Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

GYŐRI ÖNTÖZÉSI ANKÉT - Szaló Lajos: Összefoglalás

mm nyomóvezeték azonban öntözés céljára felhasználható lenne. A megfelelő csatlakozások és kiágazó vezetékek beépítése után viszonylag kis beruházással Környe község határában mintegy 1500 kh öntözésre való berendezése ilymódon biztosítottnak látszik. A kavicsos Duna-melléki sávban Szőny és Almásfüzitő között kb 1400 kh csőkutas öntözés lenne berendezhető. Megnehezíti azonban ezen felszín alatti vizek felhasználását a? a körülmény, hogy a vizek a VITUKI vizsgálatai szerint viszonylag nagymennyiségű oldott sót tartalmaznak. Ennek oka valószínűleg az, hogy a Nagyigmándi keserűvíz medencéjével az itteni, vizet tartalmazó réteg összefüggésben lehet. X. Dunamenti sáv Dunaalmás <és Dömös (között A közvetlen Dunamellék mondhatni egészen Tátig, annyira keskeny, sík terület a Duna mellett, hogy azon nagyüzemi öntözés berendezésére nincs mód. Nyergesújfalu és Tát községek között nagyobb kiterjedésű szántóterületek vannak, azonban ezek magas fekvésűek. Próbakútjaink szerint a talajvíz általában 4—5 nwi alul van és a terület nagyrészén olyan kevés, hogy csőkutas öntözés nem rendezhető be. Szóbajöhet még egy dunai vízkivétel megépítése, ebben* az esetben azonban nagyobb körvezeték-hálózatot kellene kiépíteni. Tát, Tokod és Esztergom között ugyancsak magas fekvésű homokos terület van, melynek csőkutas öntözéssel való kiépítése a közvetlenül Esztergomot határozó sávot kivéve, bizonytalan. A közvetlen Dunából történő vízkivételre, illetve abból történő vízellátással berendezett öntözések területe már kijelölést nyert. A Duna mellett Esztergomtól — Budapest felé haladva, Pilismarót és Dömös . környékén csőkútas öntözésekre van lehetőség, mely területek azonban öntözésre már szintén ki lettek jelölve. XI. Gerecse és Pilis hegység északi lejtője Túlnyomórészt hegyvidék, melyen öntözési lehetőség kizárólag víztározással biztosított víz esetén van. Két nagyobb tározó létesíthető a területen, az egyik az Unyi patakon a Janza-patak torkolata alatt, a másik ettől Ny-ra, a Bajna—Epöli vízfolyás völgyében. A két tározóból a völgy különböző szakaszain összesen mintegy 1200 kh öntözés lenne vízzel ellátható, illetve berendezhető. * Az egyes tájegységek öntözési lehetőségeinek bemutatása után néhány szempontot szeretnék ismertetni a bemutatott öntöző területek műszaki berendezéseivel kapcsolatban. Az öntözési mód megválasztását rendszerint műszaki feltételek és a talajadottságok szabják meg. Ahol erre mód van, főként a Hanságban, a gravitációs altalajnedvesítő öntözés olcsó és eredményes üzeme valósítandó meg. Gravitációs vízkivételek esetén és arra alkalmas terület kiválasztásával kisebb kiterjedésben felületi öntözések is berendezhetők, azonban mindinkább előtérbe jut a korszerű, hordozható esőszerű öntözés bevezetése. A még nem teljes adatok szerint ez évben mintegy 4000'—5000 kh kiterjedésű területet jelöltünk ki főleg permetező öntözésre, általában 100—200 kh nagyságú területeken. Ha figyelemmel vagyunk arra, hogy a kijelölésnek ilyen üteme mellett a megvalósítható öntözések túlnyomó része 10—20 év alatt megvalósulhat, akkor felmerül bennünk a gondolat, hogy a sok kis területű, külön erőgépekkel ellátott permetező öntözések helyett összevont, többezer holdas, egy központi szivattyúteleppel ellátott, körvezetékes öntözéseket valósítsunk meg. Az üzemelési költségek, üzemzavarok miatti kiesések e módszer mellett lényegesen csök-; kennek, s gazdaságosabbá teszik a mezőgazdasági művelést. Éppen egyik feladatának érzem jelen előadásnak azt, hogy az ismertetett lehetőségek alapján ezen nagyobb területegységeken berendezendő öntözések lehetőségeit feltárjam. Mint az előadásom elején bejelentettem, fenti ismertetés célja az volt, hogy bemutassam azokat az öntözési lehetőségeiket, melyek vízügyi szempontból szóbajöhetnek. A megadott keretek között nem vállalkozhattam arra, hogy részleteiben, esetleg termelőegységenként, vagy közigazgatási határokon belül külön foglalkozzon" a témával, úgy hiszem, ezt nem is várta senki. Feltehetően belátható az is, hogy a vázolt területeken belül lehetnek olyan helyek, amelyeken egyéb szempontok miatt az öntözés gazdaságosan nem rendezhető be. Utalok itt arra, hogy a térképen feltüntetett területek nagyságát jelző számok az erdőterületeket is tartalmazzák, holott ezeket mindenütt öntözni nem gazdaságos. Továbbmenően a nagyobb területeken belül lehetnek olyan tagolt megjelenési formájú vidékek, melyéken az öntözés megvalósítása szintén kizárt. Különböző agrotechnikai szempontok is nagyban meghatározzák azt, hogy érdemes-e az öntözést megvalósítani. Ezen és hasonló kérdések eldöntése már úgy érzem, kívül esik az előadás feladatán. Mindenesetre — és ez a cél vezérelt — különösen a mezőgazdasági irányító szervek felé az előadásból néhány gondolat felhasználható lesz és remélhetőleg elősegítheti az öntözés egyes telepítési kérdéseinek megoldását. Budavári Kurt, Országos Vízügyi Főigazgatóság, hozzászólása: A délelőtti megnyitón és az előadásokon, hozzászólásokon egyaránt elhangzott., hogy az öntözés az Észak-Dunántúlon is szükséges; a délutáni előadáson láthattuk, hogy ehhez nagymérvű lehetőségek állnak rendelkezésre. A Győr megyei öntözéseknél — ha az országos keretbe próbáljuk őket beilleszteni — láthatjuk, távlatilag az országosan előirányzott 2 millió kh-hoz képest a közel 200 000 kh-s lehetőség 9—10%-ot jelent. Ha pedig megnézzük, hogyan illeszkednek be ezek a számok a második ötéves tervbe, láthatjuk, hogy Győr megye területén a felemelt ötéves tervnek i gyancsak 8%-a lesz, amit megvalósítani kívánunk. Ha a megyék részvételét vesszük figyelembe a második ötéves terv számainál, láthatjuk, hogy Győr megye esélyesen versenyezhet a harmadik helyért, mert Szolnok és Hajdú után 45 000—50000 kh-s nagyságrenddel halad. A konkrét megyei lehetőségeket vizsgálva meg kell állapítani, hogy talajtani szempontból éles különbséget kell tennünk a tőzeg- és az ásványi talajok vízhasznosítása között. A tőzegtalajokon 'nem a szokványos öntözési módszereket — felületi és esőszerű — kell alkalmazni, hanem tala j vízgazd ál kod ást kell megvalósítani. Ezzel szemben az ásványi talajokon a szokványos öntözési módszereket alkalmazzuk. A Hanságra vonatkozóan a komplex terv rövidesen elkészül. Ezt követően, a komplex terv alapján a második ötéves terv végén megkezdjük az újabb vízpótlási művek létesítését is, ezért ezen a területen már most hozzá kell kezdeni a gazdaságok felkészítéséhez, hogy készen álljanak a célszerű és gazdaságos öntözés megvalósításához. A kétfajta talajminőség között nemcsak az öntözés módját illetően vannak eltérések, hanem a vízgazdálkodás bevezetése, a vízrendezés és vízhasznosítási feladatok egymás utáni időrendjére vonatkozólag is. Addig, amíg az ásványi talajokon általában a vízrendezési munkálatoknak meg kell előzniök .a vízhaszno-