Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

GYŐRI ÖNTÖZÉSI ANKÉT - Németh László: Az öntözés fejlesztésének lehetőségei az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság területén

vannak. A VITUKI tanulmánya szerint a jelen fejezetben tárgyalt terület ÉK-i része, valamint a Csornától D-re fekvő kavicsos vidék leginkább a

1 kan aas csőkütas öntözésre. Nagy vízhozamú kutakat létesítettünk még az elmúlt évben Zsebeháza és Magyarkeresztúr községek környékén, továbbá Szanytól É-ra és Kóny—Enese, Bezi és Győrsövényháza határában. Ezeken a helyeken tapasztalataink szerint öntözővize! kellő mennyiségben és biztonságban szolgáltató csőkutak létesíthetők. Egyes területeken a talajvíz igen mélyen — pl. Edve és Páli között, Mosonszentmiklós környékén — más részeken olyan magasan van — Árpás, Egyed, Rábacsanak, — hogy ezeken a területeken az öntözéses gazdálkodás nem folytatható. A Rába-menti sáv ellentétben a korábbi feltevésekkel, a VITUKI elmúlt évi kutatása szerint felszínközeli vizekből biztonságosan nem látható el öntözővízzel. Kenyeri, Pápóc, Kemenesszentpéter községek határa hasonlóan a Fertőszentmiklós—Csapod-i hátsághoz, száraz, kavicsos altalajú. A magasabb fekvésű, ún. Kemenes-háton felszín alatti vízből öntözővíz-beszerzésre már nincs lehetőség. Egyedül a Rába jobbpart közvetlen melléke alkalmas csőkutas öntözésre. A száraz Kemenes-háton azonban létfontosságú lenne az öntözés, sajnos a vízbeszerzés megoldására jelenleg nincs lehetőség. Nyuli József főmérnöktől ered az a gondolat, hogy a Rába Nicknél duzzasztott vizéből részben a Lánka-patak, részben új nyomvonalon létesítendő csatornával és a Börhönd-patak felhasználásával öntözővizet vezessünk át a száraz hátságon. a Marcal folyóig. Éár a csatorna a kavicsos altalaj miatt nagy vízveszteséggel működne, ez azonban itt csak előnyt jelentene, mert a száraz altalajt termővé tenné. Sajnos, azonban ezen csatorna megvalósítására egyelőre nem számíthatunk, bár biztos, hogy kedvezően befolyásolná a vidék mezőgazdasági termelési viszonyait. Ha számbavesszük, hogy a területein eddig mintegy 1000 kh öntözés folyt, a nyíltvízi kiemeléssel mintegy 17 500, csőkütas rendszerrel pedig mintegy 34 300 kh kiterjedésű megvalósítható öntözés a Kisalföldnek ezen a részén mezőgazdasági vonatkozásban óriási távlatot jelent. VI. Kisalföld K-i peremvidéke, Bakony alja A terület a Rába—Marcal folyók vonalától K-re feleszik, s nagyjából a Cuhai Bakonyér vízgyűjtőjéig terjed. Északi része a Duna mellett, a száraz homokos Győr—Komáromi 'síkság egy része, attól délre pedig hegyes-dombos vidék található, az ún. Bakonyalja. Bár a területet Ny-n és É-n nagy folyók határolják, mégis a nagy töltések a Duna nyárigátja, valamint a vízszíningadozások miatti hullámtéri kedvezőtlen adottságok miatt az öntözésre való berendezkedés gazdaságosan nem oldható meg. Egyedül Győrszentiván mellett a Mosoni Duna jobbpartián van nyíltvízi kivételre lehetőség, melyből kb. 700 kh öntözés lenne berendezhető. A szóbanlévő területen található számos kisebb vízfolyás öntözővíz beszerzés céljára sajnos nem vehető figyelembe, mert vízjárásuk szeszélyes és medrük száraz időben sokszor teljesen kiszárad. Egyes helyéken kisebb kiterjedésű 'telepek esetleg létesíthetők még. azonban a nagyrészt homokos altalajú vízszegény vidék öntözési lehetőségek szempontjából kedvezőtlennek mondható. Említést kell még tennem a Holt-Marcal mellett fekvő és öntözésre alkalmasnak látszó területek kérdéséről, azonban az öntözések berendezése ezeken a helyéken egyedi elbírálást kíván, miután a Holt-Marcal vízállása nagymértékben függ a Rába vízállásától, s így egyes melléki területek időszakonként teljesen elnedvesednek. Külön helyszíni elbírálás alapján, egyes kisebb öntözés megvalósítására azoniba.n a fentiektől függetlenül sor kerülhet. VII. Cuhai Bakonyér völgye A.'Cuhai Bakonyér völgye Gönyü—Tápszentmiklós vonalában, a Dunától D-re feksizik. É-i részeit a Győr—Komárom-i homokos, csapadékszegény síkság, délibb vidékét a Bakonyalja hegy-dombos vidéke alkotja. Ezen adottságok az öntözési lehetőségeket is megszabják. Igaz ugyan, hogy a Cuhai Bakonyér szállított vize a jelenlegi vízhasználatokkal teljesen lekötött, mégis a Bakonyér tározó megépítése után jelentős méretű területek válhatnak öntözhetővé. A Bakonyér tározó a Hódos-ér és Bakonyér találkozásánál épülne, s mintegy 2 5 millió m

3 vizet lehetne benne tározni. A tározótér víztantását illetően földtani vizsgálatok folynak, s a Bakonyér tervezésével együtt ta nulmánytervi szinten a tározó tervezése is előreláthatólag még ez évben megkezdődik. Elkészülte után a meder melletti 600—600 m-es sávban főként felszíni vízkivétellel permetező öntözések lesznek berendezhetők. Különösen szép és alkalmas hely a völgyben a Bársonyos és Mezőőrt közötti rét-terület, ahol a malomárok igénybevételével és kisebb műtárgyak építésével gravitációsan is megoldható az öntözés. Mint említettem, a Duna-melléki terület csapadékszegény, homokos, száraz vidék, melyen az öntözés bevezetése különösen nagyjelentőségű lenne. Az öntözhetővé tehető jelentős nagyságú terület öntözéses művelése mellett már gazdaságosnak látszik egy nagyobb dunai vízkivételi mű megépítése és létrehozása. A víz, a létesítendő főcsatornán, vagy nyomócsövön jutna el a Nagyszentjánostól ÉK-re telepítendő vízkivételi műtől a Székes-patakig, majd ebből elosztó árokhálózat kiépítésével mintegy 3300 kh öntözés lenne foganatosítható. Viszonylag kisebb területein felszínalati vízből is rendezhető be öntözés. Jegespusza környékén, mintegy 700 kh kiterjedésben, azonban a vízbeszerzési lehetőségek csőkutanként max. 1000—1200 1 p vízmennyiségre korlátozódnak. Előfordulhat ezen a helyen, hogy a megkívánt vízhozam biztosítása céljából kútcsoportokat kell kiépíteni, ami egyébként területünkön eddig nem volt szokásos. Egyéb területek a felsorolt adottságok miatt, öntözés szempontjából nem vehetők számításba. VIII. Concó völgye A terület megközelítően a Concó vízgyűjtőjének Komárom megyére eső része. É-i fele a Győr—Komáromi síkság, D-n pedig a Bakonyalja és az Észak-bakonyi dombvidék fekszik. Az öntözési lehetőségek it

1; is szorosan összefüggenek a Concó vízviszonyaival. Tekintettel arra, hogy a Concó csapadékszegény időben hosszabb szárazság esetén ki is szárad, az öntözővíz biztosításának kizárólagos módja a víztározás. Ácstói délre egy víztározó megépítésére van lehetőség. A völgyzárás megépítése után mintegy 1,0 millió m

3 víz visszatartására van lehetőség. Mind a jobb, mind a balparton kb. 800 kh szántóterület vonható be ilymódon, ezen víz felhasználásával az öntözésbe. A Concói tavaszi, kb 2 m

3/sec hozamát felhasználhatjuk még tavaszi talajtározó öntözésekre. Ilyen lehetőség a régi Vasdinnye és Karabuka puszta Közötti régi öntözések felújítása. A mellékágakon és magán a Concón ezzel és a már megvalósított tározókkal a lehetőségek kimerültek. Sem további tározásra. sem további öntözés berendezésre nincs módunk. Nagyobb, összefüggő, jó vízvezető rétegből álló és megfelelően dús talajvízzel rendelkező területek sajnos nincsenek, így a felszín alatti vízből történő öntözővízbeszerzéssel számottevő öntözéseik a Concó völgyében nem valósíthatók meg, legfeljebb különállóan, a helyi kedvező adottságok alapján rendezhetők be öntözések kisebb terjedelemben. IX. Altalér vízgyűjtője Az Általér vízgyűjtőjének É-i fele magas fekvésű homokos dombsor, D-i fele pedig részben dombos, részben hegyes vidék a Vérteshegység Duna-felőli oldalán. Maga az Általér a szállított vizek használatát illetően teljesen lekötött, így öntözés szempontjából erre számítani nem lehet. További tározási lehetőségek sem állnak rendelkezésre. A Bokodi tározó pótvízellátására épült 0 400 82