Hidrológiai tájékoztató, 1963 június
GYŐRI ÖNTÖZÉSI ANKÉT - Németh László: Az öntözés fejlesztésének lehetőségei az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság területén
• Visszatérve a Kapuvári Hanság öntözési lehetőségeinek tárgyalására, számbaveszem a felszínközeli rétegekből történő vízbeszerzéssel nyújtott lehetőségeket. Ilymódon a Földsziget—Farád vonalától keletre esó terület lenne öntözésire berendelhető, kivételt képez Acsalag környéke, melyen ilymódon történő vízkivételre lehetőség nincs. Csorna felé haladva a vízbeszerzési lehetőségek javulnak, s a VITUKI tanulmánya szerint itt 3000 1 p vízhozamú kutak is létesíthetők. Bár ezen értékeket tapasztalataink alapján túlzottnak véljük, mégis több öntözéshez készítettünk sikeresen csőkutakat Csorna környékén. Általánosságban azt mondhatjuk — figyelembe véve a pannóniai agyagrétegre települt kisalföldi kavicsréteg e helyen feltárt zavart voltát — hogy a megjelölt területen csőkutak 1200 l/p teljesítményű berendezések üzemét láthatják el biztonságosan. Említést érdemel még a Kapuvári Hanság öntözéseivel kapcsolatban az a körülmény, hogy Földsziget • vonalától északra eső területeken altalajöntözés valósítható meg, egyéb területeken pedig részben felsz'ni, részben felszín alatti vizekből permetező öntözés. Ebben a fejezetben tárgyalt Kapuvári Hanságban eddig mintegy 10 860 kh öntözés folyt és ez az előadottak szerint felszíni vízből 26 200 kh, felszín alatti vízből 7 400 kh kiterjedésű öntözéssel bővíthető. III. Lébényi Hanság A Lébényi Hanságot az előzőekben ismertetett Kapuvári Hanságtól elkülönítve tárgyaljuk, mert jellegében attól különböző terület. Az itteni korábbi, mocsaras, elvadult terület lecsapolása nagyrészt befejeződött. Feltétlenül szükséges azonban főként talajtani adottságok miatt a helyes és korszerű vízgazdálkodás bevezetése és a vízutánpótlás biztosítása. Ennek a kérdésnek megoldásához szorosan kapcsolódik az itteni öntözések kérdése, melyek jelentős nagyságú részeken altalaj öntözés formájában bonyolíthatók le. t A szükséges víz beszerzése jelenleg a Mosoni—Dunából (Horvátkimlénél), a Rábcából és a Hanság főcsatornából oldható meg, főként motorikus vízkiemeléssel. Felmerült a gondolata azonban annak, hogy a terület vízellátására a Mosoni—Duna felsőbb szakaszán y történő vízikivétellel gravitációs csatorna létesüljön. Idevonatkozóan több tanulmány készült, különböző megoldásokkal, melyek megvalósítására azonban nem került sor. A berendezhető altalajöntözések területe kb. 8750 kh. Emellett azonban különösen Lébény és Mosonsztjános térségében megvan a lehetősége a csőkutas öntözésnek is. Itt a Szigetközzel határos összefüggő kavicsréteg vízben igen gazdag, s nagyhozamú kutak létesítésére alkalmas. Itt és a volt Közlik legelő melletti területen összesen 10100 kh csők utas öntözés valósítható meg. Szeretnénk említést tenni ezen a helyen az Igazgatóság területén lévő egyetlen nagyobb vízkivételi műről, mely a Lajtahansági Állami Gazdaság kezelésében van és. messzemenő szerepet játszik a már meglévő altalajöntözések vízellátásában. Szükség lenne azonban az előbbiekben ismertetett Hanság vízellátása és az öntözések céljából a vízkivételi mű jelenlegi „ 1 m : i sec teljesítőképességét 2 m 3/sec-ra emelni. IV. Szigetköz és Lajta melléke A Szigetköz alatt tulajdonképpen a Duna és Mosoni Duna közötti területet értjük. Öntözés szempontjából azonban vele együtt tárgyalom a Győr—hegyeshalmi vasútvonal és a Mosoni Duna közé eső sávot, valamint a Lébényi Hanságtól ÉNy-ra elterülő síkságot. Az egész terület megjelenési formája, földtani felépítése mondhatni teljesen egyöntetű, a pannóniai rétegek fölé települt dunai hordalék kavicstalaja teljesen ÖSEszefüggő réteget képez. Ez az adottság tulajdonképpen öntözési lehetőségek szempontjából meg is határozza a területet, melyen kiváló lehetőségek vannak a felszínhez közeli, Dunavízzel dúsított jó vízvezető kavicsiétegből történő öntözővíz beszerzésére. Kivételt csupán az ÉNy—DK-i széleken lévő kisebb kiterjedésű területek képeznek, ahol a zavart rétegződés miatt a kutak már kisebb vízhozamot adnak. Itt viszont lehetőség van nyíltvízi öntözővíz beszerzésre. Fentieknek megfelelően a nagyjából Pusztasomorja és Hegyeshalom között elterülő sík vidéken mintegy 10 900 kh csőkutas öntözés rendezhető be. Megemlítendő, hogy Várbalog és Hegyeshalom környékén azonban a félszín magasabb fekvése miatt a kutak nyugalmi vízszíne általában 8 m alatt van, s így a szokványos centrifugál szivattyúikkal a vizet a felszínre hozni nem lehet. Korábban készült tanulmányok szerint a terület vízellátása gravitációs úton lenne megoldható egy főcsatorna építésével és a Mosoni Dunából Bezenyénél lévő gravitációs vízkivétellel. Az elgondolás azonban sajnos még nem valósul^ meg. A Lajta és mellékcsatornái — valamint a Rétárok mellett jó lehetőség van öntözésre, felszíni vizekből történő vízbeszerzéssel, melynek kiterjedése becslésem szerint mintegy 4200 kh. Mint a fejezet elején említettem, mind maga az egész Szigetköz, mind a Győr—hegyeshalmi vasút és a Mosoni Duna közé eső sáv csőkutak létesítésére általában alkalmas. Mégis a VITUKI tanulmánya szerint a Rajkától K-re eső rész Halászi és Máriakáinok környéke, valamint Nagvbajcstól Ny-ra és D-re, továbbá DK-re a Mosoni Duna torkolatáig terjedő terület adottságai e téren kedvezőtlenebbek, s így ezeken inkább a nyütvízből történő öntözővíz-kiemelés látszik biztonságosabbnak, melyet részben a Mosom Dunából, részben •— Nagybajcs környékén — a Szavai csatornából lehet megejteni. Ezzel mintegy 4300 kh permetező és felszíni öntözés lenne megvalósítható. Mosonmagyaróvár és Hédervár között tapasztalataink szerint a terület csőkutas öntözése megoldható, mert az általunk készített kutak 2000 l/p körüli vízmennyiséget adtak, összevetve az elmondottakat, mintegy 48 100 kh felszín alatti vízből és 7700 kh felszíni vízből ellátható öntözés megvalósítására mutatkozik lehetőség, szemiben a jelenleg öntözött mintegy 1010 kih-val. V. Kisalföld déli része, a Répce—Rába folyók között Jelen fejezet a Kisalföldi medence D-i—DK-i részét foglalja magában. Ny-n a Fertőszentmiklós— Csapod-i hátság, É-n a Déli Hany és Keszegér, a Rábca és a Győr—soproni vasút, D-i és K-i felén pedig a Rába és a Marcal folyók határolják. Földtani vonatkozásban a pannóniai agyagrétegekre települt kavics jellemzi ezt a területet, mely azonban itt már — ellentétben a Szigetközzel — nem összefüggő. Az alábbi fejezetekben említést tettem a Répcén építendő duzzasztók szerepéről, amelyeknek hatása Kapuvár —Hövej—Himód környékén is érvényesülne. A Répce. valamint a Kaouvár alatti Kisrába szakasz, az abból táplálható Tordosa és Lökös árok vízikivételével, az említett községek és Babát határában mintegy 4500 kh terület öntözését lehetne megvalósítani. A Répce mentén a nem töltésezett. szakaszokon Répceszemere, Csánig, és Dénesfa határában kb. 1100 kh, Cirák is Gyóró határában pedig kb. 700 kh lenne permetező öntözésre berendezhető, közvetlen nyíltvízi kiemeléssel. A magasvezetésű Kisrába Kisfalud, Mihályi, Beled és Répcelak határában mintegy 4700 kh öntözését biztosíthatná. Ennék feltétele azonban a korábbiakban említett mederbővítés. A Keszegér, valamint a belőle táplálható Farkas-árok mellett hasonlóan a Répce előbb említett felső szakaszához, jobb- és balparton 600—600 m-es sávban közvetlen nyíltvízi kiemeléssel itt is megvalósítható lenne a permetező öntözés, kb. 7100 kh kiterjedésben. Kisebb nyütvízből ellátható terület van még a Marcal folyó nem töltésezett Mórichida alatti szakaszán, a jobbparton. Itt mintegy 700 kh lenne öntözésre berendezhető. Ami a felszín alatti vízből történő öntözést illeti, á Kisalföld D-i részén is messzemenő lehetőségeink 81
