Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

GYŐRI ÖNTÖZÉSI ANKÉT - Németh László: Az öntözés fejlesztésének lehetőségei az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság területén

gény időben igen kevés vizet szállít. Mindössze 50 l/sec az a vízmennyiség, amire ilyen időszakban számítani lehet. Tekintettel a kis vízhozamra, az öntözővíz beszerzésének kérdése csak meder-tározással oldható meg. Nagyobb mennyiségű víz visszatartására a kedvezőtlen esésviszonyok miatt nincs lehetőség, kisebb duzzasztókkal azonban az egynapi szükségletnek megfelelő öntözővíz mennyiséget tározni lehet. Ezek megépítése után Csapod és Pusztacsalád községek határában mintegy 300—350 kh öntözés megvalósítása lehetséges. A Soproni hegység vidéke öntözés szempontjából sajnos, nem vehető számításba, mivel a hegyekből lefolyó patakok és mellékágak annyira szeszélyes vízjárásnak, hogy biztonságosan öntővizet szolgáltatni ható, ennek jelentősége azonban kisebb, miután ezeken a helyeken az Ikva vize egyébként is rendelkezésre áll. II. Kapuvári, vagy déli Hanság A Kapuvári Hanságot Ny-n megközelítőleg a Fertőszentmiklós—Pomogy-i vasútvonal, É-n a Hanság főcsatorna, K-n a Keszegér, D-n pedig a Győr—Soproni vasútvonal határolja. Az öntözési feladatok két részre oszthatók, nevezetesen egyrészt lehetőség kínálkozik a régi öntözések felújítására — ami már részben megtörtént — másrészt, új területek öntözésére -is mód van. 1. ábra. Átnézetes helyszínrajz nem tudnak. A nagy esések miatt csak kisebb víztározásról tudunk e helyen beszélni. Kedvezőbb a helyzet az Díva völgyében. Igaz ugyan, hogy felső szakaszán Soprontól D-re újabb öntözéseket berendezni a Sopron városi szennyvízderítők megépítéséig a szennyezett víz miatt fertőzési veszély folytán nem lenet — bár erre alkalmas terület lenne — alsó szakaszán nagyüzemi öntözés megteremtéséhez elegendő vizet szállít. A már meglévő és nagy múltra visszateKintő kópházi és nagycenki rétöntözéseken túlmenően Nagylózs és Fertőszentmiklós községek környékén lenetne 200, illetve 100 kh kiterjedésben öntözéseket oerendezni. Ezek megindításának feltétele azonban Nagylózs környékén az Ikva folyóra duzzasztó és vízelosztó műtárgy, Fertőszentmiklóson pedig duzzasztó és vízkivételi műtárgy, valamint egyéb kisebb műtárgyak megépítése. A Fertő tó melléki ún. Fertő—Hanság alacsony fekvésű, szikesedésre helyenként hajlamos terület, melyet öntözni az arra alkalmatlan minőségű víz miatt nem lehet. A közvetlen Fertő-melléki vizek hasonlóan a Fertő tóhoz, nagy sótartalmúak és ezekkel történő öntözések a jelentkező szikesedéseket csak mégjobban elősegítenék. Megjegyzendő, hogy jelentős területek időszakosan vízjárta részek, így még a mezőgazdasági művelés is nehézségekbe ütközik sok esetben. Érdemes megemlíteni, hogy Pinnye irányában húzódó és magasodó dombsor forrásai már jobbminőségű vizet szolgáltatnak, azonban ezekből ellátható terület nincs olyan kiterjedésű, hogy nagyüzemi öntözéses gazdálkodás rajta megvalósítható lenne. A felszínközeli vizeket illetően ezen nyugati terület kezdvezőtlennek mondható, s ezért az ilymódon történő öntözővízbeszerzés legfeljebb az Ikva szűk környezetében egyedi vizsgálatok után lenne foganatosítAz Ikva torkolati szakasza melletti sávban a háború előtt folytatott — főként rét-legelő — öntözés lenne felújítható. A mintegy 3600 kh kiterjedésű öntözés újbóli megkezdéséhez szükség lenne a háború alatt megrongálódott régi Ikva-duzzasztó újjáépítésére és 3 vízkivételi műtárgy létesítésére. Az első öntözést közvetlenül a hóolvadás után szokták ezelőtt megejteni, 3 m

3/sec vízkivétellel, s így az egész terület 8 nap alatt kapná meg a vízborítást. Az említett időszakban ezen vízmennyiség kivétele az Ikvából nem okoz különösebb nehézséget, a második öntözésnél azonban már nem számolhatunk mindig ilyen nagymennyiségű öntözővízkivételi lehetőséggel. A kaszálás megejtése után, a nyári hónapokban, szükség esetén azonban a Répcéből, s végsősoron a Rábából történő bevezetésével — megfelelő órarend kialakítása mellett — hosszabb idő alatt ugyan, de mégis biztonsággal megoldható lenne a vízellátás. Ezen öntözés lefolytatásához szükséges régi árokrendszer felújítása folyamatban van, műtárgyépítési munka azonban még nem történt. Bevonható az öntözésbe a háború előtt már öntözött Gémesmajori rész, az ún. Rábarét, valamint újonnan történő berendezés után ezektől D-re, a Kardosér és a Kisrába között elterülő szántóterület, a Győr—soproni vasútvonalig. Az említett jó termőerőben lévő szántó öntözésének feltételei az alábbiak: A Répce folyó az öntözéshez szükséges vízmenynyiséget általában szállítani képes, azonban tekintélyes mennyiségű víz elfolyik felhasználatlanul a vízkivételi műtárgyak küszöbszintje alatt a mederben. Ezen a vízpazarlás meggátlása céljából és azt elérendő, hogy a lépcsőzéssel nagyobb vízmennyiségeket tározzunk öntözési célokra, tervbevettük a Répcén 3 duzzasztó megépítését. A teljesség kedvéért megemlítem Jdmagyordzat' —»-Or-rzaghQ/a, 1 Mrgyehatái Tájpgt/seg hatar —— MüJeniiési fenj/pt hotQro 20 79