Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

GYŐRI ÖNTÖZÉSI ANKÉT - Németh László: Az öntözés fejlesztésének lehetőségei az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság területén

I. táblázat. Megöntözött területek és távlati öntözési lehetőségek megoszlása tájegységenként Tájegység száma 1961. év végéig öntözésbe bevont területek kh Távlati öntözési lehetőségek Tájegység száma 1961. év végéig öntözésbe bevont területek kh felszíni vízből kh felszín alatti vízből kh összesen kh I. 340 650 — 650 II. 10 860 26 200 7 400 33 600 III. 1 010 8 750 10100 18 850 IV. 1560 7 700 48 100 55 800 V. 1000 17 500 34 300 51 800 VI. 490 700 — 700 VII. 200 7 600 700 8 300 VIII. 190 1300 — 1 300 IX. 690 2 000 1 400 3 400 X. 330 — — — XI 140 1 200 — 1 200 összesen: 16 810 73 600 102 000 175 600 a tervezett duzzasztókat: ezek Hövej-nél — mely öntözés mellett belvízvédelmi célokat is fog szolgálni — Gyűrűsdomb—Gémesmajornál és a Markóháza körül létesülnének. E műtárgyak kivitelezésével lehetővé tesszük a Répcének Himód alatti szakaszán a biztonságos gravitációs vízkivételt. Ugyancsak biztosított lesz a fenti főmű-beruházások megejtése után a Kisrépce belvízi csatornának a Vámházéren keresztül a Répce duzzasztott vízéből öntözővízzel történő ellátása. A Kis-Répcén megfelelő műtárgy beépítésével olyan vízszín lenne előállítható, mely mellett mód van a gravitációs vízkivételre a Kapuvártól É-ra eső nagyobb szántóterületéken. — Ezen területtől É-ra, a Kistölgyfai Állami Gazdaság földjein a régi öntözés lenne felújítható a Kisrábából és a Répcéből történő öntözővíz kivétellel. Természetesen a régi árkokat és csatornákat karba kellene helyezni, a vízkivételi műtárgyak nagyobbrészt rendelkezésre állnak. A Csuta csatorna, majd a Szegedi csatorna vonalától D-re, a Kapuvár-bősárkányi csatorna vonaláig, Ny—K irányban pedig a Kisrábától Földsziget határáig terjedő terület a Hosszúdombig már korábban is öntözve volt, mely az árokrendszer és kisebb műtárgyak karbahelyezése után ismét öntözhetővé válik. A Hosszúdombtól K-re eső részen az öntözőcsatornák és árkok a szükséges műtárgyaikkal együtt még kiépítésre várnak. A Kapuvár—bősárkányi csatornától D-re eső Veszkény, Szárföld és Farád községek határa a Lökös—Tordosa és Farkas-árok által szállított vízzel a szükséges kisebb csatornák és árkok elkészítése után szintén öntözhetővé tehetők. Az ismertetett nagykiterjedésű terület öntözése nagymennyiségű öntözővíz biztosítását igényli. Ez a vízmennyiség a Répcéből és a Rába folyókból biztosítható. A Répce által szállított vízmennyiségen kívül szükség lesz a Rába folyóból történő vízkivételre, melyből a Répcébe, a Kisrába és a Vasút-menti csatorna, valamint a Kőris-patak közvetítésével vezethetünk öntözővizet. A fent említett höveji duzzasztó megépítése után a Répce-Kardosér összekötő csatornán keresztül ez a víz szükség esetén még a Kardosérbn és onnan tovább az Ikvába is eljuttatható. Ugyancsak a niöki duzzasztó felvízéből vehető ki víz magába a Kisrába folyóba, melynek fontos szerepe van a Han- » ság vízháztartásában és az öntözővízzel történő ellátásában. Ennek megfelelően a Fácánosi tiltón víz bocsátható le a Keszegérbe, melynek medre 2 m

3/sec vízszállításra alkalmas, vize öntözésre igénybevehető és ehhez hasonlóan a Lökös—Tordosa csatornák is elláthatók vízzel maximálisan 1 m

3/sec mennyiségben. Végső soron tehát látható, hogy a Rába—Répce vízrendszer messzemenő öntözési lehetőségeket nyújt.. Ezek teljes kihasználására azonban a létesítendő duz- • zasztók mellett feltétlenül szükség lenne a Kisrába medrének karbahelyezésére és bővítésére. A jelenlegi meder ugyanis mintegy 3,5 m

3 sec víz vezetésére alkalmas, melyet — ha figyelembevesszük a Kisrábáról történő vízkivételeket — felső szakaszán 8, alsóbb szakaszán pedig legalább 5 m

3/sec-ra kellene kiépíteni. 80