Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

GYŐRI ÖNTÖZÉSI ANKÉT - Németh László: Az öntözés fejlesztésének lehetőségei az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság területén

képviselő berendezéseket a mezőgazdaságban msnnyire hozzáértő dolgozók kezelik. Egy példát hadd említsek: a gyáripar területén egy korszerű import munkagépet a legszakképzettebb gyári dolgozók várják és üzemelik, ezt viszont nem mondhatjuk el a mezőgazdaság vonatkozásában. Beszélni kívánok még röviden az öntözéssel egybekötött trágyázásról is, amikor a növények fejlődéséhez gyors segítséget tudunk adni, illetve a tápanyagokat a növények a levélen keresztül felvéve hamarabü hasznosíthatják, mint a talajon keresztül. A lombtrágyázásnak előnye az is, hogy kevesebb műtrágyát kell felhasználnunk. Ahhoz, hogy az öntözéses zöldségtermelés hatékony legyen, — az egységnyi területen a megfelelő mennyiséget biztosítani tudja — a kellő növényszámot is biztosítani kell. Szólni kell arról is, hogy a régi zöldségfajták általában bizonyos szárazságtűrésre voltak kinemesítve. Ezeknél a fajtáknál az öntözés pozitívan nem jelentkezik. Szükséges tehát, hogy az öntözést megháláló, megfelelő növényfajtákat állítsunk be a termelésbe, illetve ezeket a fajtákat a kutatók előállítsák, esetleges importlehetőség révén behozzuk őket. A fagyveszély kiküszöbölésére is sikerrel alkalmazhatjuk az öntözést, megyénkben a tavaszi utófagyok nagy károkat okoznak némelyik évjáratban. A kis intenzitású permetező berendezésekkel lehet legjobban és legcélszerűbben a fagyveszély ellen védekezni. A veszélyeztetett területet nappal beöntözzük, az aznap még felmelegszik, éjjel a fagy hatásának ellenáll, a kipárolgás következtében. Ha komolyabb fagyveszéllyel kell számolnunk, akkor a berendezéseket folyamatosan üzemeltetjük. Az öntözés hatásait elemezve, növényvédelmi szempontból is megvan a maga jelentősége az öntözésnek. Ez különösen megmutatkozik például a káposztafélék permetező öntözésénél. Mindezeket összegezve, szeretném kérni a kedves hallgatóságtól hogy a kertészettel szemben jobb hozzáállással és több megértéssel legyenek. Tényként tapasztaljuk sokszor, hogy a tsz kertészetek részére a vezetők nem adják meg a szükséges segítséget. Végül megállapíthatjuk, hogy az öntözés révén, mint az egyik legjobb kisegítő fogás alkalmazásával térülnek meg a leggyorsabban a kertészeti beruházások, és tehető jövedelmezőbbé a termelés. De ha ezt nem vesszük figyelembe, hiába a szakképzett kertész, hiába a drága berendezés, ha a vezetőségtől nem kapja meg a szükséges támogatást. AZ ÖNTÖZÉS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK DUNANTÜLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN* NÉMETH LÄSZLÖ Északdunántúll Vízügyi Igazgatóság, Győr Előadásom célja, hogy ismertessem azokat a lehetőségeket, melyek az öntözés távlati fejlesztése, szempontjából vízügyi vonatkozásban fennállnak. \ felsorolásra kerülő lehetőségek a szükséges öntözővízzel elláthatók, részben felszíni, részben felszín alatti, vagy tározott vízből. Szeretném továbbá elmondani azokat a műszaki adottságokat, melyektől függően az öntözés bevezetése indokolt vagy nem 'öhet számításba. Utalok továbbá lehetőleg minden olyan problémára, mely a kérdés tárgyalásához és megértéséhez szükséges. Kérem azonban, szíveskedjenek eltekinteni a részletekre kiterjedő helyi és nagyüzemi gazdálkodás mértékét meg nem ütő öntözési lehetőségek felsorolásától, ez nem célja az előadásnak, s a rendelkezésre álló idő erre nem is lenne elegendő. Az előadásban érintett országrész az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területe, mely legnagyobbrészt összeesik Győr—Sopron és Komárom megyék közigazgatási területével (1. ábra.). Miután azonban az egyes Vízügyi Igazgatóságok feladatának jellegéből adódóak az egyes vízgyűjtő területek fekvésének megfelelően a fenti elhatárolás alól van néhány kivétel. így a Répce folyó Dénesfa fölötti szakaszától DK-i irányban, valamint a Pápóctól DNy-i irányban a Rába mentén fekvő Vas megyei terület, továbbá Kemenesszentpétertől K-i irányban fekvő keskeny Veszprém megyei sáv, valamint a közigazgatásilag Fejér megyéhez tartozó Pusztavám község környéke Igazgatóságunk működési területére esik. Ellenben a Komárom megyei Tarján, Héreg, valamint Sur, Aka és Csatka községek környéke és a Répce folyó felső szakasza melletti Zsira, Répcevis, Und és Szakony Győr-Sopron megyei községek hem esnek működési területünkre. A fent körülírt országrészen az öntözés lehetőségeit és műszaki feltételeit nagyjából mind földtanilag, mind pedig vízbeszerzési lehetőségek szempontA tanulmány elsősorban a műszaki adottságok és a rendelkezésre álló vízkészlet alapján veszi számba a lehetőségeket. Az agronómiai tényezőket a szerző nem vizsgálta meg közelebbről. (Szerk.) jából is különböző nagyobb tájegységek szerint fogom tárgyalni. Ezek a tájak az alábbiak: I. Fertő-melléke II. Kapuvári, vagy Déli Hanság III. Lébényi Hanság IV. Szigetköz és Lajta-melléki terület V. Kisalföld déli része a Répce és Rába között VI. Kisalföld kelt-ti peremvidéke, Bakonyalja VII. Cuhai Bakonyér völgye VIII. Concó völgye IX. Általér völgye X. Dunamenti sáv Dunaalmás és Dömös közö'.t XI. Gerecse és Pilis hegység északi lejtője Ny—K irányban haladva, a felsorolásnak megfelelően elsőnek a Ny-i országrészt veszem sorra (1. ábra, 1. táblázat). I. Fertő-melléki terület Nagyjából a nyugati országhatár és a Répceszemere—Fertőszentmiklós ópomogyi vasútvonal között fekszik. Nyugati részében a Soproni hegységet találjuk, melytől keletre a Soproni medence, majd a Fertő tó magyarországi része körül az ún. Fertő—Hanság fekszik. D-i irányban a Ny-i országhatár mentén a nyugatmagyarországi kavicstakaró, keletebbre pedig a nyugatmagyarországi domb- és hegyvidék, valamint a répcei kavicstakaró helyezkedik el, mely a Kisalföld medencéjéig terjed. Bár a szóbanforgó táj, s annak különösen Ny-i fele országosan egyik legcsapadékosabb vidék, mégis érdemes az öntözés gondolatával e helyen foglalkozni, mert a csapadékeloszlás viszonylag kedvezőtlen a növénytermesztés szempontjából. Ez A megállapítás egyébként azt mondhatni, az egész működési területre vonatkozik. A répcei kavicstakaró részét képező Fertőszentmiklós—Csapodi hátság az egész Észak-Dunántúl egyik legszárazabb vidéke. Itt talán legfontosabb lenne a rendszeres öntözés, sajnos, azonban az öntözővíz beszerzése éppen itt a legnehezebb. Egyetlen vízfolyás halad végig a száraz, kavicsos területen a Sió-Füles patak, mely azonban csapadéksze78