Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

GYŐRI ÖNTÖZÉSI ANKÉT - Járányi György: Az öntözéses gazdálkodás lehetőségei

újabb, nagyobb létesítmények építését meg ne kezdjük, hiszen a következő tervidőszakok fejlesztését már most elő kell készíteni.. Előkészületek folynak a második tiszai vízlépcső, a kiskunsági, a kalocsai, mohácsi, dunaújvárosi öntözőrendszerek, a magasabb löszhátakon létesítendő öntözőfürtök és egyéb létesítmények tervezésére. Természetesen elsősorban a leggazdaságósabbak kerülnek kivitelezésre. Népgazdaságunk az ötéves terv felemelt öntözési programjának végrehajtására kb 3. milliárd forintot kíván fordítani. — Űj tervezőirodák, hatalmas földmunka és építőgép-park segíti majd az öntözési programot. A magyar ipar többezer öntözőgépet, agregátort, több mint 5 millió méter öntözőcsövet, esőztető szórófejeket, egyéb gépeket és alkatrészeket fog száb lítani a mezőgazdaság részére. Ezen felül külföldről importált modern berendezések is belépnek az öntözés szolgálatába. Már ez évben kb. 30 000 kh-n Mannesmann tip. importált öntözőberendezések dolgoznak a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. Az új gépek, technikai megoldások keretében széleskörű felhasználást nyernek a műanyagok, műanyag öntözőcsövek, csatornaburkoló, szigetelő plasztik lepedők, kisebb csatornákat pótló műanyag tömlők, stb. Ha meggondoljuk, hogy" néhány évvel ezelőtt az •öntözés legfőbb módja az egyszerű — de annál károsabb hatású — árasztás volt, eszköze pedig a kapa, vagy a lapát, érzékelhetjük a forradalmi változást az öntözés technikájában. Ez a hatalmas ütemű fejlődés teszi lehetővé, hogy öntözésünk az ötéves terv végére elérje a világszínvonalat. A magasfokú öntözési technika alkalmazása igen magasfokú szakképzettséget igényel. Mérnökök és technikusok százai vesznek majd részt az öntözések üzemelésében, több, mint tízezer magas képzettségű gépkezelő és öntöző szakmunkás beállítására lesz szükség a tervidőszak végéig. Az egyetemi oktatás kiszélesítésére, új technikumok bekapcsolására, speciális gépkezelő és szakmunkásképző tanfolyamok decentralizált szervezésére lesz szükség, hogy a hatalmas oktatási programot végrehajthassuk. Mindezen feltételek mellett döntő, hogy a mezőgazdasági üzemeket felkészítsük az ilyen korszerű öntözőberendezések hatékony kihasználására. A víz önmagában még nem minden, csak megfelelő feltételek mellett képes a termelést fokozni. Éppen ezért az agrotechnikában általában a kapcsolódó üzemi beruházások biztosítására nagy gondot kell fordítani. Sokkal több műtrágyára, gépre, stb. lesz szükség. Az öntözött területek nagyobb állatlétszámot képesek eltartani. Több épületre és általában, az állóeszközök jelentős emelésére lesz szükség. A gépesítés fokozása mellett számolni kell azzal, hogy a kézi munkaerő-szükséglet növekedni fog, ha tényleg belterjesen akarjuk az öntözőberendezéseket kihasználni. Rendkívül fontos ugyanis az öntözőberendezések kihasználtságának foka. Speciális öntözőbrigádok szervezésével a gépek kettős műszakban való üzemelésével — ha öntözőberendezéseink az elmúlt évi 900 üzemóra helyett 1200 évi üzemórát teljesítenének — öntözési teljesítőképességünket minden különösebb beruházás nélkül 25%-kal, több tízezer holddal növelhetnénk. Örömmel hallottam, hogy Győr megyében szükség^ esetére megszervezték a. két műszakban való öntözést; azt hiszem, máris itt az ideje, hogy a berendezéseket 16—18 órás műszakban üzemeljék. Természetesen, a technikai fejlődés mellett lehetőség van arra, hogy az egyszerű, helyi öntözési lehetőségeket is felhasználjuk. Győr—Sopron megyében valóban számtalan lehetőség van, amely különösebb műszaki berendezések nélkül bevonható az öntözésbe. Rét-legelő esetében pl. házi eszközökkel megoldott öntözés jelentős mértékben kiküszöbölheti a szárazság hatását. Az a program, amelyet az ötéves terv során a Párt és Kormány a magyar mezőgazdaság részére biztosított, végül az öntöző üzemekben fog eldőlni és rajtuk múlik, hogyan tudják a lehetőségeket saját maguk és az egész társadalom érdekében legjobban kihasználni. Éppen ezért érdemes megvizsgálni az öntözés helyzetét az üzemek szempontjából: Az első, amit 'ki kell emelni, hogy egy termelőszövetkezet, amikor az öntözést bevezeti, rögtön olyan lehetőségeket kap, amelyekkel az előző, szárazgazdálkodású növényeikkel szemben értékes, új növények termesztését tudja megvalósítani. Tehát bruttó termelési értéke emelkedik. Az értékes növénykultúrák termesztése mellett az öntözés biztonságossá teszi a termelést; pl. Szarvason éveken át 80—100 q szénatermés, kabai „Kossuth" termelőszövetkezetnél 4 év átlagában vörösherénél 2975 Ft/kh volt a többletjövedelem. A biztonságot tovább fokozhatjuk kelesztő, fagyvédő öntözési eljárásokkal. Egyik legdöntőbb szempontja az öntözés bevezetésének, hogy nagymértékben megnöveli a terméshozamokat. Például: Csépai „Alkotmány" Tsz-nél kuk. öntözött 56 q száraz 27 q Balmazújvárosi Tsz-nél lue. öntözött 50 q száraz 30 q Kunszentmártoni Tsz-nél füvesek öntözött 83 q száraz 35 q Gyulai Tsz-nél c.-répa öntözött 260 q száraz 160 q termést ért el kh

Jként. Fenti számok bizonyítják, hogy az öntözés hazai viszonyok között általában lényegesen növeli, gyakran megkétszerezi a terméseket. Ezeket a terméseket azonban csak ott tudják elérni, ahol szakszerűen öntöznek, s a nagy termés egyéb feltételeit is biztosítják. Ki kell emelni továbbá azt a szempontot, hogy az öntözés elősegíti a termőterület jobb kihasználását, elő-, utótenményekkel, másodvetéssel. Szarvason pl. 3 év átlagában a másodvetésű siló kukorica siló cirok napraforgó csal. szudánifű adott kh-ként. 187 q 241 q 183 q 138 q termést A takarmánytermesztés növelésére, az olcsóbb hús és olcsóbb termények előállítása szempontjából is igen jelentős. A jövedelem itt halmozottan ' jelentkezik az állattenyésztésben. Végül az öntözés hatásának legdöntőbben az üzemen belüli jövedelmezőség fokozódásában kell jelentkeznie. Itt a következők állapíthatók meg: A költségek zömét az állandó költségek teszik ki, ezért rendkívül fontos a berendezések kihasználási foka. A kis gépegységek kevésbé gazdaságosak, mint a nagyok. Általában 1 mm csapadók kiadagolása esőztetéssel 1 kh-ra, 4,50—5,50 Ft körül van. Néhány tájékoztató adat a jövedelmezőségre vonatkozóan, mint irányszám: szőlőiskola spec. 30 000 Ft felett kh-ként zöldség 5 000 Ft felett kh-ként c.-répa, ipari növény 4—8 000 Ft felett kh-ként kukorica 2—2 600 Ft felett kh-ként lucerna, heref. 800—1800 Ft felett kh-ként silókukorica 700—2 000 Ft felett kh-ként term, rét-legelő 200—500 Ft felett kh-ként Így pl. Tolnanémedi, paradicsom 20 000 Ft Csongrád, „Tisza" tsz. c.-répa 5 340 „ Békéscsaba „Máj. 1." tsz. kukor. 2 604 „ Sáp „Kossuth" tsz. lucerna 1 900 „ Kalocsa „V. csill." siló 1466 ., Hajdúszoivát „Máj. 1." legelő 169 ., tiszta hozamot ért el kh-ként. A költségek és hozamok összevetéséből adódó jövedelmezőség számításánál általában azt tapasztaltuk, hogy Magyarországon öntözött viszonyok között maximális jövedelmet tudnak biztosítani a különféle speciális telepítések. 74