Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

GYŐRI ÖNTÖZÉSI ANKÉT - Láng Miklós: Az öntözéses zöldségtermelés

Milyen következtetéseket vonhatunk le Győr— Sopron megye területére vonatkoztatva? Az öntözés előnyeit felesleges lenne újból kihangsúlyozni. — A második ötéves terv felemelt adatainak kidolgozása még folyamatban van, de úgy látjuk, hogy Győr megyében igen jelentős fejlesztést kell előirányozni. 1965-re kb. 400%-kal kell növelni az öntözött területeket. Különösen javasoljuk fejleszteni a szántóföldi takarmány, a kapás- és ipari növények, zöldségfélék és rét-legelő területek öntözését, ami a táj kiváló állattenyésztési és híres zöldségtermesztő adottságait fogja alátámasztani. Reméljük, hogy ez az öntözési terv nagymértékben fogja növelni a lakosság anyagi jólétét. A fejlesztés módjáról még lesz alkalmunk tárgyalni. A fejlesztési tervek alapjait azonban most kell lerakni, éppen ezért nem mindegy, hogyan alapozzuk meg ezt a hatalmas fejlesztési programot. Ismerem Győr megyében a negatív, de pozitív eredményeket is, ismerem adottságait, talajait. Merem állítani, hogy Győr megyében az öntözés fejlesztése szempontjából az adottságok legalább olyan kedvezőek, mint igen sok tiszántúli megyében. Jobbak az üzemi feltételek, sűrűbb az állatlétszám, több a trágya, a gép és a munkaerő. Magasfokú a mezőgazdasági kultúráltság, mindez kedvez a belterjes öntözéses gazdálkodás bevezetésének. Most, az előkészületek idején szeretném kiemelni különösen az üzemi feltételek biztosításának szükségességét. Nem egy megye- harcol azért, hogy minél több tsz. öntözőberendezést kapjon. Azután ezeket magukra hagyják, nem törődnek kihasználásukkal. Itt arra gondolok, hogy a megyének kezében van a kapcsolódó üzemi beruházások szétosztása. Állóeszköz, épület, gép, műtrágyaellátás és egyéb tekintetben meg .veil erősíteni azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek bevezetik az öntözést. Továbbá módjában van szakmailag is támogatást nyújtani ezek számára. Csak így tudják elérni, hogy a beállított öntözőberendezések jó kihasználási fok m&liett üzemeljenek. Így tudják elérni, hogy valóban kiemelkedő legyen a termésátlag, amely bizonyítja majd a megyei és országos szervek felé, hogy itt érdemes a beruházásokat fokozni, megvan az alapja a magasszínvonalú öntözéseknek. Kívánom, hogy Győr megye kultúrált, dolgos ..épe, mely első volt a szocialista nagyüzemek kialakításában, legyen az elsők között a technika fejlesztésében, a korszerű, nagyüzemi eredményes gazdálkodás megszervezésében is. AZ ÖNTÖZÉSES ZÖLDSÉGTERMESZTÉS NÉHÁNY KÉRDÉSE LANG MIKLÓS Agrártudományi Egyetem, Gödöllö Az öntözés jelentőségét, fejlődését és fejlesztésének lehetőségeit, az előttem szólók számtalan adattal támasztották alá. örvendetes és igen nagy jelentőségű, hogy már nemcsak a gyengébb termőképességű és egyben aszályos területek öntözését tekintjük kizárólagos feladatunknak, hanem fontos kérdés lett a jó termőképességű területek öntözéses termesztésbe való bevonása. Ezeken a területeken ugyanis öntözéssel az elérhető terméstöbblet lényegesen felülmúlhatja a gyengébb talajokon biztosítható termésnövekedést. Öntözéssel a régi terméseredmények kétszeresét, sőt többszörösét is elérhetjük, emellett azonban igen nagyjelentőségű a termésbiztonság fokozása, az évről-évre biztosított egyenletesen nagy terméseredmények elérése. A zöldségtermesztés — mint az egyik legintenzívebb termesztési ág — esetében, az öntözésnek fokozott jelentősége van. A zöldségfélék nagyobb része erősen vízigényes (pl. paprika), így ezek biztonságosan csak öntözéssel termeszthetők. A zöldségnövények iránti igény egyre növekszik nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is. A kultúráltabb táplálkozás következtében a fogyasztott zöldségfélék mennyiségen kívül azok aránya is megváltozik. A belföldi fogyasztás mellett a zöldségfélék exportja — nyersen és feldolgozott állapotban — szintén határozott emelkedést mutat az utóbbi években, ami a közeljövőben valószínűleg fokozódni fog. Az exportpiacok biztosítása szempontjából különösen fontos a termésbiztonság fokozása. ötéves és távlati terveinkben a zöldségtermesztés fokozására nagy gondot fordítunk. A fokozódó igények kielégítését elsősorban nem a termőterületek növelésével, hanem a jelenleg kicsinek mondható termésátlagok növelésével kívánjuk elérni. Ez a zöldségtermesztés intenzitásának fokozásán keresztül valósítható meg. A zöldségnövények terméseredményeit — említett vízigényességük miatt — elsősorban öntözéssel fokozhatjuk. Megjegyzendő, hogy az öntözés egymagában kevésbé hatékony, ezért bevezetésével, illetve kiterjesztésével egyidőben — vagy azt megelőzően — az egyéb agrotechnikai eljárásokat is korszerűbbé kell tennünk. A következőkben az öntözéses termesztés eredményességét, illetőleg gazdaságosságát befolyásoló néhány tényezőt szeretném fokozott mértékben kiemelni. Első és legfontosabb kérdés a tápanyagvisszapótlás. A fokozott tápanyagutánpótlás nagy jelentőségére mutat a régi, igen nagy terméseket elért bulgár kertészetek trágyázási rendszere. Mint ismeretes, ezekben a kertészetekben kisüzemi módszerekkel folyt a zöldségtermesztés, de a hatalmas mennyiségű szervestrágya felhasználás, valamint a fokozott öntözővíz adagok használata következtében a területegységenkénti termésmennyiségek e .területeken évről-évre igen magas szintűek voltak. Üzemi mértékben ezt a szervesanyag mennyiséget természetesen nem tudjuk megadni, de törekednünk kell, hogy a tápanyagok mennyiségét tekintve hasonló hatékonyságú trágyázást végezzünk. E cél ból a szerves trágya mennyiségét 100—200 q/kh-ban állapíthatjuk meg és ezt kell kiegészítenünk műtrágyákkal. Ezek aránya talajonként és növényenként változó lehet, mennyisége az adottságokhoz alkalmazkodóan legalább 4—5 q legyen. A fokozott mértékű trágyázás szükségességét az elérendő nagyobb termésmennyiségek mellett aláhúzza az a tény is, hogy önjtözött területeken okvetlen törekednünk kell a kettős, illetve többes termesztésre, másrészt még helyes trágyázás és öntözés mellett is számolni kell egy bizonyos tápanyagkimosódással — főleg műtrágyák esetén — melyet feltétlenül figyelembe kell venni a trágyaadagok megállapításánál. A zöldségnövények öntözési kérdéseinek vizsgálata előtt tisztázni kell, hogy mely növényeket és milyen mértékben szükséges öntözni,, a biztonságos és nagy terméseredmények elérése céljából. Üzemi termesztésben a nagy vízfelhasználású és nagy talajnedvesség igényű zöldségféléket, (káposztafélék, paprika, zeller) rendszeres öntözés nélkül ma már alig termesztünk. E növények termesztését — az egyes speciális tájak kivételével — öntözés nélkül gazdaságosan nem, vagy alig tudjuk megoldani. Ide sorolhatók még a másodnövényként termesztett zöldségfélék is. Az e csoportba tartozó zöldségfélék öntözésével azok termesztésének lehetőségét teremtjük meg. Az öntözést esetenként megkívánó zöldségnövények öntözése a termés biztonságát fokozza. Az idetartozó növények rendszeres öntözést nem kívánnak, azonban Ha fejlődésük ún. kritikus szakaszaiban szárazabb 75