Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Dr. Török Endre: Adatok a Marcal-völgy hidromorfológiájához

tanvályú, melynek végét bukógátszerűen képezték ki. A patak vize itt parabolikus keresztszelvényen ömlik át, mely nyilás előtt a víz mennyiségétől függően feltorlódik. A parabolikus szelvény mellett mérce található, mely mércéről mirlden esetben leolvasható a vízállás magassága. A leolvasott érték táblázat alapján megadja a patak vízhozamát, percenként literekben kifejezve. Erdei patakvízszín ingadozások mérése elsőízben itt valósul meg hazánkban. Egy nagyobb zápornak, vagy több napig tartó esőzésnek a patakvjzszínére gyakorolt hatásából következtethetünk a területen álló növényzet, erdőtípus befolyásoló hatására. ADATOK A MARCAL-VÖLGY HIDROMORFOLÓGIAJAHOZ DR. TÖRÖK ENDRE Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem A Marcal kialakulástörténetével többen foglalkoztak, így id. Lóczy L. (1913), Szádeczky-Kardoss E. (1938), Ferenczi I. (1914), Sümeghy J. (1938, 1951, 1952, 1955), Horváth Gy. (1934), Török E. (1961, 1962, 1963), Góczán L. (1962), Pécsi M. (1962). Szádeczky Kardoss E. kutatásai szerint a Duna mai folyási szintjéhez a Kisalföld több mint 200 métert süllyedt. Ez utóbbi megállapítást igazolja a kisalföldi hordalékkúp fejlődése, amely a pleisztocénbe nyúlik vissza. A Duna a pleisztocén üledékeket az óholocén során vastagabb hordalékkal betemette, majd erre az újholocén során vékonyabb üledéksort rakott le. A süllyedéssorozatok változó erősséggel, különösen a mindéi végén, valamint a mindel-riss interglaciálisban zajlottak le, majd a holocénban is folytatódtak. A Kisalföld medencéje egészen fiatal, amelyben a neogén üledékek, különösen a pannóniai rétegösszlet, közvetlenül. a kristályos aljzatra települnek. A pannóniai rétegek felszíne nyugatról kelet felé, illetve délről északnak, a medence közepe irányába^ lejt. A felsőpliocén végére a beltavak a Győri-medencéből eltűnnek, a terület szárazulattá válik. A korábban említett emelkedés és süllyedés sorozat növelte a peremterületek reliefenergia nevekedését, ami viszont fokozta a folyók denudációs tevékenységét. Így a Marcal-medence szemben a Győri-medencével, nem akkumulációs, hanem denudációs medence. Az interglaciálisokban a megszaporodott vízmenynyiségű és csökkent hordalékú folyók bevágódtak jégkorszaki völgyfenekükbe. A Marcal teraszos folyóvölgyben, szerkezeti törések mentén alakította ki völgyét, ritmusos kéregmozgások és éghajlatváltozások következtében. Jelen vizsgálatom a Marcal-völgy középső szakaszára terjed. Célkitűzésem az, hogy a Marcal felszínNyDNy Cefíe/i'mö//r formáló tevékenységéről, a pleisztocén és holocén korban kifejtett völgytalpalakító tevékenységéről szóljak, pontosabban a Marcal középső területszakaszának kialakuláskörülményei során milyen üledékfelhalmozás, illetve eróziós tevékenység figyelhető meg. Az idevonatkozó kutatások, ha röviden is, de főmondanivalójukban leszögezik, hogy a terület pleisztocén és holocén medenceüledéke a folyó jelenlegi folyásirányában hordódott el. Még nem igazolt az, hogy a lerakott üledéket csak a Marcal, vagy esetleg más folyók is szállították-e, továbbá az sem, hogy melyik vízgyűjtőterületről, történt az üledék el-, illetve lehordása. Lényeges kérdés az is, hogy a holocén kor egyes fázisainak szakaszai hogyan járultak hozzá az üledékfelhalmozás vagy lehordás periódusaihoz? A most vázolt főcélkitűzések érdekében a területen sekélyfúrásokat mélyítettünk a medence keresztirányában. A nagyjából Ny—K irányú szelvények mentén elhelyezett fúrások Celldömölk—Adorjánháza és Szélmező—Magyargencs, Kemeneshőgyész térségében lettek lemélyítve. E kutatófúrások a jelzett irányokban a Marcalvölgyi üledékék pleisztocénvégi és holocén kori rétegeit hairántolták. A biztosain glaciális képződmény meghatározását zavarta az a tény, hogy a spóra és pollenanyag korrodáltságban és színben nem mutatott különbséget a pleisztocén és holocén képződmények elhatárolásában. A vizsgálatok során megállapítható volt, hogy különböző eredetű és korú pollenanyag nem kerülhet az üledékmintába. A pollen/vizsgálatok értékelése során ugrásszerű változásokkal nem találkoztunk, így a vizsgált területszakaszon üledékhézagra nem következtethetünk. , /fEK Ador/ánhoza SOOm A ya/mf^ye/' Ma/ca/cra/omo fí.Marcű/ /ocrofor/ra tlLYtuprrmmegi/ti /forcolesotorna | o/tunffbr I »9VO« 1. ábra. Vázlatos földtani szelvény Celldömölk—Adorjánháza között 28