Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Bélteky Lajos: Beszámoló a falusi lakosság és a mezőgazdaság vízellátási kérdéseivel kapcsolatban Bialystokban tartott konferenciáról

Az ötéves terv megköveteli a kútkivitelező és vízvezetéképítő kapacitás növelését. Jelenleg ugyanis az akadályozza a vízellátás javítását, hogy nincsenek megfelelően felszerelt és a szükségletet kielégítő teljesítőképességű állami vállalatok. Az egyéni gazdák a saját érdekeiket szolgáló javításokat is elhanyagolják, nem is szólva arról, hogy az 100—300 m mélységű kút létesítése egy-egy gazda anyagi erejét már meghaladja. A vízellátás fejlesztésére az 1966—1980-ig terjedő időszakra tervet dolgoztak ki. Azalatt a mezőgazdaság igénye sokszorosan megnő, tekintettel a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérésre. Műszaki vonalon a megkövetelt termelékenységet korszerű berendezések és technológia alkalmazásával kell elérni. A száraz fúrás helyett át kell térni az öblítéses fúrásra. A falu vízellátását — ahol csak lehel — kapcsolni kell a mezőgazdaság vízellátásával úgy, hogy közös vízvezetéket kell létesíteni. Ahol ez nem lehetséges, ott közkutakat kell építeni, s támogatni a falusi lakosságot abban, hogy korszerű, higiénikus vízszerzésre tudjon áttérni. Az egyéni gazdálkodók szükségletének kielégítésére a kisipari szövetkezeti profil hivatott. A szolgáltatások koordinálásának főbb irányvonalait az 1963. évben fogják megállapítani az előkészítő bizottság által összegyűjtendő anyag alapján. Ing. Korneluk „A bialystoki vajdaság mezőgazdasági és falusi vízellátásának problémája" címén tartott előadást. A kérdés ott azért súlyosabb, mint az ország egyéb térületén, mivel a vajdaság e téren sokkal elmaradottabb helyzetben van. A vajdaság területén jelenleg csak 10 város és 35 üzem van vízvezetékkel ellátva. A víznyerő helyek 80%-a ásott, 15%-a fúrt kút. A kutaknak csak 15%-a van jó állapotban, míg 20%-a teljes felújításra szorul. A helyzet javítására a vajdaság területére ipart kell telepíteni. A vita során elsőnek a imagyar résztvevő (Bélteky L.) szólt hozzá, s ismertette a magyar falu és a mezőgazdaság vízellátásának jelenlegi helyzetét és távlati célkitűzéseit. Több hozzászólás hangzott el a kommunális, egészségügyi és mezőgazdasági szervek képviselői részéről, melyekből az!" domborodott ki, hogy elsősorban a körzeteket kell jó szakemberekkel és szállító eszközökkel megerősíteni. A második napon a falu és a mezőgazdaság részére szükséges víz minőségi kezeléséről ,a vastalanításról, mangántalanításról, lágyításról és szűrésről volt szó. Előadást tartott Ing. Mgr. Sawaszynski a kommunális tervező iroda részéről „A mezőgazdaság részére szükséges vízkezelő eljárásokról" címen. Ismertette a vízminőséget javító különböző eljárásokat, s ennek során részletesen foglalkozott a vastalanítókkal, azonkívül beszélt a tűzbiztonság fontosságáról. Tekintettel arra, hogy a vízellátásnál kevés jó szakemberük van, minél egyszerűbb berendezéseket kell tervezni. Dr. Sawichi a varsói Talajjavító Intézet részérői ,,A mezőgazdaságnál felhasználásra kerülő vizek vastalanítása" címen tartott előadást. A vita során igen sokan szólaltak fel. A magyar résztvevő (Bélteky L.) a magyar helyzetet ismertette a mélységi vizek vasassága, illetve a korrózivédelem szempontjából. A vajdasági vállalatok képviselői saját kérdéseikkel foglalkoztak. A kisméretű aknáskutakra pl. nincs kivitelezői profil, az ipar kevés vízvezetéki szerelvényt gyárt, nem szállítanak határidőre, sok esetben várni kell az anyagra. A kommunális és a mezőgazdasági minisztériumnak külön-külön állapították meg az anyagkeretét, ami a közös létesítmények építésénéi gyakran okoz kellemetlenséget, nehézséget. A pénzügyi fedezet biztosítását megkönnyítené, ha az állam építtetné meg a vízműveket, s annak költségét az üzemeltető szervek évenként törlesztenék. A konferencia épületében és az azt körülvevő parkban kiállításon mutatták be a vállalat által készített fúrási szerszámokat, legújabb fúrótornyokat, a használatos kútszűrő típusokat, azbesztcement és műanyag csöveket és csőszerelvényeket, továbbá hidroforberendezéseket és vastalanítókat. A konferencia résztvevőinek túlnyomó része a Mezőgazdasági Vízellátó Vállalatnak, a „Wodrol"-nak dolgozói közül került ki. Ez a vállalat a mezőgazdasági minisztérium felügyelete alá tartozik, s központja a minisztérium épületében van. A vállalac nemcsak aknás és fúrt kutak létesítésével foglalkozik, hanem vízvezeték építésével is és komplett vízműveket készít. A vállalatn,ak 14 vajdaságban van kútfúrással és vízvezeték építéssel foglalkozó részlege, üzemi központja, két vajdaságban pedig csak javító és gépészeti üzeme. A vállalat termelésének értéke 1961-ben 234, 1962-ben 250 millió zloty volt. Az 1963-i tervelőirányzat 360 millió zl. Készítettek 1962-ben 700 db kutat 50,000 fm összménységgel, 130 db vízvezetéket 120 000 fm hosszúsággal, 650 db hidrofortartályt, 200 db vastalanítót, 12 000 kútszivattyút; felújítottak: 50 vízvezetéket, 300 kutat. A vállalat munkáslétszáma 2650 fő. A vállalat alkalmazotti létszáma 600 fő. Az utóbbiak közül 280 fő mérnök, technikus, közgazdász, 100 fő hidrogeológus, mérnökgeológus, 220 fő adminisztrációs és könyvelő. Az idő rövidsége miatt — sajnos — sem üzemegységet, sem munkahelyet nem volt alkalmam meglátogatni. A vállalat varsói központjában azonban megmutatták a tervdokumentációkat, zárójelentéseket és részletesen tájékoztattak a vállalat munkájáról. A hidrogeológusok részt veszinek a tervezésben, amelyhez vízföldtani előtanulmányt készítenek. Szerepük van a kivitelezés ellenőrzésében, azonkívül ők állítják össze a vízföldtani és műszaki zárójelentést is. A vízföldtani előtanulmány részletessége olyanszerű, mint amilyeneket nálunk a tervező irodák készítenek. Részletesebbek a zárójelentések is, mellékelve van pl. a szemcseeloszlási görbe, szivattyúzási jegyzőkönyv. A tervdokumentáció felszámítható költsége 5000 zloty, a zárójelentésé pedig 3000 zl. A kutak átlagos mélysége kb. 70 m, 150 m-nél nagyobb mélységű kutat csak kevés helyen kell és lehet fúrni. Általában nagyméretű, 14—16"-os kezdőcsöveket használnak, ennek megfelelő a szűrőcső átmérője is. A munkarakatokat általában visszahúzzák. 140