Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Szabó Attila: Az Általér-völgyi ipartelepek ipari és ivóvízellátásának műszaki és gazdasági kérdései

alkalmával többízben észleltük, hogy a tófenekeken bárhol csövet süllyesztünk, vízfeltörést tapasztalunk. 1962-ben a terepadottságok pontos megfigyelése alapján új forrásokat nyitottunk. Sajnos, pénzügyi fedezet nem áll rendelkezésünkre, így országunknak ezt az egyedülálló természeti kincsesbányáját továbbfejleszteni és kutatni nem tudtuk. 25 000 társadalmi munkaóra ledolgozása mellett a város lakossága és a Komárom megyei Vízmű Vállalat fürdőtelepet alakított ki, amelyet 1962-ben 137 000 fürdővendég vett igénybe. A terület természeti szépsége, a víz kellemes hőmérséklete (21—23,5 C°), valamint a tavak flórája és faunája sok külföldi vendéget is csodálatba ejtett. Ha tudomásul vesszük a Tatabányai Szénbányászati Tröszt jövőbeni terveit, valamint a Fényes források eddigi rendszertelen vízmérésére vonatkozó adatokat, belátható, hogy ezeknek a forrásoknak a kutatása és jövője nem lehet közömbös népgazdaságunk részére. Határozati Javaslatként terjesztem elő, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság adjon utasítást a VITUKI felé, hogy a Fényes források területén legalább 4 próbafúrást végezzünk el, annak megállapítása végett, hogy milyen magasságig feltörő vizeket kapunk most. Kapjon megbízást a VITUKI,' hogy a fürdő területén az ún. erdei források kutatását végezze el, mert ezeknek 14 C° hőmérsékletű vize ha foglalható és elegendő mennyiségű, nemcsak a fürdőtelep vízellátására lenne felhasználható, hanem esetleg Tata város vízellátási kérdéseinél is figyelembe jöhetne. A fürdőtelep fejlesztését a jelenlegi körülmények között — szerény véleményem szerint abbahagyni nem szabad. A tatabányai szénbányászat miatt Tata város elvesztette a Népparkban lévő forrásait és vízellátását is csak a legnagyobb nehézségekkel tudtuk megoldani az elmúlt két évben. A NIM elismerte az összefüggéseket az aktív vízvédelem és Tata város vízellátásával kapcsolatosan. Éppen ezért fedezte a város vízellátása érdekében a víznyerőhelyek' létesítésének költségeit. Az aktív vízvédelem következtében Tatán megszűnt a felszínre kiömlő Pokol forrás, az Angyal forrás, a Tükör forrás, a Lo Presti forrás. Eltűntek a Horusitzky Henrik által említett langyos források is, mert a karsztvízszín lesüllyedt. A források eltűnésével a kiapadás veszélyezteti a Cseke tavat és a Népparkban is egymás után kerülnek kivágásra az elszáradt évszázados fák. Együttműködésre van szükség ar vízügyi szakembereknek és a Szénbányászati Tröszt szakemberei kőzött. Mi őszinte örömmel vettük ezt az ankétot, de a jövőben sokkal szorosabb együttműködésre van szükség. A bányavizek felhasználhatósága érdekében az OVF-nek és a NIM-nek sokkal jobban kell együttműködnie. Súlyos vízjogi kérdések merültek és merülnek fel a karsztvízszín csökkenése miatt. A vízellátási szervek mindig utólag tudták meg egyes széntrösztök aktív vízvédelmével kapcsolatosan kialakult eseményeket. Tata, Bajna, Sárisáp, Tokod esetében a legsúlyosabb vízellátási zavarok álltak elő. A vízellátási kérdések nincsenek összehangolva. A. bányavizekkel kapcsolatosan legalább két regionális vízmű létesítésére volna meg minden lehetőség. Ebben a kérdésiben meg kell találni az együttműködési lehetőségeket a NIM és az OVF között. Határozati javaslatként terjesztem elő, hogy s VITUKI bevonásával negyedévenként tartsanak együttműködési tárgyalásokat és próbáljunk idejében felkészülni az aktív vízvédelemmel kapcsolatos súlyos ivóvízellátási zavarok elhárítására. Külön kérem az ankét vezetőségét, hogy nyilatkozzon a NIM, illetve a Tatabányai Szénbányászati Tröszt, hogy a vízjogi törvény által kötelezően előírt tatai öregtó széniszap és iszaptalanítási munkáit mikor kívánja megkezdeni. Ez a kérdés ugyanis ismételten olyan súlyos problémát vet fel, amelynek elhárítása érdekében a legjobb együttműködésre van szükség. Mi v'zellátási szakemberek őszinte örömmel hallottuk, hogy a sok 100000 m

3 elfolyó bányavíz-, ivóvíz-, iparivíz és mezőgazdasági víz céljaira való felhasználását helyesnek tartják a Szénbányászati Tröszt szakemberei. Kérem, hogy ezt az ankétot, miután egy nap alatt ezeket a kérdéseket tisztázni nem tudta, az 1963. év folyamán ismételjük meg és egy-két napos ankét keretében tárgyaljuk meg közösen problémáinkat. Megnyugtatásul legyen szabad azzal zárni hozzászólásomat, hogy a Fényes fürdő és üdülőtelep építését mi társadalmi munkában tovább folytatjuk, mert a tavak jelenlegi vízállása részünkre még megnyugtató, ha pedig a karsztvízs2ín itt nagymértékben csökkenne, akkor árckrendszerünkön, valamint új fúrásokkal a fürdőző közönség részére mindig tudunk majd vizeit biztosítani. AZ ÁLTALÉR VÖLGYI LAKÓ- ÉS IPARTELEPEK IPARI- ÉS IVÓVÍZELLÁTÁSÁNAK MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEI SZABÓ ATTILA ÉM Mélyépítési Tervező Vállalat Az Általér-völgyi lakó- és ipartelepek a vízigény és a vízbeszerzési lehetőségek szempontjából 3 csoportba oszthatók: 1. Oroszlány térségében levő lakó- és ipartelepekre 2. Tatabánya téreégében levő lakó- és ipartelepekre 3. Tata és környékére Miután Zoller J. előadása részletesen ismertette azokat a víznyerési lehetőségeket, amelyek a jelzett területek vízellátásánál számba jöhetnék, a jelen előadás célja a műszaki és gazdaságossági szempontokat összehangoló megoldások tárgyalása. Nevezetesen az egyes lehetőségek változatainak kiértékelése. Megvizsgálva a nevezett területek vízszükségletét, megállapítható, hogy 15—20 éves távlatban — kb 100 ezer m

3/nap az'a vízmennyiség, amely mint igény jelentkezik összesen a nevezett területen. 127