Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Zoller József: Az Általér-völgyi ipartelepek regionális ivó- és ipari vízellátása

Kovács J. Gyula, Komárom megyei Víz- és Kútépítő Vállalat, Tata, hozzászólása: Zoller mérnök kollégánk előadását szeretném kiegészíteni egy-két gondolattal. Elsősorban Oroszlány város vízellátásával szeretnék foglalkozni. A város vízellátása évek óta megoldatlan. Minden évben foglalkoztak a kérdéssel, de még mindig nem tudták megnyugtató módon megoldani. Az előadó részletesen ismertette a nehézségeket, amelyek felmerültök. 1962. évben többízben kellett foglalkozni a vízellátási szerveknek a lakosság vízellátási kérdéseivel. Oroszlány város vízellátása érdekében azonnali intézkedésre van szükség. A kérdés két témacsoport köré összpontosul. Csatlakozom Zoller kartárs megállapításához, hogy 1963-ban az OVF-nek és a megyei tanácsnak közösen kell eljárnia, hogy Oroszlány térségében további fúrásokat folytassanak kutatás céljából, ivóvízminőségű víz szolgáltatása érdekében. Az előadásban megvannak jelölve azok a helyek, ahol ezeket el kell végezni. Az ehhez kapcsolódó pénzügyi keretet az OVF-nek és a megyei tanácsnak meg kell teremtenie. Az előadó javaslatot tett arra vonatkozólag, hogy az Oroszlány városi ivóvíz ellátását a Tatai Fényes források vizéből kellene megjavítani. Az előadásiból tudomásul vehetjük, hogy Tatán a Fényes források mellett az Oroszlányi Hőerőmű részére elkészült a 12 m

3/p teljesítményű vízkivételi mű és gépház, valamint a hozzátartozó több km-es 400 mm átmérőjű acél nyomóvezeték. Ez a víztermelő telep a Fényes források túlfolyó vizét szállítja szükség esetén az Oroszlányi Hőerőmű részére, mint ipari tartalék vizet. Ez a víztermelő telep csak abban az esetben termel ipari vizet, ha az Erőműnek aszályos idő miatt arra szüksége van Ha c

z az ivóvíztermelő telep és a • hozzátartozó csővezeték ivóvíz minőségű vizet kell, hogy szállítson, akkor ezt a víztermelő telepet él kell látni víztisztító berendezéssel. Nem valószínű, hogy az ERBE, illetőleg az Oroszlányi Hőerőmű lemondana arról a jogáról, melyet a többmilliós költséggel létesített ipari vízmű biztosít részükre. Az elmúlt év folyamán ez a víztermelő telep csaK próbaüzemeléseket folytatott. 1960-ban, amikor a Fényes források területén épülő víztermelő telepet építés közben meglátogattam, közölték velem, hogy ez a víztermelő telep csak ipari víz szolgáltatására létesül. Már az első látogatás alkalmával javaslatot tettem vállalatunk igazgatójának, hogy ezt az ipari vezetéket fel kellene használni öntözéses gazdálkodás céljaira. Tekintettel arra, hogy időközben a Fényes fürdő területét és üzemeltetését is átvettük, kidolgoztam egy Ojítási javasaltot, melynek keretében a Fényes fürdő területét kerítés helyett egy vizesárok rendszerrel vettük körül. Ez a vizesárok rendszer azt is biztosítja, hogy ha a Fényes források vízhozama kisebb, mint amilyen vízmennyiségre a Hőerőműnek szüksége van akkor a Mikoviny és Kütreiber árokból a Tatai Nagytó túlfolyó vizét tetszés szerinti mennyiségben vezethetjük az árokrendszeren az Oroszlányi Hőerőmű vízkivételi helyére. Ezt a javaslatot elfogadták. A későbbiek folyamán az ERBE is támogatta és a szükséges duzzasztók is zsilipek is készítés alatt vannak. Az öreg tó túlfolyó vizének ilyen irányú biztosításával javaslatot tettem a Megyei Tanács VB-jének, hogy ezt az ipari .vezetéket, amikor arra szükség nincs, használják öntözőtelepek vízellátására, mert ezáltal nagyértékű többtermelést tudunk biztosítani a népgazdaságnak. Ez a javaslat is elfogadásra talált, így az Oroszlányi Hőerőmű ezen ipari vezetékét, szerény véleményem szerint ivóvízvezetéknek felhasználni nem lehet. Dr. Gerber Pál előadásához hozzászóló Pataki Sándor hozzászólását szeretném kiegészíteni. Dr. Gerber Pál előadása szerint „A tervezett nagyobb megcsapolások tehát, ha az -átlagnál kisebb süllyedéssel is számolunk, már a Fényes forrásokat is veszélyeztetik. Az eddig bekövetkezett vízszínesés í. +120 m A. f. fakadó forrásoknál megbízható vízhozammérés hiányában biztosan nem mutatható ki. Nagyobb vízszíncsökkehés esetén azonban feltételezve a többi forrásokkal való összeköttetést a víztükör itt is a felszín alá süllyedhet." Fentiekkel kapcsolatban Pataki Sándor a következőket olvasta fel: „Tudomásom szerint Tata város tanácsának a Fényes források területén tervei vannak egy nagyobb üdülőtelep kiépítésére, aminek megvalósítása komoly beruházást igényel." E tervet, valamint annak várható hatását dr. Gerber Pál előadásában ismertette és a várható depresszió kialakulására vonatkozó fejtegetései nagyon valószínűek, ha azonban a veszélyeztetett kérdéseket is figyelembe vesszük,' akkor meg kell. állapítani, hogy végső következtetés levonásához felhasznált kiindulási adatokban még sok a feltételezés, és megítélésem szerint a Fényes források sorsának megállapításához az alapadatok rendszeres megfigyelése szükséges. A későbbiek folyamán elismeri mind dr. Gerber Pál mind Pataki Sándor, hogy a Fényes források vízhozama már az előző évtizedekben is igen gyakran változott. Szeretném korrigálni dr. Gerber Pál előadását, mert a Fényes források nem 120 mAf-i magasságon fakadnak, hanem a két kifolyási szintinél történő duzzasztás révén a 119,50—120,60 mAf. magasság között változnak. A Fényes források rendszeres vizsgálata közben sikerült megszereznem az ÉM Mélyépítési Tervező Vállalat (dr. Kopácsi) által 1955-ben készített próbafúrási és talajfeltárási terveket. A feltárási összefoglaló szerint az 1. sz. tóban (Grófi forrás, Mária-Terézia forrás) az 5-ös fúrásban — 6-os csősarú állásánál a víz színe fölött + 1,3 m béléscső kiállás mellett a vízfeltörés kb 1 percig tartott. A 20-as fúrásban — 15,00 m béléscső sarú állás mellett a kiömlő víz magassága a tó vízszíne felett + 4,5 m volt. Hasonló vízfeltörést észleltek a 2-es számú tóban is. Már 1955-ben megállapították, hogy a források elli omü'kolódtaik, eliszaposodtak. 1961—1962-ban a forráskráterekben végzett tisztítási és mélyítési munká< 126