Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Dr. Gerger Pál: A karsztvíztükör változásai Tatabányán a vízelvétel és idő függvényében

§ + fjo VC 5 i-t20 \ \ OacMemi t> \ \ Dolomit / \ \ \ / \ \ £y ro /Jf 20 2S 30 JS </0 4S J> 60 3. ábra. A keleti tektonikai egység vízemelése és • karsztvíztükör alakulása kai egység átlag karsztvízszintjének felelhet meg. Két év alatt 33, illetve 36 m

3/p-es vízelvétel mellett tehát a nyugati tektonikai egység területén a karsztvízszín átlag mintegy 5 m-rel csökkent (2. ábra). Az ismertettekből, ha nem is pontos, de megközelítő átlagképet kapunk a tatabányai barnakőszénmedence karsztvízszí (ikrének alakulásáról, a bányák által fakasztott és kiemelt vízmennyiségtőr függően. A karsztvíztükör a bányászat kezdetén levő +139,5 m-ről állandóan csökken, s ma medenceátlagban nem haladja meg a +132 m-t. Ezek a jelentékeny vízszíncsökkenések azt bizonyítják, hogy függetlenül a medencealjzat minőségétől az aktív vízvédelem lehetősége az egész medence területén fennáll. A hiányos adatok pedig azt teszik sürgős féladatunkká, hogy a karsztvízszín megfigyelésekre tervezett és megkezdett fúrásokat mielőbb fejezzük be, hogy azok birtokában a bányászat szempontjából is fontos adatok mindenkor rendelkezésünkre álljanak. Pataki Sándor, Tatabányai Szénbányászati Tröszt, hozzászólása: Dr. Gerber Pál előadásában a tatabányai szénmedencében meglévő és tervezett karsztvíz-kiemeléssel és annak hatásaival kapcsolatban a többi között a következőket mondotta: „A tervezett nagyobb megcsapolások tehát, ha az átlagnál kisebb süllyedéssel is számolunk, már a Fényes forrásokat is veszélyeztetik. Az eddig bekövetkezett vízszínesés a + 120-as szinten fakadó forrásoknál megbízható vízhozammérés hiányában biztosan nem mutatható ki. Nagyobb vízszíncsökkenés esetén azonban feltételezve a többi forrásokkal való összeköttetést a viztükör itt is a fUszin alá süllyedhet." Tudomásom szerint Tata város tanácsának a Fényes források területén tervei vannak egy nagyobb üdülőtelep kiépítésére, aminek megvalósítása komolv beruházást igényel. E terv megvalósítására az elmúlt 1—2 évben már néhány kisebb létesítmény meg is valósult, túlnyomórészt társadalmi munkában. Dr. Gerber Pál alapos vizsgálatok alapján tett megállapítása és a Fényes források jövőjével kapcsolatos tatai terveik azonban egymással súlyos ellentétben vánnak. Ma már biztosra vehető, hogy a tatabányai szén medencében megindult aktív vízvédelem következő lépése a XV/c bányaüzem víztelenítésével kapcsolatban fog megtörténni. E tervet, valamint annak várható hatását dr Gerber előadásában ismerte te, és a várható depresszió kialakulására vonatkozo fejtegetései nagyon valószínűek. Ha azonban a veszélyeztetett érdekeket is figyelembe vesszük, akkor meg kell állapítani, hogy a végső következtetés levonásához felhasznált kiindulási adatokban még sok a feltételezés, és megítélésem szerint a Fényes források sorsának megállapításához az alapadatok rendszeres megfigyelése szükséges. Az előadás megállapította, hogy a + 120-as szinten fakadó Fényes forrásoknál vízcsökkenés eddig nem volt kimutatható. Nincs azonban megbízható adatunk arra, hogy a víz mennyiségében történt-e változás. Sajnos ez nemcsak az utóbbi évekre érvényes, mert az elmúlt évtizedekből is csak szórványos és helyenként ellentmondó adatok állnak rendelkezésünkre: Nem tartom érdektelennek néhány adat felsorolását. Dr. Komáromi a kegyesrendi tatai gimnázium 19:')9—10. évi értesítőjében közölt dolgozatában 584 l/p. kereken 35 m

;

i/p értékben adja meg a Fényes források vízhozamát. Horusitzky Henrik a Földtani Inté118