Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Dr. Gál István: A bányavíz elleni védekezés és a bányavíz hasznosítás gazdasági kérdései

A tatabányai medencében a természetes völgyek és mélyedések mellett elsősorban a tömedékelési célra lefejtett homokibányák területe vehető ilyen átmeneti tározási célra figyelembe. Ez a magoldás két további szemponttal kapcsolható, ami egyébként külön terhet jelent a szénbányászat és így az egész népgazdaság számára. Az egyik a bányákból felszínre hozott víz jelentős részének iszappal, homokkal, pernyével szennyezettsége, a másik pedig a tájrendezési kötelezettség. A mélyedések, valamint külfejtési és homokgödrök a víz időszakos tározása mellett megoldhatják a szennyezett részek derítését is. Elérhető tehát, hogy a mezőgazdasági öntözővíz idényszerű tározása és a bányavizek derítése egy ráfordítással nyerjen megoldást. A két kérdés ilyem szoros összekapcsolása a felhasználási lehetőségek körét is kibővíti, miután a víz megtisztított állapotban kerülhet átadásra. A víz derítését és idényszerű tározását megoldó létesítmények felhaszinálihatók az ipari vagy fogyasztási víz újra használatba vonására is. A létesítmények célszerű, átfogó tervekre felépített telepítése esetén ugyanis a bányavizek derítésére felhasznált létesítmények egyúttal elláthatják az egyéb célra már egyszer felhasznált és így szennyeződött víz derítését is. ség következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott. Ez a kötelezettség a meddőhányók rendezésére, a mélyművelési bárnyaműveletek folytán a felszínen bekövetkezett süllyedések megszüntetésére, valamint a külfejtéses bányászat után visszamaradó bányagödrökre terjed ki. A bányavizek hasznosításának célszierű megoldásával a süllyedések, valamint bányagödrök félhasználhatók a bányavizek derítésére és idényszerű tárolására, ami fokozatosan megoldija ezeknek a területeknek olyan feltöltését is, hogy azok mezőgazdasági művelésre újból alkalmassá váljanak. Itt kapcsolódik a kérdés a mezőgazdasági földek védelméről szóló törvény végrehajtásához. Ez 1962. évi január hó 1-én lépett életbe és — mint ismeretes — olyan rendelkezésit tartalmaz, hogy egyrészt a külszíni fejtések, valamint földalatti bányászati tevékenységek befejezése után a területet újrahasznosítás céljára alkalmassá kell tenni, másrészt a bányaüzemek felszíni területein — mallékhiasználatképpen — mezőgazdaságii művelést is kell folytatni, ha az a bányászati érdekek sérelme nélkül megvalósítható. Ezekhez, a bányászatot a legutóbbi idők óta terhelő kötelezettségekhez hozzá kell még fűzni azt a határozatot is, hogy azokat a területeiket, amelyeken mezőgazdiasági termelést nem is folytatnak, ha mező102 Jelmagyarázat Lakótelepek Utak Vízfolyások lóri csatomiK emeietékeK 5. ábra. Tatabánya tájrendezési terve összekapcsolható a bányavizek hasznosításának fenti magoldása a bányászlatot terhelő tájrendezési kötelezettséggel, valamint a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmével. Az 1961. évi július hó 1-én életbelépett bányatörvény alapján a bányászatot tájrendezési kötelezettség terheli azokra a külszíni területekre vonatkozóan, amelyeknek használhatósága a bányászati tevékenygazdasági termelésre alkalmasak, vagy gazdaságosan alkalmassá tehetők, mezőgazdasági rendeltetésű földnek kell tekinteni. Ezek a rendelkezések együttesein a bányászait kötelességévé teszik, hogy külszíni területein — a lehetőséhez képest — gondoskodjék mezőgazdasági művétói folytatásáról, a bányászati műveletek által érintett területek tájrendezése mielőbb megtörténjék, Bo'nyoviimlvi helyek cT\ 1963 évben rendemre \ÍJ> tervbeven terűlel 1963 év után rendem? tervbeveit lerülel