Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Dr. Gál István: A bányavíz elleni védekezés és a bányavíz hasznosítás gazdasági kérdései - Dr. Mórotz Kálmán hozzászólásával

mégipiedig elsősorban olyan formáiban, hogy azok mezőgazdasági termelésre alkalmasak legyenek. Mindezeket a követelményeket együttesen úgy célszerű kielégíteni, hogy azolk eredményeképpen a bányavizek felhasználhatók legyenek mezőgazdasági öntözési célra. Ezeknek a kérdéseknek az összekapcsolását a bányák vízmennyiségének fokozódása mellett különösen időszerűvé tette az öntözött területek növelésére vonatkozó kormányhatározat, valamint a fentiekben tárgyalt két új törvény, a bányákat terhelő tájrendezésről és a mezőgazdasági földek védelméről. Nyilvánvaló, hogy a kérdéses területek öntözéses mezőgazdaságra alkalmassá tétele sokkal kisebb ráfordítással jár, ha az ezzel járó követelményeket már maga a tereprendezés, valamint a bányavizek derítése kielégíti. Ezeknek az egymáshoz kapcsolódó szem,pontoknak a figyelembevételével tettünk kísérletet Tatabányán a felmerülő kérdések együttes megoldására. Az < erre vonatkozó vázlatos terveket az 5. ábra tartalmazza. Ez természetesen nem tér ki az egész medence valamennyi kérdésének a megoldására, hanem csupán azokat fogalja össze, amelyek egyrészt a bányászati műveletek mai állása szerint mór időszerűnek tekinthetők, másrészt pedig aránylag rövidebb idő alatt, egymással szoros kapcsolatban megoldhatók. A feltüntetett területek az eddig tárgyalt szempontok közül egyenként az alábbiakat oldják meg: Az 1. jelű terület az oda gravitáló bányavizeket és ipari vizeket deríti, a hordalékkal részben, megoldja a tereprendezést, végül lehetővé teszi a vízmennyiségnek öntözéses mezőgazdasági célra való felhasználását. A 2. és 3. jelű terület a rendelkezésre álló vizet öntözéses kertészethez kívánja felhasználni. Ezzel kapcsolatban külön megjegyzésre érdemes, hogy a 3. jelű terület DNy-i sarkán emelt, mintegy 22 m

3 percenkénti karsztvíz állandóan 16—18 C° hőmérsékletű és így különösen alkalmas mezőgazdasági öntözésre. A 4. jelű területtel kapcsolatban a tereprendezés, a mezőgazdasági célra való újrahasznosítás és a XV b akna vízmennyiségének öntözéses felhasználása oldható meg egyidejűleg. Az 5. jelű területtel kapcsolatban kisebb tereprendezési munkák vannak hátra, valamint a széndúsító üzem meddőhányójának humusz réteggel lefedése. Ezen a város központjában levő területen a rendezési tervek sportliget létesítését irányozzák elő. A 6. jelű terület a vízfolyás rendezésével kapcsolatban ,a tereprendezésit, a területnek mezőgazdasági célra történő -újrahasznosítását és az itt lefolyó bányavíz öntözésre felhasználását oldja' meg egyidejűleg. A vízlefolyás medrének rendezését időszerűvé és megoldhatóvá teszi az a körülmény, hogy az itt lefolyó, erősen szennyezett vizet — a dúsító üzem mosóvizével együtt — a következő évtől kezdve a 7-tel jelzett homokgödörbe tervezzük összegyűjteni és onnan csak derítés után engedni be a korábbi természetes vízfolyásba. Ez a 7. jelű terület jelenti egyébként terveinkben a különböző kérdések legösszetettebb kap-. csolatát. Itt egy művelet keretében nyer megoldást a homokgödör fokozatos feltöltése révén a tájrendezés, a Sizennyezett vizek derítése, a terület alkalmassá tétele a mezőgazdasági újrahasznosításra és a víz idényszerű tározása a 6. jelű területen és a recipiens mentén létesíthető egyéb öntözéses mezőgazdasági területek számára. Végezetül — és ennek a bányászat számára külön nagy jelentősége van — a víz derítése során leülepedett hordalék jelentős része újból felhasználható bányatömedékelésre. Hasonló a 11. jelű terület felhasználási terve is, . ahol a homokgödrük feltöltése, az ide gravitáló bányavizek derítése, a terület újrahasznosításra történő fokozatos alkalmassá tételte, valamint az eddig az időpontig a lefolyás mentén elterülő területek öntözésére felhasználható víz idényszerű tárolása oldható meg. A 9. és 10. jelű terület kisebb tereprendezés után a közeli VI. és XIV. aknából nyert, együttesen mintegy 36 m

3 percenkénti víz mezőgazdasági felhasználását oldja meg. Ezekben igyekeztem — néhány kisebb területről külön meg sem emlékezve — beszámolni a Tatabányai Szénbányászati Trösztnek azokról a terveiről, amelyekkel az előadásomban röviden tárgyalt gazdasági szempontok alapján a medence hidrológiai kérdéseinek komplex műszaki megoldását keressük. Előadásomiban arra szerettem volna fordítani a figyelmet, hogy milyen nagy eredményeket érhetünk el ezen a területen, ha a bányászkodás és a vízgazdálkodás kérdéseit egyszerre, átgondolt, közös terv alapján oldjuk meg. Tudom, hogy ezzel az itt röviden vázolt elképzelésünkkel sok, nekünk bányászoknak idegen területre kontárkodtunk. Éppen ezért nagy jelentőségű ez az első hidrológiai előadássorozat, amelyet kis bányászvárosunkban tartunk meg, mert ezzel remélhetőleg tartós együttműködés időszaka kezdődött el. Terveinket és elgondolásainkat azzal tárjuk a vízgazdálkodás kérdéseiben nálunk sokkal hivatottabb hallgatóink elé, hogy a kialakuló viita során segítsenek bennünket hozzá megoldásaink hibáiinak felismeréséhez és a népgazdasági érdeket legjobban szolgáló változat kialakításához. Dr. Mórotz Kálmán, Tatabányai Szénbányászati Tröszt, hozzászólása: Az előző előadás részletesen foglalkozott a bányavíz elleni védekezés és a bánya,víz hasznosítás gazdasági kérdéseivel és ennek alapján rámutatott arra, milyen nagy jelentősége van e kérdéseknél a bányászkodás és a vízgazdálkodás szempontjainak egyidejű, komplex figyelembevételére. Tárgyalta a vízemelés költségei és a víz mennyisége között a 4. ábrán (lásd: dr. Gál István tanulmányában) bemutatott összefüggést, ami a tatabányai aknaüzemek adatai alapján az 1,67 egyenlettel jellemezhető, ahol y = a vízemelés fajlagos költsége, Ft/m

3 x = az évi emelt vízmennyiség, millió m

3-ben. Ebből a vízemelés összes költsége (Y, millió Ftban) az Y átalakítás uitáh állapítható meg. 0,6 Ezek a számítások csupán a vízemeléshez közvetlenül kapcsolódó költségeket vették figyelembe. Számításon kívül maradtak azonban mindazok a nehézségeik és azoknak a költségtöbbletei, amelyek az előző előadás szerint a bányászkodást magári a víz kiemelésén túlmenően is terhelik.- Ezek megállapítása érdekében számításokat végeztünk a Tatabányai Szénbányászati Tröszt aknaüzemeire vonatkozóan, keresve az egy tonna szénre jutó vízemelés mennyisége és a fcaén önköltsége közötti összefüggést. Miután az egyes aknaüzemek termelési költségét a vízmennyiség mellett még számos más tényező befő103