Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Dr. Gál István: A bányavíz elleni védekezés és a bányavíz hasznosítás gazdasági kérdései - Dr. Mórotz Kálmán hozzászólásával

mégipiedig elsősorban olyan formáiban, hogy azok me­zőgazdasági termelésre alkalmasak legyenek. Mindezeket a követelményeket együttesen úgy célszerű kielégíteni, hogy azolk eredményeképpen a bányavizek felhasználhatók legyenek mezőgazdasági öntözési célra. Ezeknek a kérdéseknek az összekap­csolását a bányák vízmennyiségének fokozódása mel­lett különösen időszerűvé tette az öntözött területek növelésére vonatkozó kormányhatározat, valamint a fentiekben tárgyalt két új törvény, a bányákat ter­helő tájrendezésről és a mezőgazdasági földek védel­méről. Nyilvánvaló, hogy a kérdéses területek öntözéses mezőgazdaságra alkalmassá tétele sokkal kisebb rá­fordítással jár, ha az ezzel járó követelményeket már maga a tereprendezés, valamint a bányavizek derítése kielégíti. Ezeknek az egymáshoz kapcsolódó szem,pontok­nak a figyelembevételével tettünk kísérletet Tatabá­nyán a felmerülő kérdések együttes megoldására. Az < erre vonatkozó vázlatos terveket az 5. ábra tartal­mazza. Ez természetesen nem tér ki az egész meden­ce valamennyi kérdésének a megoldására, hanem csu­pán azokat fogalja össze, amelyek egyrészt a bá­nyászati műveletek mai állása szerint mór időszerű­nek tekinthetők, másrészt pedig aránylag rövidebb idő alatt, egymással szoros kapcsolatban megoldhatók. A feltüntetett területek az eddig tárgyalt szem­pontok közül egyenként az alábbiakat oldják meg: Az 1. jelű terület az oda gravitáló bányavizeket és ipari vizeket deríti, a hordalékkal részben, megoldja a tereprendezést, végül lehetővé teszi a vízmennyi­ségnek öntözéses mezőgazdasági célra való felhasz­nálását. A 2. és 3. jelű terület a rendelkezésre álló vizet öntözéses kertészethez kívánja felhasználni. Ezzel kap­csolatban külön megjegyzésre érdemes, hogy a 3. jelű terület DNy-i sarkán emelt, mintegy 22 m 3 percen­kénti karsztvíz állandóan 16—18 C° hőmérsékletű és így különösen alkalmas mezőgazdasági öntözésre. A 4. jelű területtel kapcsolatban a tereprendezés, a mezőgazdasági célra való újrahasznosítás és a XV b akna vízmennyiségének öntözéses felhasználása old­ható meg egyidejűleg. Az 5. jelű területtel kapcsolatban kisebb terep­rendezési munkák vannak hátra, valamint a széndú­sító üzem meddőhányójának humusz réteggel lefedése. Ezen a város központjában levő területen a rendezési tervek sportliget létesítését irányozzák elő. A 6. jelű terület a vízfolyás rendezésével kapcso­latban ,a tereprendezésit, a területnek mezőgazdasági célra történő -újrahasznosítását és az itt lefolyó bá­nyavíz öntözésre felhasználását oldja' meg egyidejű­leg. A vízlefolyás medrének rendezését időszerűvé és megoldhatóvá teszi az a körülmény, hogy az itt lefo­lyó, erősen szennyezett vizet — a dúsító üzem mosó­vizével együtt — a következő évtől kezdve a 7-tel jel­zett homokgödörbe tervezzük összegyűjteni és onnan csak derítés után engedni be a korábbi természetes víz­folyásba. Ez a 7. jelű terület jelenti egyébként ter­veinkben a különböző kérdések legösszetettebb kap-. csolatát. Itt egy művelet keretében nyer megoldást a homokgödör fokozatos feltöltése révén a tájrende­zés, a Sizennyezett vizek derítése, a terület alkalmassá tétele a mezőgazdasági újrahasznosításra és a víz idényszerű tározása a 6. jelű területen és a recipiens mentén létesíthető egyéb öntözéses mezőgazdasági te­rületek számára. Végezetül — és ennek a bányászat számára külön nagy jelentősége van — a víz derítése során leülepedett hordalék jelentős része újból fel­használható bányatömedékelésre. Hasonló a 11. jelű terület felhasználási terve is, . ahol a homokgödrük feltöltése, az ide gravitáló bá­nyavizek derítése, a terület újrahasznosításra történő fokozatos alkalmassá tételte, valamint az eddig az időpontig a lefolyás mentén elterülő területek öntö­zésére felhasználható víz idényszerű tárolása oldható meg. A 9. és 10. jelű terület kisebb tereprendezés után a közeli VI. és XIV. aknából nyert, együttesen mint­egy 36 m 3 percenkénti víz mezőgazdasági felhaszná­lását oldja meg. Ezekben igyekeztem — néhány kisebb területről külön meg sem emlékezve — beszámolni a Tatabá­nyai Szénbányászati Trösztnek azokról a terveiről, amelyekkel az előadásomban röviden tárgyalt gaz­dasági szempontok alapján a medence hidrológiai kér­déseinek komplex műszaki megoldását keressük. Előadásomiban arra szerettem volna fordítani a figyelmet, hogy milyen nagy eredményeket érhetünk el ezen a területen, ha a bányászkodás és a vízgazdál­kodás kérdéseit egyszerre, átgondolt, közös terv alap­ján oldjuk meg. Tudom, hogy ezzel az itt röviden vázolt elképze­lésünkkel sok, nekünk bányászoknak idegen terület­re kontárkodtunk. Éppen ezért nagy jelentőségű ez az első hidrológiai előadássorozat, amelyet kis bá­nyászvárosunkban tartunk meg, mert ezzel remélhe­tőleg tartós együttműködés időszaka kezdődött el. Terveinket és elgondolásainkat azzal tárjuk a vízgaz­dálkodás kérdéseiben nálunk sokkal hivatottabb hall­gatóink elé, hogy a kialakuló viita során segítsenek bennünket hozzá megoldásaink hibáiinak felismerésé­hez és a népgazdasági érdeket legjobban szolgáló vál­tozat kialakításához. Dr. Mórotz Kálmán, Tatabányai Szénbányászati Tröszt, hozzászólása: Az előző előadás részletesen foglalkozott a bá­nyavíz elleni védekezés és a bánya,víz hasznosítás gazdasági kérdéseivel és ennek alapján rámutatott arra, milyen nagy jelentősége van e kérdéseknél a bá­nyászkodás és a vízgazdálkodás szempontjainak egy­idejű, komplex figyelembevételére. Tárgyalta a víz­emelés költségei és a víz mennyisége között a 4. áb­rán (lásd: dr. Gál István tanulmányában) bemutatott összefüggést, ami a tatabányai aknaüzemek adatai alapján az 1,67 egyenlettel jellemezhető, ahol y = a vízemelés fajlagos költsége, Ft/m 3 x = az évi emelt vízmennyiség, millió m 3-ben. Ebből a vízemelés összes költsége (Y, millió Ft­ban) az Y átalakítás uitáh állapítható meg. 0,6 Ezek a számítások csupán a vízemeléshez közvet­lenül kapcsolódó költségeket vették figyelembe. Szá­mításon kívül maradtak azonban mindazok a nehéz­ségeik és azoknak a költségtöbbletei, amelyek az előző előadás szerint a bányászkodást magári a víz kiemelé­sén túlmenően is terhelik.- Ezek megállapítása érde­kében számításokat végeztünk a Tatabányai Szénbá­nyászati Tröszt aknaüzemeire vonatkozóan, keresve az egy tonna szénre jutó vízemelés mennyisége és a fcaén önköltsége közötti összefüggést. Miután az egyes aknaüzemek termelési költségét a vízmennyiség mellett még számos más tényező befő­103

Next

/
Thumbnails
Contents