Hidrológiai tájékoztató, 1962
2. szám, augusztus - Dunaújvárosi ankét - Péter Gábor: A minőségi és ipari víz helyes arányainak megállapítása új településeinken
pítés sürgette ki Pécs vízellátási gondjainak a dunai távvezetékkel való megoldását. Végül foglalkozunk a kérdéssel azért is, inert az eddigi tapasztalatokat le akarjuk szűrni és új településeink létesítésénél az eredményeket hasznosítani kívánjuk. Az 1. táblázat hazánk nagyobb városi vízműveinek össziesítő adatai alapján 1950—57 között az ivó-, továbbá ipari és közületi célra felhasznált vizek mennyiségét és százalék arányait foglalja össze. Ez az összeállítás is olyan folyamatra mutat, amely az idő függvényében a vízművek által értékesített víznek egyre inkább az ipari víz irányába való eltolódását jelzi. l é táblázat év háztartások ipar és közületek millióm 3 % millióm 3 % 1950 85,0 60,0 55,6 39,3 1951 '78,0 54,7 64,5 45,3 1952 77,0 49,4 78,7 50,6 1953 89.3 47,5 98,6 52,5 1954 91,9 47,4 101,7 52,6 1955 97,1 46,4 112,1 53.6 1956 101,7 45,4 122,4 54,6 1957 102.2 ' 45,0 124.7 55,0 Hasonló jelenség látható a 2. táblázatból is, mely a főváros vízfelhasználási adatainak százalékos aranyat mutatja. 2. táblázat év háztartások % ipar % 1947 76,9 23,1 1948 75,6 26,4 1949 63,6 36,4 1950 58,9 41,1 1951 52,0 48,0 1952 50,2 49,8 1953 50,2 49,8 1954 45,5 54,5 1955 44,9 55,1 1956. I 34,7 56,3 Végül vegyük szemügyre hazánk nagyobb vízműveinek 1957-es adatait. 3. táblázat* Vízmíí összesen Vízértékesítés háztart. ipari, közület 1000 m 3 1000 m 3 % 1000 m 3 % Komló 1816 907 50 909 50 Kecskemét 1473 246 17 1227 83 Borsod A. Z. 333 77 23 256 77 Székesfehérvár 3080 1625 53 1454 47 Dunaújváros 4051 1334 33 2717 67 Győr 7571 2564 34 5007 66 Sopron 1740 1102 63 638 37 Eger 1887 848 45 1039 55 Tatabánya 2451 1398 57 1053 43 Kaposvár 1603 639 39 964 61 Szolnok 2901 1061 37 1840 63 Szekszárd 846 695 82 151 18 Szombathely 2115 1631 77 484 23 Veszprém 1523 603 40 920 60 Nagykanizsa 1258 427 34 841 66 Miskolc 10804 4639 43 6165 .57 Debrecen 5584 1925 34 3659 66 Pécs 4115 2901 71 1214 29 Szeged 167227 74979 45 92248 55 összesen: 226989 102159 45 124739 55 * az OVF adatgyűjteményéből (1958). Megállapíthatjuk, hogy a fenti összeállításban 20 vízmű közül 13 esetben az ipari és egyéb felhasználás már 1957-ben 50% felett volt. Miből tevődik össze a települések minőségi és ipari vízfogyasztása? < Minőségi vízigények: a lakosság ivó- és használati vízfogyasztása, a város szociális, közigazgatási, (fktatási és kulturális létesítményeinek fogyasztása. (Kórházak, iskolák, igazgatási szervek) egyéb közületek (pl. laktanyák) ivó- és használati fogyasztása, továbbá helyi iparnak és kisiparnak szolgáltatott víz egy része (pl. mosodák, tejipar, élelmiszeripar, vendéglők stb.). A városban vagy környékén települt ipari üzemek ivó- és zuhanyozó vize, továbbá szociális fogyasztása (étkezdék, böldődék, kultúrtermek stb.) élelmiszeriipari közüzemek technológiai vize (pl. vágóhíd) és a városi strandok vízpótlása. Ipari jellegű fogyasztások: Városi utcák, terek, oarkok locsolása, a kisipar és nagyipar technológiai hűtő és egyéb vize, az üzemek, közületek útjainak és zöldterületeinek locsolása, továbbá városi és üzemi tűzoltó víz. Ha megfigyeljük a fenti táblázatokat, azt látjuk, hogy az imént felsorolt sokféle víz két tételként van összesítve: háztartási, továbbá ipari és közületi fogyasztás. Ha a minőségi és ipari vizek valódi arányait meg akarjuk állapítani, az előbbi szétválasztás nem kielégítő. A minőségi és ipari igények részletes felsorolásából megállapítható, hogy kivéve a lakosság ivó- és használati víz igényét, már a közületi fogyasztóknál is rendszerint jelentkezik ipari jellegű «.'íz az ivóvíz mellett. Gondoljunk akár a közületek gépkocsi mosására. akár a laktanyákban gépek mosására és az udvarok locsolására használt ipari vízre. A tisztán ipari jellegű utca és park locsoló vízen és az ipar kifejezett ipari vizén kívül az üzemekben is párhuzamosan jelentkezik mindkét, faita víz. A nyilvántartott adatok értékelésekor a legelső bizonytalanság a fogyasztások megállapításában van. Nem mindenütt mérik ugyanis a termelt vizet csupán szivattyúadatok alapján becsülik. A fogvasztók vízmérővel ugyancsak nincsenek mindenütt ellátva. A locsolásra használt vizet szintén kevés helven mérik. A hálózati veszteségek is ilyenformán nem egyértelműen megállapítható értékek. Az egyes vízfélesések menynyi? égi torzulása is fokozott mértékben jelentkezhet. Tehát értékeléskor becsült vízmennyiségi értékekre vagyunk utalva. A nehézségeket fokozza, hogy az ipari üzemekben általáman csak egy fajta vízbekötés van. Hogy az üzem területén miiven célra használják fel a vizet és hogy a különféln vizeknek milyen a megoszlása, arról a vízműnek általában nincs tudomása. Tehát a fogyasztás szét nem választható és nem is tartható nyilván. A fentiek miatt elég nehéz a szakszerű arány megállapítása. Az mindenesetre leszögezhető, hogv a statisztikai adatokban szereplő háztartási, továbbá ipari és közületi foevasztások, illetve azok százalékos arányának minőségi és ipari vízfelhasználásként való elfogadása hamis kénét adna. Ha az elkülönítés nem sikerül telies mértékben — néhol nincs értelme a fenti részletezés szerinti szétválasztásnak — azt azonban el kell érni. hogy a vízművek olvan értelmű nvilvántartást vezessenek, amelv sok többletmunkát ugvan nem igénvel. de belőle a fontos 1 minőségi és ioari víz összetevők könnyen kiemelhetők. Ez a fenti kérdésben-nagymértékben elősegítené a tisztánlátást. Az előbbi előadásban hallottunk Dunaújváros és más új településű városok vízfogyasztási adatairól. A vizek ilyenértelmű csoportosítása már megfelelőbb volná 1 , a minőségi és ipari víz arányos mérlegelése szempontjából. Itt ugyanis már eléggé elkülönül a kétfajta víz. Természetesen további finomítás kellene, ami pl. a közintézménvek esetében a koncentráltan jelentkező ipari víz különválasztását) jelentené. Az ipari üzemeknél pedig minden esétben szükséges volna az ipari célra felhasznált (technológiai, hűtési, locsoló\
