Hidrológiai tájékoztató, 1962

2. szám, augusztus - Dunaújvárosi ankét - Dr. Borsos József: Hozzászólás Jakab Árpád előadásához - Pap Sándor: A vízellátás és csatornázás a népgazdasági tervekben

szakágazatokra vonatkozóan is. Ezek közül elsősorban a közművesítés megfelelő fejlesztését kell vizsgálat tárgyává tenni, miután példák vannak arra, hogy ezek hiánya, vagy elégtelen színvonala gátlója lehet a kapcsolódó ágazatok fejlődésének. A közművek fejlesztésére vonatkozó beruházási keretek előirányzatai a népgazdasági terv különféle területén szerepelnek. A villamosenergia, a gáz, valamint a távhőellátás fejlesztésére vonatkozó beruházásokat a nehézipari ágazat terveiben irányozzák elő. Az ipari és ivóvízellátásra, valamint csatornázásra vonatkozó beruházási keretek részint az OVF, illetőleg az egyes tárcák kereteiben, döntően pedig a megyei és megyei jogú városi tanácsok éves terveiben szerepelnek. Az ipari vízellátás céljait szolgáló beruházásokat — az egységes vízgazdálkodás keretén belül — általában az ipari tárcáknál irányozzák elő, a nagy, komplex vízügyi létesítmények (regionális vízművek) az OVF tárca keretében szerepelnek, a kommunális vízügyi kereteket pedig — melyek a településeken belüli vízügyi fejlesztéseket célozzák — a megyei tanácsok tervei tartalmazzák. A továbbiakban elsősorban csak a tanácsi vízügyi tervekben előirányzott beruházások kialakításának körülményeivel foglalkozom. A vízellátási és csatornázási előirányzatok nagyságrendjét elsősorban az ipar és a településfejlesztés üteme határozza meg. Ugyanakkor természetesen a meglevő közműves ellátottsági szint állandó növelésével is számolni kell, az igények növekedése miatt. Az ipar és a településfejlesztés, valamint a közművesítés koordinációja, mind a népgazdasági, mind a megyei területi tervek szintjén egyaránt szükséges. Ezen koordinációs tevékenységnek arra kell irányulni, hogy a tervekben összhang legyen a közműves igény és annak időbeni kielégítését szolgáló beruházási keretek között. A koordináció másképpen jelentkezik egy új és a már meglevő város esetében. Egy új város alapjainak lerakásánál teljesen új közművek építéséről kell gondoskodni, a település kialakítása, nagysága és jövőbeni fejlesztési mértékének előirányzatai a létesülő közművek teljesítőképességét megszabják. Enek beru- „ házási költségei — a komplexicitás elve alapján — a település összes költségeivel együtt jelentkeznek. Lényegesen alaposabb körültekintést igényelnek az olyan esetek, — és ezek vannak többségben — amikor egy meglevő településen balül épülő ipari üzemek, lakások közművesítéséről kell gondoskodni és ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a település ezirányú továbbfejlesztésének szükségességét sem. A következőkben ez utóbbi esetre szeretném a figyelmet ráirányítani. A nagyobb településeken általában valamilyen víz, illetőleg csatornamű van. Ezek jórészt több évtizeddel ezelőtt épültek meg, az elmúlt évek során kisebb bővítésükre, korszerűsítésükre csak szerény keretek között került sor. Teljesítőképességüket annak idején ugyan hosszabb távlatra méretezték, de az igények gyors fejlődése következtében sok helyütt már telített. A koordináció során tehát elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy az adott településeken milyen mértékű szabad teljesítőképesség van. amely biztonságosan lehetővé teszi a további iparfejlesztésből, illetőleg lakásfejlesztésből adódó igények kielégítését. Ezt a vizsgálatot természetesen az összteljesítőképességet meghatározó tényezőkként (vízszerzés, gépház, csőteljesítőképesség) külön kell vizsgálni és nyilvánvalóan az ún. legszűkebb keresztmetszetű teljesítőképesség lesz a meghatározó. Ezzel egyidejűleg mérlegszerűen szembe kell állítani a víztermelési teljesítőképességet az igényekkel, fogyasztói nemenként. Ha a jelentkező új igények a szabad teljesítőképesség révén kielégíthetőek, akkor a koordináció elvégzettnek tekinthető. Ha azonban ez nem lehetséges, vagy csali a közműves ellátottsági szint csökkentése mellett, akkor már a víz- és csatornaművek fejlesztését és ennek beruházási hitelszükségletét kell feltárni, illetve a népgazdasági és megyei tervekben ezek előirányzásáról kell gondoskodni. A beruházási hitelszükséglet felmérése, beruházási programok, illetőleg tervfeladatok készítése, esetleg konkrét kiviteli tervek összeállítása révén történik. Ezek összeállítását a szaktervező szervek a helyi tanácsokkal együttműködve végzik. Mire kell a beruházási programok, illetőleg tervfeladatok összeállításánál elsősorban figyelemmel lenni? 1. Elengedhetetlen feltétel a vízművek telepítése, illetőleg bővítése esetében az, hogy azok a biztonságos vízszerzési módokra támaszkodjanak. 2. Ha helybeni vízszerzés nem lehetséges, akkor a regionális vízművekhez való kapcsolódás, mind időben, mindpedig vízigény tekintetében biztosítva legyen. 3. A létesítendő, illetőleg bővítendő közművek necsak a konkrét igények kielégítésére legyenek alkalmasak, hane mbizonyos mértékben a távlatban jelentkező igényekre is. 4. A városrendezési tervekkel koordinált legyen a közműhálózat tervezet telepítése. 5. A lakossági vízfejadagok az országos átlag körül mozogjanak és a helyi fejlesztés mértéke lehetőleg az országos fejlesztés mértékéhez igazodjék. 6. A létesítési költségeket a gazdasági szempontoknak megfelelően alakítsák ki. A beruházási programokban felvetett hitelszükségleteket először az illetékes megyei tanácsok és az OVF határozza meg, a későbbiek során ezeket a területileg kialakított igényeket az OT veszi számításba. Az igények kielégítésére szolgáló beruházási hitelfedezetet az éves, illetőleg a távlati tervek konkrét kidolgozása során igyekszik a népgazdasági tervekben biztosítani. A felsőszintű népgazdasági tervek összehangolása bizonyos arányosítás elvégzése mellett megy végbe. Hasonló munkát kell végezni a közműves igények és azok kielégítésére szolgáló közművek fejlesztése tekintetében is. Amilyen mértékben fejlesztjük a vízigényes ágazatokat, legalább olyan arányban szükséges a víztermelő ágazatok fejlesztése is. Sőt, az utóbbiak tekintetében bizonyos előretartásra is gondolni kell. A fentebb vázolt elvek mellett meg kell állapítani, hogy ezen a téren a gyakorlatban jelentkeznek-e még kérdések. Ezeknek a kérdéseknek a felismerése kényszerítőleg hat abban az irányban, hogy a népgazdasági tervek összeállítása során biztosítani kell a közművet igénylő ágazatok, illetőleg a közműágazatok egymásközti helyes arányának betartásához a megfelelő fejlesztési alapot. Ezért az OT — mint aki a népgazdasági tervek kidolgozásának felelőse — egyik központi feladatának tekinti a víz-, illetőleg csatornaművek fejlesztési kérdését. Annak érdekében, hogy az e téren jelentkező kérdések reális idő alatt rendezésre karüljenek és közművesítés vonatkozásában viszonylag rövid időn belül minőségi változás legyen, az OT ezenirányú munkájához kérem a szakemberek, illetőleg a szakszervek további hathatós támogatását. 74