Hidrológiai tájékoztató, 1962

2. szám, augusztus - Dunaújvárosi ankét - Dr. Borsos József: Hozzászólás Jakab Árpád előadásához - Pap Sándor: A vízellátás és csatornázás a népgazdasági tervekben

szakágazatokra vonatkozóan is. Ezek közül elsősorban a közművesítés megfelelő fejlesztését kell vizsgálat tárgyává tenni, miután példák vannak arra, hogy ezek hiánya, vagy elégtelen színvonala gátlója lehet a kap­csolódó ágazatok fejlődésének. A közművek fejlesztésére vonatkozó beruházási ke­retek előirányzatai a népgazdasági terv különféle terü­letén szerepelnek. A villamosenergia, a gáz, valamint a távhőellátás fejlesztésére vonatkozó beruházásokat a nehézipari ágazat terveiben irányozzák elő. Az ipari és ivóvízellátásra, valamint csatornázásra vonatkozó beruházási keretek részint az OVF, illetőleg az egyes tárcák kereteiben, döntően pedig a megyei és megyei jogú városi tanácsok éves terveiben szerepelnek. Az ipari vízellátás céljait szolgáló beruházásokat — az egységes vízgazdálkodás keretén belül — általá­ban az ipari tárcáknál irányozzák elő, a nagy, komplex vízügyi létesítmények (regionális vízművek) az OVF tárca keretében szerepelnek, a kommunális vízügyi ke­reteket pedig — melyek a településeken belüli vízügyi fejlesztéseket célozzák — a megyei tanácsok tervei tar­talmazzák. A továbbiakban elsősorban csak a tanácsi vízügyi tervekben előirányzott beruházások kialakításának kö­rülményeivel foglalkozom. A vízellátási és csatornázási előirányzatok nagy­ságrendjét elsősorban az ipar és a településfejlesztés üteme határozza meg. Ugyanakkor természetesen a meglevő közműves ellátottsági szint állandó növelésé­vel is számolni kell, az igények növekedése miatt. Az ipar és a településfejlesztés, valamint a köz­művesítés koordinációja, mind a népgazdasági, mind a megyei területi tervek szintjén egyaránt szükséges. Ezen koordinációs tevékenységnek arra kell irányulni, hogy a tervekben összhang legyen a közműves igény és annak időbeni kielégítését szolgáló beruházási keretek között. A koordináció másképpen jelentkezik egy új és a már meglevő város esetében. Egy új város alapjainak lerakásánál teljesen új közművek építéséről kell gon­doskodni, a település kialakítása, nagysága és jövő­beni fejlesztési mértékének előirányzatai a létesülő közművek teljesítőképességét megszabják. Enek beru- „ házási költségei — a komplexicitás elve alapján — a település összes költségeivel együtt jelentkeznek. Lényegesen alaposabb körültekintést igényelnek az olyan esetek, — és ezek vannak többségben — ami­kor egy meglevő településen balül épülő ipari üzemek, lakások közművesítéséről kell gondoskodni és ugyanak­kor nem szabad figyelmen kívül hagyni a település ez­irányú továbbfejlesztésének szükségességét sem. A következőkben ez utóbbi esetre szeretném a fi­gyelmet ráirányítani. A nagyobb településeken általában valamilyen víz, illetőleg csatornamű van. Ezek jórészt több évtizeddel ezelőtt épültek meg, az elmúlt évek során kisebb bő­vítésükre, korszerűsítésükre csak szerény keretek kö­zött került sor. Teljesítőképességüket annak idején ugyan hosszabb távlatra méretezték, de az igények gyors fejlődése következtében sok helyütt már telített. A koordináció során tehát elsődlegesen azt kell vizs­gálni, hogy az adott településeken milyen mértékű sza­bad teljesítőképesség van. amely biztonságosan lehető­vé teszi a további iparfejlesztésből, illetőleg lakásfej­lesztésből adódó igények kielégítését. Ezt a vizsgálatot természetesen az összteljesítőképességet meghatározó tényezőkként (vízszerzés, gépház, csőteljesítőképesség) külön kell vizsgálni és nyilvánvalóan az ún. legszűkebb keresztmetszetű teljesítőképesség lesz a meghatározó. Ezzel egyidejűleg mérlegszerűen szembe kell állítani a víztermelési teljesítőképességet az igényekkel, fogyasz­tói nemenként. Ha a jelentkező új igények a szabad teljesítőképesség révén kielégíthetőek, akkor a koor­dináció elvégzettnek tekinthető. Ha azonban ez nem lehetséges, vagy csali a közműves ellátottsági szint csökkentése mellett, akkor már a víz- és csatornamű­vek fejlesztését és ennek beruházási hitelszükségletét kell feltárni, illetve a népgazdasági és megyei tervekben ezek előirányzásáról kell gondoskodni. A beruházási hitelszükséglet felmérése, beruházási programok, illetőleg tervfeladatok készítése, esetleg konkrét kiviteli tervek összeállítása révén történik. Ezek összeállítását a szaktervező szervek a helyi ta­nácsokkal együttműködve végzik. Mire kell a beruházási programok, illetőleg tervfel­adatok összeállításánál elsősorban figyelemmel lenni? 1. Elengedhetetlen feltétel a vízművek telepítése, il­letőleg bővítése esetében az, hogy azok a biztonságos vízszerzési módokra támaszkodjanak. 2. Ha helybeni vízszerzés nem lehetséges, akkor a regionális vízművekhez való kapcsolódás, mind időben, mindpedig vízigény tekintetében biztosítva legyen. 3. A létesítendő, illetőleg bővítendő közművek ne­csak a konkrét igények kielégítésére legyenek alkalma­sak, hane mbizonyos mértékben a távlatban jelentkező igényekre is. 4. A városrendezési tervekkel koordinált legyen a közműhálózat tervezet telepítése. 5. A lakossági vízfejadagok az országos átlag kö­rül mozogjanak és a helyi fejlesztés mértéke lehetőleg az országos fejlesztés mértékéhez igazodjék. 6. A létesítési költségeket a gazdasági szempontok­nak megfelelően alakítsák ki. A beruházási programokban felvetett hitelszükség­leteket először az illetékes megyei tanácsok és az OVF határozza meg, a későbbiek során ezeket a területileg kialakított igényeket az OT veszi számításba. Az igé­nyek kielégítésére szolgáló beruházási hitelfedezetet az éves, illetőleg a távlati tervek konkrét kidolgozása so­rán igyekszik a népgazdasági tervekben biztosítani. A felsőszintű népgazdasági tervek összehangolása bizonyos arányosítás elvégzése mellett megy végbe. Hasonló munkát kell végezni a közműves igények és azok kielégítésére szolgáló közművek fejlesztése te­kintetében is. Amilyen mértékben fejlesztjük a vízigé­nyes ágazatokat, legalább olyan arányban szükséges a víztermelő ágazatok fejlesztése is. Sőt, az utóbbiak te­kintetében bizonyos előretartásra is gondolni kell. A fentebb vázolt elvek mellett meg kell állapítani, hogy ezen a téren a gyakorlatban jelentkeznek-e még kérdések. Ezeknek a kérdéseknek a felismerése kény­szerítőleg hat abban az irányban, hogy a népgazdasági tervek összeállítása során biztosítani kell a közművet igénylő ágazatok, illetőleg a közműágazatok egymás­közti helyes arányának betartásához a megfelelő fej­lesztési alapot. Ezért az OT — mint aki a népgazdasági tervek ki­dolgozásának felelőse — egyik központi feladatának te­kinti a víz-, illetőleg csatornaművek fejlesztési kérdé­sét. Annak érdekében, hogy az e téren jelentkező kér­dések reális idő alatt rendezésre karüljenek és közmű­vesítés vonatkozásában viszonylag rövid időn belül mi­nőségi változás legyen, az OT ezenirányú munkájához kérem a szakemberek, illetőleg a szakszervek további hathatós támogatását. 74

Next

/
Thumbnails
Contents