Hidrológiai tájékoztató, 1962

2. szám, augusztus - Dunaújvárosi ankét - Zalán Béla: Hozzászólás Szivák Attila előadásához

óvoda (101 fő) Étkezde (400 főre) Gimnázium konyhával (250 tanuló 100 étkezővel) Elérni iskola (1230 tanuló) Elemi iskola konyhával (580 tanuló, 117 étkezővel 111 mtyhó (191180 m

3 hó (453-72) -87) 277 m

3/'hó (440—137) 512 m

3/hó (843—153) 342 m

3/hó (504—191) Kórház (88 ágyas+60személy) 1380 m

3/hó (1925—1089) 3. Locsoló vízszükséglet már nem statisztikai adatokból határozható meg. Jelentős részét a parkok, zöldterületek igénylik, így a növényzet szükségletei a mértékadók. Általában 2,0 l/m

a/nap mennyiséget szokásszámításba venni, de mindenkor mérlegelés tárgyát képezi a vízigény helyes megállapítása. A többi vízfogyasztási tényezőre tájékoztató adatokat adni nem érdemes, hiszen azokat megszabja a település környezete, a telepített iparok jellege stb. Megemlíthetjük, hogy Dunaújvárosban a városba települt kisebb iparok napi átlagos ivóvízmennyiségének kb. 16 százalékát használják el, és a Dunai Vasműben minden üzemi dolgozóra 400 l/nap ivóvízfogyasztás jut. Az ismertetett fogyasztási tényezők összhatásának jellemzésére megemlítjük, -hogy Dunaújvárosban a várható évi átlagos fogyasztás kb. 530 l/nap/fő lesz. Tiszaszederkényben, a most kialakuló lakótelepen az átlagos fogyasztás 250—290 t/nap/fő. A Tiszapalkonyai Erőmű lakótelepén, ahol rendezett távfűtéses, melegvizes lakások vannak, ahol nincsen üzlet, vendéglők, igazgatási intézmények stb., 450 1/nap/fő az átlagos fogyasztás. * Tudjuk, hogy ezek még nem mértékadó számok, de tényleges vízfogyasztási adatok, tehát városaink tervezésénél nem hagyhatjuk ezeket figyelmen kívül. Éppen ezért, hogy minden új lakótelepnél a vízgazdálkodás is betölthesse feladatát, szükségesnek tartjuk, hogy az OVF által 1961-ben kiadott „Ivó- és ipari vízszükségletek tervezési irányértékek" című szakmai szabványt az új városainlí, irányelveinek megfelelő függelékkel egészítsék ki. Ismertetésemben csak néhány szemponttal kívántám hozzájárulni ehhez a munkához, hogy mielőbb betölthessük feladatunkat új szocialista városaink kialakításakor. Hozzászólás Szivák Attila előadásához Z

ALAN BÉLA Fővárosi Vízművek Egyetértek Szivák szaktárs által közöltekkel, de a tervezésekkel kapcsolatban néhány olyan szempontra kívánom a figyelmet felhívni, amelyek véleményem szerint nem hanyagolhatók el. A városok fejlődésében rá kívánok mutatni azokra a körülményekre, melyek a vízfogyasztások — házi, ipari — százalékos arányának eltolódásában mutatkoznak. Ez az eltolódás mindig az ipari fogyasztók száizalékos arányának növekedését mutatja. Csak egy példát legyen szabad felemlítenem, mely szerint Budapesten 1948-ban az összfogyasztás 26%-a az ipari fogyasztás. 1958-ban már 52%. Ma pedig 56%. E vízmennyiséget természetesen nem mind az ipar használja fel. Az ipar fejlődése folytán a peremvárosokból a fővárosba tömörülő dolgozók fogyasztói igenyeinek kielégítése is hozzájárul a százalékos arány eltolódásához. Ugyanitt kell megemlítenem a dolgozók szociális igényeinek növekedését is, mely ugyancsak növeli a százalékos eltolódást, tekintve, hogy ez az igény az üzemeken belül jelentkezik. Egyébként a Budapest délipari vízmű fejlődése is rámutat az ipar vízigényének növekedésére. 1958-ban a délipari vízmű mintegy 28 000—30 000 m

3/nap vizet termelt, mely a kiépítettségének megfelelt. Ma ugyanolyan kiépítettség mellett már 43 000 m

3/nap vízmenynyiséget szállít, tehát már túlterhelt. A fogyasztói igények felmérése alapján pedig megállapítottuk, hogy az igényel? még ez évben 60 000 m

3/napra fejlődnek fel. E tényadatokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy olyan városokban, ahol az ipar fejlődésével kell számolnunk, ott a város létszáma és az iparban foglalkoztatottak létszámának növekedési sebessége a tervezés szempontjából feltétlen figyelembe veendő. Ennek a gondolatnak megfelelően ipari centrumok közelében a vízműveket mindig úgy kell megtervezni, hogy a fejlődés lehetősége fenn legyen tartva. Különösen vonatkozik ez a csőhálózati gerinc vezetékek kialakítására, melyeknél a fejlődés folyamán egy esetleg szükségessé váló csere, illetve bővítés rendkívül költséges. Természetesen ezzel párhuzamosan kell megvizsgálni a vízszerzési lehetőségeket is, amelyeket az ipar, fejlesztésével kell arányba állítani. Kialakítás szempontjából ez vonatkozik a gépház méreteire illetve a gépek nagyságának és számának megválasztására is. Ugyanitt kell megjegyeznem a gazdaságos üzem kialakításához feltétlen szükséges tározó medencék létesítésével kapcsolatos kérdéseket is. A .medencék, csúcsfogyasztások idején nélkülözhetetlenek. Az áramtarifa gazdaságos kihasználása, továbbá a gépegységek és a gerincvezetékek gazdaságos megválasztása szempontjából ugyancsak figyelmet érdemelnek. A vízfogyasztások alakulásával kapcsolatosan megjegyzem, hogy az utóbb? dőben mind több szó esik a mérők nélküli fogyasztói körzetek kialakításáról. Ezzel a törekvéssel nem értek egyet, mert a gyakorlat már megmutatta, hogy a mérők nélküli vízfogyasztás igen nagymérvű vízpazarláshoz vezet, mely mellett a gazdaságos üzem nem kialakítható. De meg kell jegyeznem, hogy ilyen rendszer kialakításánál a hálózati veszteség sem követhető nyomon, mely a csőhálózat állapotára, továbbá a gépházi fővízmérők hibáira is rárámutat. Ezen felül az elfolyások sok esetben kárt is okozhatnak. Bár tervezéseknél a hálózati veszteségek szerepe nem jelentős, de azért mégis megjegvzem, hogv új városaink igen kis vízveszteséggel dolgoznak. Például Dunaújváros 6—7% körüli, Budapest viszont 12—13%-os átlagot mutat. Ez magyarázható, hogy az új város új berendezései kis elfolyásokat eredménveznek. Természetesen ugyanígy kellene lenni a mérőberendezések által kimutatott adatoknak is, ezek azonban a mérési pontosságot nem minden esetben elégítik ki. tehát az általuk mutatott értékek sem mindig kielégítőek. Olyan városoknál, mint például a főváros, ahol a vízmű a várossal együtt fejlődött, a vízveszteség nagyra növekszik, mert a csőhálózat helyenként közel 100 éves. A különböző városok vízellátásának megtervezésé» nél, illetve a vízművek tovább fejlesztésénél ez adatokat is ajánlatos figyelembe venni. 65