Hidrológiai tájékoztató, 1962

2. szám, augusztus - Dunaújvárosi ankét - Vajda József: A szocialista városépítés és a vízgazdálkodás

1 Megnyilvánultak e céltudatos munka gyümölcsei a vízgazdálkodás minden területén, de különösen a közműellátottság vonalán is. Ezeket szemlélteti a 2. táblázat. A szocialista városok magas ellátottsági színvonalát mutatja, hogy közműves vízzel, illetve szennyvízcsatornával ellátott lakosság részaránya az összes állandó népességből már az 1960. évi népszámlálás alkalmával lényegesen meghaladta a magyar városok átlagát és megközelítette, sőt Dunaújváros csatornaellátottsága meghaladta Budapest szintjét. A vízfejadag átlaga a szocialista városokban 150 l/fő/nap, megfelel az előírt vízszükségleti normaértékeknek. A fürdőszobás, központi fűtéses lakások nagy száma miatt még ez a vízmennyiség sem mindenütt kielégítő ugyan, de lényegesen magasabb a fővárosi fejadagnál és kivétel nélkül minden vidéki városunk vízfogyasztásánál. A lakosságnak nyújtott vízvételezési kényelem fokát meghatározó közműves vízellátás módjának alakulása is a szocialista városokban a legkedvezőbb. Ezt nemcsak a vízvezetékkel ellátottak megoszlása mutatja a lakásban felszerelt fogyasztókészülékekkel, illetőleg emeleti, udvari, vagy kerti csapokkal történő kiszolgálás szerint (3. táblázat), hanem az is, hogy a legkisebb kényelmet nyújtó közterületi közkifolyóval ellátottak számaránya a szocialista városokban lényegesen kisebb, mint a többi városunkban, a kutató ellátás gyakorlatilag csak az ősközségek egyszintes, ritka beépítésű területeire szorítkozik. IV. Hazánk további fejlődése során mindjobban szépülnek, nagyobbodnak szocialista városaink is, a meglévők mellett újak kialakulásával is számolni kell. Mindazt, amit elhanyagoltunk a múltban, pótolnunk kell a következő években. Üj tervek készítésénél okulnnmk kell azokból a tervezési hibákból, amelyek fékezően hatottak szocialista városaink fejlődésére, illetve indot 3 táblázat. A szocialista városok vízvezetékkel ellátott lakosságának megoszlása a kényelem foka szerint Vízvezetékkel ellátott lakosság száma és megoszlása a nyújtotta kényelem foka szerint* fogyasztókészülék Megnevezés vízvezeték a lakásban vízvezeték a lakóépületben (emeleti, udvari csap) x vízvezeték az épület telkén (kerticsap) összesen 1000 fő % 1000 fő % 1000 fő % 1000 fő % Ajka i 6,7 87 0,2 2 0,8 11 7,7 100 Dunaújváros 20,4 91 1,8 8 0,3 1 22,5 100 Kazincbarcika 8,3 91 0,7 8 0,1 1 9,1 100 Komló 16,1 94 0,6 4 0,5 2 17,2 100 Oroszlány 9,1 99 0,0 0 0,1 1 9,2 100 Várpalota 11,2 78 0,9 Q . 2,3 16 14,4. 100 Szocialista városok összesen: 71,8 90 4,2 5 4,1 5 80,1 100 56 régi vidéki város összesen: 507,6 G8 53,0 7 187,9 25 748,5 100 Budapest 1281,5 87 46,0 3 150,5 10 1478,0 100 Városok összesen: 1860,9 81 103,2 5 342,5 14 2306,6 100 Miskolc 55,3 83 3,8 6 7,7 11 66,8 100 Debrecen 41,9 62 2,8 4 22,3 34 67,0 100 Pécs 56,5 71 11,9 15 10,6 14 79,0 100 Szeged 36,8 66 2,6 5 16,5 30 55,9 100 Veszprém 15,2 74 1,2 6 4,2 20 20,6 100 Gyöngyös 8,0 63 1,0 8 3,6 29 12,6 100 Sátoraljaújhely 6,7 55 0,6 5 4,8 40 12,1 100 Eger 10,1 68 1,2 8 3,5 24 14,8 100 Pápa 10,9 64 0,9 5 5,3 31 17,1 100 •Az 1960. évi népszámlálás adatai. A táblázat összehasonlításul tételesen feltünteti a megyei jogú városok, valamint a közműves vízzel 90 százaléknál nagyobb mértékben ellátott járási jogú városok adatait. 56