Hidrológiai tájékoztató, 1962

2. szám, augusztus - Dunaújvárosi ankét - Vajda József: A szocialista városépítés és a vízgazdálkodás

A feltüntetett százalékos ellátottsági arányiszámok az 1960. évi népszámlálás eredményei, a lakásokban családi kötelékekben élő állandó lakosságra vonatkozóan, az intézeti háztartásokban lakó személyek nélkül. A vízfejadag a vízmű átlagos napi háztartási célú vízértékesítésének és az ellátott lakosság számának hánya­dosa, literben kifejezve. A szocialista városok és a városi átlagértékek után ->- összehasonlításul — feltünteti a táblázat összlakosság nagyága szerinti sorendben az 50 000 főnél népesebb városokat. 2. táblázat. Szocialista városok I960, évi víz- és csatornaellátottsága Ellátottak számaránya az össze» állandó lakossághoz 1 ellátott la­kosra jutó víz­fejadag Megnevezés vízvezetékkel közkifolyóval közműves vízzel összesen szennyvíz­csatornával 1 ellátott la­kosra jutó víz­fejadag > 0/o % % % lit/fő/nap Ajka 58,7 7,8 66,5 30,4 291 Dunaújváros 82,7 2,9 85,6 80,2 142 Kazincbarcika 63,9 4,4 68,3 62,5 135 Komló 77,2 6,5 83,7 70,7 147 Oroszlány 76,0 4,4 80,4 60,1 344 Várpalota 73,0 15,8 88,8 50,0 131 Szocialista városok súlyozott átlaga 73,6 6,9 i. 80,5 62,0 150 56 régi vidéki város átlaga 39,4 17,2 56,6 28,6 78 Budapest 85,6 7,6 93,2 71,4 116 összes város átlaga 61,8 12,5 74,3 49,5 103 Miskolc 48,8 27,2 76,0 41,1 112 Debrecen 54,8 3,3 58,1 50,0 63 Pécs 73,0 10,9 83,9 54,9 72 Szeged 60,9 28,5 89,4 49,7 84 Győr 72,8 10,6 83,4 66,3 83 Kecskemét 19,8 30,8 50,6 14,7 30 Nyíregyháza 3,9 0,0 3,9 10,1 — Székesfehérvár 54,9 27,8 82,7 47,5 71 Szombathely 60,6 5,1 65,7 66,5 56 Hódmezővásárhely 25,5 36,9 62,4 3,3 109 Tatabánya 50,3 31,3 81,6 29,7 106 lón és Oroszlányban ezért, már nem volt lehetséges a bővítés a szennyvíztisztítótelepek eredeti helyén, ha­nem távolabb, új telepeket kellett építeni. Nem minden esetben volt szerencsés a városok he­lyének kijelölése sem. így Dunaújvárosban, a magas parti fekvés árvédelmi biztonságot nyújt ugyan, de a vízszolgáltatási költségeket a nagy összemelőmagasság miatt jelentősen emeli, a löszös altalaj nemcsak az ala­pozásoknál, hanem a közműhálózatok lefektetése és biztonságos üzeme szempontjából is kedvezőtlen. Kom­lón a dombos-hegyes terep mind a lakott területek, út­hálózatok kialakítása, mind a közmű-vezetékek egysé­ge szempontjából kedvezőtlen. (Sok övezet, nagyesésű szennyvízcsatornák, nehéz a csapadékcsatornák kikép­zése, kiterjedt övárokrendszer szükséges a külvizek el­leni védelemhez, ugyanakkor a völgy mélyén a Kaszár­nya patak kiöntéseinek megakadályozása érdekében szükséges költséges szabályozása). A szocialista városok kialakításánál felmerült hiá­nyosságok ellenére a szocialista várostervezés vívmá­nyainak hazánkban elsőízben történő érvényrejuttatá­sa e városok minden más településénél nagyságrendi­leg gyorsabb fejlődését eredményezte. Az 1949. évi és 1960. évi népszámlálások között eltelt egy évtized alatt szocialista városaink lakossága átlag megháromszoro­zódott, Dunaújvárosé a régi Dunapentele ősközség népességének közel nyolcszorosára nőtt — szemben a városi lakosság országos átlagban észlelt 18%-os növe­kedésével. összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy az ebben az időszakban leggyorsabban fejlődő régi vi­déki városban, Zalaegerszegen is csak 50%-kal szapo­rodott a lakosság száma (1. táblázat). 55

Next

/
Thumbnails
Contents