Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Dr. Vendel Miklós: Beszámoló az I. Internationales Symposion für angewandte Geowissenschaften (Eisenstadt–Wien 1961) előadásairól

Beszámoló az I. internationales Symposion für angewandte Geowissenschalten-rol (EisenstadtBurgenlandban 1955-ben a meggyesi (Mörbisch-i) Seehotel mellett ivóvíz biztosítása céljából egy 121,4 m-es fúrást mélyítettek, amelynek vize normális ivóés gazdasági vízként használhatatlannak bizonyult. A. F. Tauber kormánytanácsos- tartományi geológus azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a fúrás feltárta víz gyógyászati célokra alkalmas. A fúrás eredményeképpen a burgenlandi Landesmuseum geológiai osztálya A. F. Tauber irányításával behatóan megvizsgálta a fúrás kémiai és hidrogeológiai viszonyait, geoelektromos 'kutatásokat is végeztetett az ásványvíztelep kiterjedésének meghatározására, s végül felkutatott minden, a Fertő tó vidékének erős ásványosodású vizeire vonatkozó adatot. E vizsgálatok eredménye szerinte először is egy hatalmas terápiai értékű ásványvíztelep felfedezése és megismerése volt. A telep kiterjedése 200 km

2. A Fertő tó és környékének e balneogeológiai eredményei adták osztrák barátainknak azután azt a gondolatot, hogy hasznos lenne a vidék tervezett gyógy- és üdülőközponttá való kiépítése során egyrészt külföldi szakemberek véleményét is megtudni, továbbá a területet velük is megismertetni. Erre megfelelő alkalmat biztosított egy olyan nemzetközi szimpozion megrendezése, amelynek keretébe a Fertő tó fentebbi kérdései is beilleszkednek Ilyen körülmények között született meg az 7. Internationales Symposion für angewandte Geowissenschaften. A szimpozionon, címének megfelelően, természetesen a Fertő tóra vonatkozó kutatási eredményeket tárgyaló beszámolókon kívül még más általános érdekű, vagy más helyre vonatkozó előadás is szerepelt. A szimpoziont az Amt der Burgenländischen Landesregierung, Abteilung VI. — Erschliessung der Bodenkultur és a Geologische Abteilung am Burigeniändisohen Landes museum rendezte a Bundesversuchsund Forsdbungsanstalt in Wien közreműködésével. A megvitatásra kerülő témakör a kiadott program szerint balneogeológiai volt, a következő vitapontokkal: 1. Ásványvíztelepek keletkezési problémái. 2. Források, talajvíz és ásványvíztelepek kutatása, feltárása és értékelése, különös tekintettel a gyógyvizekre. 3. Gyógyászati szempontból értékes iszapok és tőzegek. 4. Balneogeológiai feltáró munkák balneoterapeutikus irányításának lehetőségei és határai. 5. A tértervezés problémái gyógycentrumok és fürdőhelyek berendezésénél. A szimpozion a felsorolt tárgykörök összekapcsolásában az első ilyen jellegű. Fő célja az volt, hogy balneogeológusok, geofizikusok, geokémikusok, balneoterápiával foglalkozó szakorvosok és a fürdők kiépítését tervező és irányító szakemberek közvetlen személyes nemzetközi érintkezésbe léphessenek egymással. A rendezők egy ilyen szimpozion megtartására valóban különösen alkalmasnak tarthatták a Fertő tó környékét, illetve közelségét, ahol éppen most történik meg a vidék gyógy- és üdülőköz,ponttá való fejlesztése. Az 1960. április 5—9. között megtartott szimpoziont J. Wagner Burgenland-i tartományfőnök nyitotta meg, H. Wastl tartományfőnökhelyettes és H. Tinhof kismartoni polgármesterrel együtt Eisenstadtban (Kismartoniban). A szimpozionon mintegy 70 osztrák és külföldi szakember vett részt. Természetesen több családtag is megjelent. 30 előadás szerepelt, ezek közül 14 lényegében balneogeológiai, illetve hidrogeológiai volt. Ezek legtöbbje egyébként kémiai, terápiai, sőt geofizikai adatokát is hozott, 4 előadás tárgya ki-Wien 1961) mondottan balneokémiai, további 4-é pedig geofizikai volt. Az utóbbiak során 3 foglalkozott gyógyvizek kutatásával és feltárásával, 1 pedig talaj vízáraimlás-máréssel (izotópok alkalmazásával). 2 előadás tárgyalta az éghajlat szerepét fürdők és üdülőhelyek tervezésében, 2 előadást hallottunk a -"ógyvizek, illetve ásványvizek modern fúrástechnikájáról, s végül egy előadás tárgyalta a gyógycentrumok és fürdőhelyek kertészeti kérdéseit. Amint e rövid felsorolásból is láthatjuk nagyon változatos volt a szimpozion programja, s jelentős eredményül tudható be, hogy igen különböző irányokban működő szakembereik érintkezésének kiépítésit indította meg, mely a szimpozion sikeréből gyanítva a jövőben csaik szélesebbre tágulhat. A következő szimpoziont F.Moseíti Bari-i egyetemi tanár és az Osservatorio Geofisico Sperimentale Tries:e igazgatója meghívására Triesztben fogják megtartani. Magyar szempontból osztrák kartársainknalk a Fertő tó környéki balneo-lógiai kutatásai és eredményei tarthatnak a szimpozion anyagából elsősorban érdeklődésre számot. Nagyszabású átfogó tervezéssel akarják osztrák kartársainik a Fertő tó környékének pvógy-, valamint téli és nyári üdülőközponttá való kifejlesztését elősegíteni, amelynek jövendő életét nagymértékben fc-'ztosítja szerintük Bécs közelsége is. A Fertő tó meleg vize és a viszonylag kedvező éghajlati viszonyok is csábítóak az osztrák fürdő- és üdülőélet kifejlesztésére. Radioaktív fürdők bevezetése is tervbe vett. Radioaktív kezelési eljárások azért válnak majd lehetségessé, mert a Fertő tótól csupán 12 km-re fekvő Seibersdorfnál tanulmányi atomreaktor épült, amely a következő években radioaktív orvosi készítményeiket is termel majd. Ilyen módon lehetővé válik különböző sugárzás-intenzitású olcsó, illetve gazdaságos radioaktiv fürdők készítése. A Fertő tó és környékének ásványvíztelepéről, ásványvíz típusairól, a kutatásokról 6 előadásiban A. F. Tauber, V. Fritsch, K. Knie, P. Wieden, F. Steinhäuser számolt be. Tauber két előadással is szerepelt. Első előadásában a Fertő tó környékén az utóbbi években megkutatott és résziben már feltárt, gazdag differenciáló-« dású ásványvíztelepről tartott beszámolót, amely telep szerinte Európa egyik legnagyobbja lenne. Megygyesnél egy 121,4 m mély fúrás a felsőpannóniai rétegekben Marienbad, Francensbad és Karlsbad típusú, de szénsavmentes glauibersós vizet tárt fel. Friedrichshall, Apenta, Hunyadi János típusú keserűvizet találtak Purbachnál (Feketevárosnál). Montecatini és Baden-Baden típusú konyhasós vizet ad ugyancsak Mörtbischnél (Meggyesnél) egy másik fúrás, valamint egy Oggau (Okka) melletti is. Ásványi sóikban dús, alkalikus kénes forrás van Illmitznél (Hlmitz-Höileí és szegényebb kénes forrás található Schützen am Gebirge-nél. Oldott ásványos alkatrészeikben dúsabb savanyúvíz lép fel Neiusiedl am See-mél (Nezsideren), szegényebb Illmitznél. A Fertőt Európa legnagyobb ásványvíztavának jelölte, s kiemelte a Fertőzúg (Sae•winkel) nagy koncentrációjú nátrontavait, továbbá gyógyiszapok kimeríthetetlen mennyiségét, s gyógytőzeg jelenlétét. Mindez egy 20 km hosszú és 10 km széles területre zsúfoltan, szinte, egyenesen felhívja a figyelmet egyéb kedvező körülmények és meglévő létesítményeik figyelembevételével is a vidék gyógyés üdülőközponittá való kiépítésére. Másik előadásában Tauber a balneogeológiai feltáró munkáról és ennek terapeutikus irányításáról, illetve a geológiai és orvosi együttműködésről szólt. 163