Hidrológiai tájékoztató, 1962
3. szám, december - A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Dr. Vendel Miklós: Beszámoló az I. Internationales Symposion für angewandte Geowissenschaften (Eisenstadt–Wien 1961) előadásairól
Magyar szempontból ugyancsak érdekes előadást tartott V. Fritsch a Fertő tó környékén végzett geoelektromos kutatásairól. Ellenállás módszerrel átmérte a szóbanforgó terület osztrák részét, s ennek alapján 100 m-es mélységre vonatkozóan megszerkesztette annak izoohm térképét. A 10 Ohm ím izoohm görbén belül eső területen várható szerinte nagy koncentrációjú ásványvizek jelenléte. Ilyen ellenállású részlet, felvételeiből következtetve, hazánk területére is áthúzódik, amelyben ugyancsak várható a burgenlandi területen feltártaikhoz hasonló ásványvizek fellépte. K. Knie a Fertő tó, valamint a Fertő tótól keletre eső szóda, glaubersó, konyhasó kivirágzásos, kb. 400 km 2 kiterjedésű pusztai területnek, az ún. Fertőzúgnak, mintegy 80 kisebb-nagyobb hozzáfolyás és lefolyás nélküli sekély tava, talán inkább pocsolyája közül többnek vizét megelemezve megállapította e vizek sajátságait. E vizek erősen lúgosak, a mért pH-k 8,63—9,36 közöttiek, igen sok bennük a Na", jóval '-.evesebb a Ca", és még kevesebb a Mg", az anionok sorában pedig sok a HC0 3', S0 4", C0 3" és Cl', igen kevés a N0 3" és a N0 2". A sótartalom e tavakban 10,000 mg/l-ig is emelkedik. Ezek egyébként Ausztria legsódúsatbb felszíni vized. A Fertő tó vizét Pátfalunáil (Podersdorfnál) 1958-ban havonként elemezte. Ez a víz ugyancsak lúgos realkoiójú, pH-ja a mérési időszakban 8,55—8,94 között változott, a sótartalom pedig 1000—2000 mg/l közé esett. Uralkodó kation a Fertő vízében is a Na', ugyancsak több benne is a Mg", mint a Ca". Anionként sok HC0 3'-t, toVbbá SO t"-t, Cl'-t, kevés C0 3"-t, nagyon kevés N0 3'-t és N0 2'-t adnak az elemzések. Végül jellemezte kémiai szempontból a vidék nagyszámú artézi kútját. P. Wieden a feketevárosi (Purbach-i) keserűvizet ismertette. Ugyancsak ő számolt be egy másik előadásában a Fertő tó iszapjára vonatkozó kutatási eredményeiről. Több kiválasztott iszapot vizsgált meg minőségre és ásványos összetételre nézve. Minthogy az iszapok gyakran nagyon finom szemcsenagyságúak, ezért ennek megMelő módszereket kellett vizsgálatukra felhasználni. Minden mintát a szokásos polarizációs vizsgálatokon kívül differenciális hőelemzéssel is megvizsgált, továbbá röntgenelemzésre is sor került, sőt elektronoptikai felvételek is történtek. E vizsgálatokból kiderült, hogy közönséges ásványi elegyrészeken: •csilláimon, földpáton, kvarcon, dolomiton, kalciton protodolomiton, kloriton kívül általában elég sok szerves anyagot is tartalmaznak az iszapok. Félmilkroanalitikus eljárással 5 mintában a humusztartalmat is meghatározta 3,88—8,14 szélső értékekkel. Általában elég nagy értékekről van tehát szó. F. Steinhäuser professzor a Fertő tó környékének éghajlatát ismertette előadásában, s a kedvező nap lényidőtartam és csapadékviszonyok alapján üdülőié« fürdőhely szempontjából különösen alkalmasnak, jsőt kedvezőnek tartja annak környékét. A Fertő vidékkel kapcsolatban érdeklődésre tarthat még magyar szempontból számot A. Thurner-nak az osztrák savanyúvizekről elhangzott előadása. Hozzávéve az előadásokhoz osztrák kollégáinknak a szimpozionon nem szierepelt egyébirányú újabb fertői kutatásait is, meg kell állapítsuk, hogy túlszárnyaltak bennünket, amiből azonban szükségszerűen következik, hogy a jövőben az eddiginél jóval erőteljesebb kutató tevékenységet kell kifejtenünk nekünk is. Ennek megszervezése pedig elsősorban Fertő Bizottságunk feladata. Reméljük, hogy e téren már a közeljövőben lényeges újabb eredményekről számolhat majd e bizottság be, s kívánjuk is ezt őszintén. E rövid beszámoló keretében a Fertővel kapcsolatos előadásokon kívül a többinek e helyütt való ismertetéséről talán eltekinthetünk azért, mert az előadások terv szerint úgyis megjelennek majd nyomtatásban a szimpozion kiadványaként. Kiemeljük azonban, hogy a többi előadás is igen érdekes témákkal foglalkozott. A szimpozionnal kapcsolatban a szimpozion résztvevői közös levélben fejezték ki köszönetüket a szimpozion rendezőinek a szíves vendéglátásért, és a mintaszerű gondoskodásért. E levélben továbbá kifejezést adtaik annak is, hogy kívánatos lenne a modern módszerekikel elért burgenlandi kutatások és feltárások gyakorlati hasznosítása. Ezért a saját országaikban szerzett tapasztalatok, valamint a szimpozion vitái alapján a burgenlandi tartomány kormányzóságának (Burgenländische Landesregierung) különböző javaslatokat is tetteik a Fertő tó környékének fürdő- és üdülőközponttá való fejlesztése érdekében. Ezek röviden a következők: Építkezési tilalom azért, hogy a telekspekuláció, valamint értékes tóés partrészek nem kívánatos módon való beépítése megakadályoztassák. Szükségesnek tartották továbbá egy tanulmányi társaság lehető leggyorsabb megszervezését is, a következő feladatok elvégzése céljából: Meg kell vizsgálni, hogy lokális klíma szempontjából fürdők telepítésére melyek a legkedvezőbb helyek. Meg kell állapítani a feltárt gyógyvizek legmegfelelőbb terapeutikus alkalmazhatóságát és a gazdaságos fürdőüzemhez szükséges optimális gyógyvízmennyiséget. A szükséges gyógyvizekre vonatkozóan feltárási és foglalási terv készítendő. Ki kell dolgozni és tartományi törvénnyel kötelezővé tenni a Fertő tó környék rendezési tervét, különös tekintettel a gyógy- és üdülőhelyekre. E rendezési tervnek figyelembe kell vennie mindazon tényezőket, amelyek a gyógy- és üdülőhelyek szempontjából fontosak. Ilyen tényezők a helyi klima, a gyógyforrás, gyógytőzeg, gyógyiszap előfordulási helyek, fürdőépületek és parkok, természetvédelem, haltenyésztés, mezőgazdaság, birtokviszonyok, közlekedési utak, ivó- és haszonvízellátás, szennyvízmegoldás, várható látogatottság stb. Szükséges továbbá még a kutatási tevékenység folytatása is, különös tekintettel újabb természetes gyógyelőfordulások felderítésére és minősítésére. A lehető leggyorsabban lemélyítendő megfelelő számú feltáró fúrás abból a célból, hogy a Fertő tó ásványvíztelepének vízvédelme elkészülhessen. A tervezésnél figyelemmel kell lenniök arra, hogy regionalklimatikus szempontból fürdőüzemi főszezonként a tavasz és az ősz a legalkalmasabb évszak. Végül kívánatos minden olyan lehetőség tanulmányozása, amely a Fertő tavat, mint a vidékén tervezett gyógy- és üdülőhelyeik klímájának lényeges szabályozó tényezőjét, valamint a tájjellegnek meghatározó elemét stabilizálja. Amint a szimpozion után értesültem, az ajánlott tanulmányi társaság már meg is alakult, s abban a kutatási tanács vezetését az osztrák kormányzat A. F. Tauber kormány tanács os-főgeológusra bízta. A szimpozionnal kapcsolatban megjegyzem még, hogy programja csak részben pergett le Kismartonban, mert Bécsben is voltak előadások, s itt megmutatták az Arsenalban elhelyezett Bundesversuchs- und Forschungsanstalt geoelektromos, továbbá nagyfeszültségű kísérleti csarnokait és berendezéseit, s kémiai laboratóriumát is. A szimpozionhoz igen jólsikerült tanulmányút is csatlakozott, amelynek során Burgenland északi csücslkén lévő Edelstal-i Römerquelleásványvízforrástól kezdve a déli, Güssing közelében lévő Vitaquelle nevű ásványvíz-forrásig több jelentős gyógyvizét, valamint fürdőjét bemutatták a résztvevőiknek. Dr. Vendel Miklós 164
