Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Dr. Mika Ferenc: Sopron város vizeinek halfaunája és a fertői halászat gazdasági jelentősége

lö Tinea vulgaris Cuv. — Nyálkás compó Az 1917—28 években szintén a Fertő fő halai Köze tartozott. Az 1924-28-ig terjedő öt év alatt 900 q-t meg­haladó mennyiségű compót fogtak a tó magyar részen Ezen mennyiség túlnyomó része a bécsi piacon került értékesítésre. Ott a 25 dg súly körüli ún. porcios com­pót a pontynál is jobban fizették. Fogása a kárászéhoz hasonlóan, kizárólag varsákkal történt. A tó magyar szakaszán a kárásszal azonos része­két lakta 1928—29. év telén a kárászhoz hasonlóan majdnem teljesen kipusztult. 1935-ig jóformán majd­nem egyetlen compó sem került eladásra. Ezt követően állománya az északról lehúzódó példányok révén las­san újból megerősödött. Halászata 1939-ben már kb. 50 q-t eredményezett. Jelenlegi állományáról nincse­nek pontos adatok. Az eladásra kerülő fertői halak kö­zött nem szerepel jelentősebb mennyiségben. Nem tar­tozik a keresettebb halak közé. Faji tulajdonságának megfelelően lassú növésű. A Fertőben általában négynyaras korában érte el a 25— 30 dg súlyt. A 80 dg-os példányok már ritkaság szám­ban mentek. Külföldön mesterséges tenyésztésével is foglalkoznak. Nemesített gyorsnövésű formái kétnyaras korukban már piac érettek. 11 Barbus barbus L. — Rózsás márna A folyóvizet kedvelő márna a Fertőben csak rit­kán betévedő vendég. 1924—39 között, ha a tó vízállása nagyobb volt, minden évben fogtak néhány példányt. Hasonló volt a helyzet a múlt században: dr. Wachtel [11] a Fertőben előforduló halak között megemlíti a márnát is. / 12 Gobio fluviatilis Cuv. — Fenékjáró küllő Az apró növésű, csekély igényű, de inkább a folyó­vizet kedvelő hal a Fertőben csak beilleszkedett faj­nak tekinthető. A tóban a mélyebb csatornákat lakta, csak gyéren volt képviselve (1924—1928). Előfordulá­sáról nincsen újabb adat. 13 Gobio uranoscopus Ag. — Felpillantó küllő Az előbbinél is apróbb növésű halat csak egy ízben észleltem a tóban az Egyes csatorna torkolatánál. Elő­fordulása a csatornában valószínű. A Fertőben csak alkalmilag betévedő vendég. 14 Rhodeus amarus Bl. — Szivárványos ökle A Fertőben — de csakis a Rákos patak torkolata tá­ján — ritkán előforduló, pusztulásra ítélt vendég, mi­után a szaporodásához szükséges kagylók (Unió, Ano­donta) teljesen hiányoznak a tóból. 15 i Abramis brama L.— Dévér keszeg ^A Fertőben általánosan elterjedt halfaj. 1917—28 között elég tekintélyes mennyiségben fogták, de szál­kás húsa miatt csak olcsó áron volt értékesíthető. A silány halak közé számított. Főleg a mélyebb, nyílt vi­zeket lakta, ezért az 1928—29. év telét viszonylag na­gyobb veszteség nélkül vészelte át. Az 1930. évet kö­vetően a kárász ós a compó kiesése folytán jelentősége átmenetileg megnőtt. 1931-ben kb. 45 q, 1932-ben 80 q, 1933-ban 90 q-t fogtak. 1934-ben a tó leapadt vízállása miatt egész kis mennyiség került piacra. 1935-ben kb. 30 q, 1936-ban kb. 40 q, 1937-ben kb. 60 q, 1938-ban kb. 60 q, 1939-ben kb. 50 q dévér keszeget fogtak ki a tó magyar részén. Jelenleg is szerepel a piacra kerülő halak között. Nem keresett. Geyer és Mann vonatkozó vizsgálatai a hosszú­sági növekedését igen jónak, de a hosszúsághoz vi­szonyított súlygyarapodását már gyengébbnek talál­ták. A jelen században az 1 kg körüli példányok már ritkaság számba mennek. Ezzel szemben a múlt szá­zadban a tó nagy vízállása mellett 3—4 kg-os példá­nyok is előfordultak. 16 Abramis ballerus L. — Lapos keszeg A lassúbb folyású vizeket kedvelő lapos keszeg a Fertőben csak beilleszkedett fajnak tekinthető. A tó magyarországi részén a ritkább fajok közé számított. A fogott példányok majdnem kivétel nélkül az osztrák területtel határos vízben kerültek a halászok hálóiba. Jelenleg is előfordul a Fertőből eladásra hozott ha­lak között. A fertőmenti német ajkú halászok „SchüH"-nek, vagy „Schnalerbrachseú'-nak nevezték. ! 17 Abramis sapa L. — Bagoly keszeg Kivételesen betévedő vendég a Fertőben. Egyet­len példányról van tudomásom. Ezt 1936-ban a tó emelkedni kezdődő vízállása mellett az Egyes csatorna táján fogták. 18 Blicca björkna L. — Ezüstös bálin A Fertőben általános. Bár a tó normális vízállás mellett igen megfelel életkörülményeinek (Geyer és Mann vizsgálatai szerint) más vizekben élőkkel össze­hasonlítva a Fertőben igen jól fejlődik, a teljesen azo­nos igényű dévér keszegnél mindig jelentősen kisebb számban volt képviselve. Az 1929. évet megelőzően számaránya 1:6, 1929 után pedig már csak 1:10. Jelen­leg is előfordul. A Fertő menti németajkú halászok „SchüU"-nek, a dévér keszegtől. Ivási ideje és helye egybeesik a dé­vér keszegévei, ezért korcsaik elég gyakoriak voltak. 19 Pelecus cultratus L. — Garda A télvíz idején a folyókból a tengerbe, a Duna víz­rendszeréből a Fekete tengerbe lehúzódni igyekvő hal a Balatonban állandósult. 1915 őszén nagy tömegben bukkant fel a Fertő ke­leti részén. Breuer soproni halkereskedő közlése sze­rint kosárszámra hozták a soproni piacra. A követke­ző évben sem tartozott a ritkaságok közé. 1957-ben el­tűnt és hosszabb időn át teljesen hiányzott a Fertőből. Csak 1926 őszén észleltem kisebb csapatait a tó keleti részén. Csekélyebb menyiségben piacra is került. Az 1926. évet követően előfordulásáról nincsen több adat. 20 Alburnus lucidus Heck. — Szélhajtó küsz Az elmúlt században még óriási tömegben népesí­tette be a tó vizét. Műgyöngy készítésénél felhasznált pikkelyei miatt nagy mennyiségben fogták. Az 1864. évben bekövetkezett kiszáradás tönkre tette állomá­nyát. Ezt követően már nincs adat tömeges előfordulá­sáról. A tó sekélyebbre vált vizében a ragadozók (halak, madarak) fokozott mértékben tizedelték, ezért töme­gesre elszaporodni már nem volt képes. Ennek ellené­re 1924—29 között sem számított a ritkább fajok közé. 1928—29 telét követően a tó magyar területéről jófor­mán teljesen eltűnt, kivéve a Rákos patak torkolatával határos részt. Innen kiindulva viszonylag elég gyor­153

Next

/
Thumbnails
Contents