Hidrológiai tájékoztató, 1962

1. szám, április - Vágás István: Öntözés talajvízkutakból a Dráva völgyében

Iást terveztünk. A terv végrehajtása tárgyában az Országos Vízügyi Főigazgatóság az illetékes Erdőgazdaságok felé a szükséges lépéseket megtette. Az erdőtlenített hullámtéri területeken a jövőben rét- és legelőgazdálkodást kell folytatni. Másodsorban sürgősen meg kell javítani a Solti dunaági 80 m széles hídszelvénynél a víz- és jéglevonulási viszonyokat. Az 1956 évi jeges árvíz alkalmával végzett mérések a hídszelvénynél 75 cm-es vízszintduzzasztást mutattak. Ebből eredt a mintegy 2,7 m, sec vízsebesség, amely a hídfők lábánál veszélyes kimosásokat okozott. A kontrakció csökkentése, illetve a hídkörnyéki áramlási viszonyok megjavítása céljából a VITUKI és a II. sz. Vízépítéstani tanszék végzett tanulmányokat és kísérleteket. Ezek eredményeit felhasználva Igazgatóságunk elkészítette a hídfőkhöz csatlakozó, hidraulikailag megfelelő ives vonalozású terelőtöltések terveit. A terelő töltések építését még ezévben megkezdjük. Megemlítjük, hogy a kivitelezés gazdaságos végrehajtása érdekében több változatot dolgoztunk ki és költségeltünk. A munka kiviteli költsége mintegy 2 millió forint. A terelőtöltésekkel egyidőben kellene végrehajtania — véleményünk szerint — a KPM-nek a régi dunaföldvári híd még mederben lévő roncsainak kiemelését. Ezáltal a középvízi meder területe mintegy 400-500 m

2-el bővülne, ami az itteni vízemésztési viszonyokat lényegesen megjavítaná. A roncsok kiemelése után. a hajózás által használt hídnyílásokban DB vízszint alatt — 3,5 m fenékszintü kotrást terveztünk, hogy ezáltal kisvizek idején is biztosítsuk a hajózás részére szükséges mélységeket. A távolabbi jövőben kell végrehajtani a dunaföldvári hídnak a balparti (szigeti) hullámtér felé 2 db 75 m-es nyílással való meghosszabbítását. A megépülő 150 m széles hullámtéri híddal, az itteni árvízi szűkületnél a víz- és jéglevonulási viszonyok igen kedvezően megváltoznának. A már előbb letarolandó balparti hullámtéri sáv ezáltal még fokozottabban szolgálná az árvíz és jég levezetését. Ez évben elkészítettük a hullámtéri híd vázlattervét és megbecsültük költségét. A terveket és a hozzávetőleges költségvetést a KPM-el konzultáltuk. Az ártéri híd mintegy 90 millió forintba kerülne. A híd megépülte után kerülne sor a dunaföldvári szigeti farakodó és az ártéri híd szelvénye között, a balparti hullámtéri erdősávnak második ütembeli letárolására. Jelenleg nyitott kérdés még a dunaföldvári sziget alsó vége közelében fekvő solti rakodó és a hozzávezető feljáróút koronaszintjének az árvízlevezetés kedvezőbbé tétele érdekében való lesüllyesztése. A modellkísérletek szerint a rakodó és a feljáróút koronaszintjét kedvező lenne 1 m-el lesüllyeszteni. A VITUKI azon érv alapján, hogy a Bölcske környéki szabályozások hatására a jéglevonulási viszonyok a jövőben kedvezőbbé válnak, nem tartja elsőrendűen szükségesnek e művek lesüllyesztését. E kérdésben véglegesen dönteni, csak a'közeljövő folyamszabályozási tapasztalatai alapján lehet. Hasonlóan még nyitott kérdés Apostag-Dunaegyháza között mintegy 4 km hosszban a töltés áthelyezése is. A VITUKI tanulmánya javasolja a végrehajtást és ezáltal itt az 1300 m széles árvízi meder biztosítását. A töltésáthelyezéssel az árvizi szükület felszámolódna. A tekintélyes költséget igénylő kérdésben véleményünk szerint a folyószakaszon eddig végzett és a jövőben még végrehajtandó — fentiekben vázolt — munkák eredményei fogják a döntő szót kimondani Előbbiekben rövid tájékoztatást adtunk a Dunafö'dvár környéki Duna-szakaszon az árvizek kedvezőbb levezetése tárgyában felmerült, és az illetékes Igazgatóságokat erősen foglalkoztató kérdésekről. Röviden ismertettük a cél megvalósítására eddi> végzett munkákat és a jövőben megoldásra váró feladatokat. A rövid beszámoló természetesen nem telies. Cs"Tv'.n azt bizonyítja, hogy a felmerült kérdések helve" megoldásához csak komplex vizsgálatok segítségével, a végrehajtás módiát illetően a komplex szemlélet helyes alkalmazásával juthatunk el. Öntözés talajvízkutakból a Dráva völgyében A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1961. augusztus 23 és december 1 közötti időszakban a talajvízkutakból történő öntözés lehetőségeinek feltárására talaifeltáró fúrások és próbaszivattyúzások útján helyszíni vizsgáitokat végzett Baranya megye déli és keleti részén és kis részben Somogy megye délkeleti. sarkában, a Dráva, illetőleg a Duna folyó körnvezetében. A VITUKI a kapott megbízás szerint Kovácshida, Drávaszabolcs, Drávafok, Felsőszentmárton, Kölked, Drávaszentes és Ipácsfa községek határában végzett kísérleti csőkútbeépítést és próbaszivattyúzást. A kapott eredmények mellett a VITUKI felhasznála a saját birtokában levő, illetőleg az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat szívességéből rendelkezésre bocsátott talajfeltárási adatokat is. A vizsgálati területen 1961-ig talajvízből nem öntöztek. s éppen a VITUKI munkája volt arra hivatott, hogy elhatárolja az öntözésre alkalmas területeket. Amint az általános jellegű vízföldtani vizsgálatok igazolták, a talajvízből történő öntözések megvalósítására vonatkozóan kizárólag a folyóvölgyek, esetleg egyes patakvölgyek jöhetnek szóba, a Dráva mellett leginkább az élesszemcséjű, nedves állapotban kékesszürke színű folyós, vagy a folyási állapothoz közel álló homokréteg az, amelyből a legnagyobb mennyiségű vízkitermelés várható. Ez a homok itt a Dráva régi folyásai által visszahagyott üledékből keletkezett, s feltehető, hogy egyes helyeken n\a is kapcsolatba kerül a Drávával, különösen annak magas vízállásai esetén. A Dráva mentén sok helyen a 10—25 m-es, gazdaságosnak nevezhető mélységben megtalálható a vízadó homokréteg. Ezeken a helyeken van a legnagyobb remény a talajvízből való öntözésre. A próbaszivattyúzások eredményének ismeretében megállapítható volt, hogy a Duna mellékén Mohács és Kölked körzetében vannak jó lehetőségei a talajvízkutakból való öntözésnek, mert egy-egy csőkútból 1200 l/percnyi, vagy annál is nagyobb vízhozam úgy emelhető ki, hogy a vízsüllyesztés minden métere után 300 l/p fajlagos vízhozam adódik. A Dráva mentén a talajvízkutakból való öntözés alkalmazási körzetét nagyjából a Barcs-Sellye-HarkányDrávaszabolcs vonal és a Dráva folyó által bezárt terület alkotja, ahol a dunamentihez képest mérsékeltebb lehetőségek mellett oldható meg a talajvízkutakból való öntözés. A Dráva közvetlen mellékén 800 1 p-nél nagyobb vízhozamot is ad egy-egy csőkút 200 —250 l/p/m fajlagos vízhozam mellett, akkor ha a vízadó, kékesszürke színű, élesszemű durva folyami homokréteg elegendő vastagságban és kiterjedésben megtalálható. A Drávától távolodva, ameddig sz előbb említett homokréteg fellelhető, 400—800 l/p vízhozamok kiemelésére van mód. 100—200 l/p.'m fajlagos vízhozam mellett. A Drávától számított mintegy 10 km-es távolságon kívül, tehát a már említett körzet határán túl, 400 l/p-nél kisebb vízhozamok termelhetők ki. így a talajvizet itt már öntözés céljára felhasználni szélesebb keretek között nem lesiet Külön szólhatunk még a Harkány-Siklós-VillánvBeremend körzetről. Itt a kitermelhető víztartalékok mérsékeltebbek és a kitermelésnek az a hátránya, hogv túlságosan mélv nyugalmi szin

+ről kell a kitermelést végezni, s e tekintetben a szivattvúzási magasság kimerítése vízhozamkorlátozással jár. Ebben a körzetben a talajvízből való öntözés bevezetése nem ajánlható. VAGAS ISTVÁN 24