Hidrológiai tájékoztató, 1962
3. szám, december - A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Tóth László–Szabó Ernő: Botanikai és környezettani vizsgálatok a Fertő tó nádasaiban
1) Scirpeto —Phragmiteium magnocaricosum Tóth 1960. A Fertő tavi nádasokban, hasonlóképpen a balatoniakhoz, a magassásos előtt szintén elhatárolható, a sással keveredő nádaszóna (Tóth 1960). Ebben, a szárazföldhöz legközelebb álló nádaszónában élnek a nádasra jellemző mocsári és vízparti növények. A kísérőnövények közül egyedül a Carex jelentkezik nagyobb A—D és természetesen nagy konstancia értékkel. A típus legjellemzőbb környezettani vonása, hogy csak koratavasszal van víz alatt, később inkább csak pangó tócsák találhatók 'benne, sole szerves törmelékkel a fenéken. A típus mindenben megegyezik a Balatonból leírt együttesekkel. Ennek a zónának nádas állománya minőség szempontjából a balatonihoz hasonlóan messze elmarad a nádas többi típusa mögött. Felvételeinket az 5. táblázat ban mutatjuk be. összefoglalás A magasabbrendű vízi vegetáció szerepének tisztázását a balatoni nádasok tanulmányozásával kezdtük. 1960-ban a Fertő hasonló értelmű vizsgálatát tűztük ki célul, egyrészt mert ezeknek a területeknek a botanikai analízise még hiányzott, másrészt hogy összehasonlító képet nyerjünk a Balaton és a Fertő botanikai viszonyairól. Helyszíni vizsgálataink során megállapítható volt, hogy a Fertő legszembetűnőbb jellegzetessége, a nádgazdálkodással függ össze. A szabályszerűen kialakított csónakutak és csatornák hálózata, valamint a nád évről-évre történő rendszeres levágása nagy hatással van e nagykiterjedésű nádasállományokra. I RO 1. Erdey L.: Bevezetés a kémiai analízisbe. II. — Tankönyvkiadó. Budapest. 1—276. 1951. 2. Geyer, F. és Mann, H.: Limnologische und fischerei biologische Untersuchungen am ungarischen Teil des Fertő. — Limnológiai és halászatbiológiai vizsgálatok a Fertő magyarországi részén. — Arb. Ung Biol. Forsch. Inst. 11, 64—182. 1939. 3. Horvatic, S.: Die verbreitesten Planzengesellschaften der Wasser- und Ufervegetation in Kroatien und Slavonic. — Acta Bot. Inst. Bot. Univ. Zagreb 5, 57—118. 1931. 4. Károlyi Z.: A Hanság és a Fertő tó rendezési kérdéseinek fejlődése, Vízügyi Közi. 3—4, 291—333. 1955. 5. Knie, K.: Über den Chemismus der Wassers im Seewinkei der Salzlackensteppe Österreichs. — Vom Wasser 25, 117—126. 1958. 6. Koch, W.: Die Vegetationseinheiten der Linthebene. — Jb. St. Gall. Naturwiss. Ges. 61. 1—114. 1926. 7. Kőrös E.: Kalcium és magnézium egymás melletti meghatározása dinatrium — dihydrogen — etilen — diamin — tetraacetáttal. — Magyar Kémiai Folyóirat 59, 137—139. 1953. 8. Maucha, R.: Hydrochemische Halbmikro— Feldmethoden. — Arch. f. Hydrobiol. 41. 352—391. 1947. 9. Sauer, F.: Die Markophytenvegetation ostholsteinischer Seen und Teiche. — Arch. f. Hydrobiol. 54, 303—339. 1937. 10. Schuster F.: A Fertő tó vízháztartása. — Hidrológiai Közlöny 1—4. 20—25. 1947. 11. Soó R.: Systematische Übersicht der pannonischen Pflanzengeselschaften I. — Acta Bot. Acad. Sei. Hung. 3, 317—373. 12. Tóth L.: A Fontinalis antipyretica L. cenológiai szerepe a Balaton nádasaiban. — The Phytosociological Role of Fontinalis antipyretica L. in the Phragmiteta of Lake Balaton. (Hung, vith Russ. and Vízkémiai vizsgálatainkból kitűnt, hogy a nyíltvíz minősége Ny—K-i irányban egyértelműen változott. A pH és C0 3-tartalom növekedik, a Ca koncentráció csökken. A nádasok vizében — annak ellenére, hogy a mintavételi helyek hasonló sorrendben következnek — ilyen irányú változást nem figyelhetünk meg. Az a kísérletünk, hogy a balatoni viszonyokhoz hasonlóan a nyíltvíz és a szárazföld között, egyirányú, a nádastípusokra jellemző változást rögzítsük, negatív eredménnyel végződött. A Fertő tavi nádasok sekély és szeszélyesen ingadozó vizében határozott kémiai zónáció alig alakulhat ki. Tapasztaltuk, hogy déli szél nyomán, amikor a nádasokból a tó tükre felé áramlik a víz, elmossa a nádas-zónák közötti különbségeket és elősegíti a nyíltvízi és nádasalj i víztömegek kicserélődését. A tanulmányaink során megállapított botanikai típusok legnagyobb része, jól azonosítható az irodalomból ismert elnevezésekkel (Sc.— Ph. phragmitetosum, Sc.— Ph. schoenoplectetosum, Sc.— Ph. schoenoplectetosum litoralis, Sc.— Ph. typhetosum, Sc.— Ph. magnocarícosum), csupán az Utricularia vulgaris tömegvegetációjával jellemezhető (Sc.— Ph. utriculariosum). igen elterjedt típus bizonyult újnak. Az Utricularia-s nádasok mocsaras, tocsogós, pangóvíz jellegűek. A hullámzástól a legteljesebben védettek. Felvételeink nagy részében az Utricularia mellett más kísérőnövény nincs. Igen érdekes és jellegzetes az Utricularia-s nádasnak a Drepanocladus aduncus var. kneif fii tömegvegetációjával jellemezhető aszpektusa, mellyel akkor találkozunk, ha a nádas alól a víz eltűnt. Ilyenkor az Utricularia elpusztul és helyén a Drepanocladus szaporodik el. A Schoenoplectus litoralis 10—15 m átmérőjű állományainak a felfedezése újabb vonásai gazdagította a Fertő képét és rámutat kutatásának fontosságára. ALOM Engl. Summary). Hidrológiai Közlöny 2, 164—166. 1960. 13. Tóth L.: Phytozönologische Untersuchungen über die Röhrichte des Balaton-Sees. — Annal. Biol. Tihany 27, 209—242. 1960. 14. Tóth L., Felföldy L. és Szabó E.: A balatoni nádasprodukció mérésének néhány problémájáról. — On some problems of productions measurements in Phragmiteta in Lake Balaton. (Hung. with. Russ. and Eng. summary) Annal. Biol. Tihany 28. 101— 106. 1961. 15. Varga L.: Allgemeine lirnnobiologische Charakteristic des Fertő (Neusiedlersee). — Internationale Revue d. ges. Hydrobiol. u. Hydrogr. 19, 289—294. 1928. 16. Varga L.: A fertői és hansági kirándulás. — Ausflug zum Fertő-See und in die Hanság. — Kócsag 3. 61—64. 1930. 17. Varga L.: A hinár (Potamogeton pectinatus L.) érdekes alakulatai a Fertőben. — Interessante Formationen von Potamogeton pectinatus L. im Fertő (Neusiedlersee). — Arb. Ung. Biol. Forsch. Inst. 4, 342—349, 1931. 18. Varga L.: Adatok a Fertő tó fizikai és kémiai viszonyainak évi változásához. — Die physikalisch— chemischen Verhältnisse von dem Fertő (Neusiedler)-See. — (Deutsch. Zusammenfassimg). — Hidrológiai Közlöny 11, 21—42. 1932. 19. Varga L. und Mika F.: Die jüngsten Katastrophen des Neusiedlersees und ihre Einwirkungen auf den Fischbestand des Sees. — Arch. f. Hydrobiol. 31, 527—546. 1937. 20. Woynárovich E.: Néhány magyarországi víz kémiai sajátosságairól. — Untersuchungen über die Chemischen Eigenschaften einiger ungarischer Gewässer. — Arb. Ung. Biol. Forsch. Inst. 13, 302—315. 1941. 138