Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Tóth László–Szabó Ernő: Botanikai és környezettani vizsgálatok a Fertő tó nádasaiban

V, A mennyiségi becslés Braun—Blanquet-íéle A—D skála segítségével történt. Felvételezéskor a leszakadt s nádasokba sodródott hinár-uszadékot is feljegyeztük. Felvételeinket úgy készítettük, hogy a szabadvíz és a part között épített csónakutakon haladtunk a nyíltvíz felől a part felé, és a nyíltvíz és a part közötti csatornaszakasz különböző magasságában hatoltunk a nádasba és a parttal párhuzamos irányban készítettük felvételeinket. Megkönnyítette a munkánkat, hogy sok ilyen csatorna épült a nádason keresztül és ezek a nyíltvíz és a part közötti nádas jó keresztmetszeti képét mutatták. E csatorna-hálózat nélkül ezeket a felvételeket elkészíteni szinte lehetetlen lett volna, miután több km hosszú nádasokon kellett volna keresztülvergődni. A Fertőbozi részen pl. a nyíltvíz és a partszakasz közötti távolság 9—10 km. Vízkémiai analízisek egy részét Maucha (1945) vízvizsgálati módszereivel végeztük. A helyszínen határoztuk meg a pH-t, karbonát-ion és szénsavtartalmat, valamint ezzel egyidőben végeztük oxigénmeghatározásainkat is. Analíziseink másik részét laboratóriumban végeztük, ahol a kalcium- és magnézium-ionokat komplexometriásan (Körös 1953), a nátrium- és káliumionokat lángfotométerrel, a szulfát-ionokat gravimetriásán, a kloridokat Winkler (Erdei 1951. 246) módszerével határoztuk meg. Itt kell szólnunk a víz-mintavételi helyek megválasztásáról is, melyeket a könnyebb áttekinthetőség kedvéért két csoportra bontva tárgyalunk: 1. a nyíltvíz, 2. a nádassal fedett víz. Kiindulási pontunk mindkét esetben a Fertőrákos előtt elterülő szakasz, majd innen haladunk keleti irányban a tó egyetlen kivezetéséhez, a Hanság csatornához. Helyszíni vizsgálatainkat I960 július, augusztus és szeptember hónapban végeztük. Az 1. ábrán a víámintavételi helyeket és a botanikai felvételek helyét tüntettük fel. A nyíltvíz és a nádas vizének kölcsönhatása Balatoni nádas-tanulmányaink során a nádasok vizének kémiai vizsgálata jó támpontot nyújtott a nádas-típusok szétválasztásában. Tekintve, hogy a nádas saját ökológiájú területeit a nyíltvíz döntően különböző kemizmusú tömegeinek behatolása határolta körül, a Fertő tóban is a nyíltvíz vizsgálatával kellett a munkát kezdenünk, annál is inkább, mert a meglevő adatok részben már régiek, másrészt nem tükrözik a tó egészének kémizmusát. A limnológiai igényt szem előtt tartva, céljainknak tehát nem feleltek meg. Vizsgálataink kapcsán kerestük itt is a sekély vizekre, pl. a Bala1. táblázat. Nyíltvízi minták kémiai elemzése 0 Nyíltvízi gyűjtőhelyek megnevezése Fertőrákos előtt (1960, VII. 12.) Nyíltvíz a balfi nádas nyelvtől É-ra a Fertőrákosi öböl végén (1960. VII. 13.) Nyíltvíz a homoki egyem ároktól É-ra (1960. VII. 14.) Hegykői-öböl (1960. VIII. 16.) • Nyíltvíz a Hanság csator-nánál (1960. VIII. 17.) Herrenlacken (1960. VII. 13.) Herrenlacken (1960. VII. 13.) pH 8,6 8,5 8,4 9,5 9,5 8,7 8,7 10

6 X «18° 1922,0 1703,0 2582,0 2144,0 2065,0 1939,0 2052,0 Szárazmaradék mg/l 1534 1601 2087 1683 1717 1657 1676 0

2 mg/l 8,8 6,0 4,6 4,6 7,5 7,6 4,7 Ca++ mg/l 31,6 30,0 25,2 9,6 12,0 28,0 31,2 Mg++ mg/l 113,4 113,2 146,2 122,3 119,5 118,8 117,6 Na+ mg/l 392 384 513 382 402 415 400 K+ mg/1 23 28 49 46 42 40 40 C0

2 mg/l 0 0 0 0 0 0 0 C0

3 — — mg/l 35,1 25,5 0 57,4 44,6 44,7 12,8 HC0

3— mg/l 713,9 791,8 1086,9 694,1 705,2 739,8 837|2 S0

4 mg/l 403,9 417,7 548,3 472,6 464,5 408,4 408,6 el— nng/l 205 208 278 230 225 223 223 Lugosság 12,9 13,8 17,8 12,3 12,0 13,6 14,1 Vízhőmérséklet C° 22,2 21,0 21,4 19,2 20,5 18,6 18,4 Átlátszóság cm 27,0 17,5 16,0 37,5 11,5 18,4 15,0 Vízmélység cm 80 83 74 68 30 80 69 1 131 \ •