Hidrológiai tájékoztató, 1962

1. szám, április - Dr. Jaskó Sándor: Újabb adatok az észak-bakonyi karsztszurdok vízföldtanához

A büki víz igen nagy vastartalma miatt szóba jöhet vérszegénység kezelésére is. Azonban az ivókúrákkal kapcsolatban mindig ki kell kérni szakértő orvos tanácsát. Bükön tekintettel a rendelkezésre álló gyógyvíz korlátlan voltára és széles körű felhasználási lehetőségeire, a távlati tervek szerint nagy tömegek befogadására alkalmas gyógy- és üdülőtelepet kíván Vas megye tanácsa és a SZOT együttese kiépíteni. A munkálatok 1961 őszén megkezdődtek és 1962-ben Károlyi Antal főépítész tervei alapján már jó ütemben folytatódnak. A büki hévízkút 1961. január 24-én volt teljesen nyitva, a kitörés ekkor érte el tetőpontját. Ezután sietve lefojtották. Erről az igazán ritka szépségű kitörésről Bernáth Lajos állomásfőnök nagyon szép és műszaki történeti értékű felvételeket készített. (Lásd a Hidrológiai Közlöny 1962. évi 2. számának fedőlapját. Szerk.) A feltörő forró vízoszlop (a fényképről mérve) 54—60 m magasságot ért el. Az esti naplementében a vízoszlop fölött mintegy 50—60 m sugarú szivárvány ragyogott. A Magyar Filmhíradó 1960. december havában, a Magyar Távirati Iroda képszolgálata pedig még korábban készített a fúrat újbóli megnyitásáról felvételeket. Ily módon Bernáth Lajos felvételeit a műszaki dokumentáció szemszögéből a legértékesebbek közé kell sorolnunk. (A Hidrológiai Tájékoztató 1962. évi borítólapját Bernáth Lajos egyik legsikerültebb fényképe alapján készült tusrajz díszíti. A büki mélyfúrásra vonatkozó irodalmat lásd: Bendefy L.: Vas megyei mélyfúrások. Vasi Szemle 1961 II. k. Szombathely, című tanulmányában. Szerk.) Üjabb adatok az északbakonyi karsztszurdokok vízföldtanához DR. JASKÖ SÁNDOR Országos Földtani Főigazgatóság Az 1959. évben végzett vízhozammérésekkel sikerült kimutatni, hogy az északbakonyi patakok vize elapad a karsztszurdokokban, az elszivárgás fokozatosan történik a kőzet repedéseiben. A kisebb patakocskák vizie a karsztkőre jutva már párszáz méter után teljesen elapad. A három legnagyobb patak: Gerence, Hódosér és Szuha-patak vízhozama több volt, mint amennyit a szurdok el tudott nyelni, ezért medrük egész hosszában volt ugyan víz, de a szurdok alsó végében erősen leapadva. (Lásd: Jaskó S.: A balatonfelvidéki és északbakonyi patakok vízhozamának kapcsolata a földtani felépítéssel. Hidrológiai Közlöny 41. 1961. p. 75—84. Szerk.) Az 1961. évi aszályban az északbakonyi patakok vize is jelentősen lecsökkent, olyannyira, hogy ekkor még a legnagyobbak is kevesebb vizet szállítottak, mint a szurdokok nyelőképessége, össszehasonlításképpen közlöm az 1959. és 1961. években mért vízhozamokat. A patak neve Oerence-patak Gerence-patak Gerence-patak Hódosér Hódosér Hódosér Cuha-patak Cuha-patak Cuha-patak Mérés időpontja 1959. VII. 26. 1959. X. 11. 1961. IX. 17. 1959. VII. 28. 1959. X. 11. 1961. IX. 16. 1959. VII. 29. 1959. X. 15. 1961. IX. 16. o < 73 O BO —< >1 ycd 3,„C3 C > « £ S? M ° 5? w d) k<U r-Í^D rH CSÄ > CS cd > H M >0) w e a. i C-S

1 N 11« >BB 25.0 9.0 1.6 7.2 1.6 0.2 10.6 2.2 0.1 19.0 4.7 0.0 5.1 0.7 0.0 5.2 0.5 0.0 5.5 4.3 1.6 2.1 0.9 0.2 5.4 1.7 0.1 2. ábra. A Gerence-patak szurdoka. Az 1961. év őszén a Hódosér vize 100—150 méteren belül teljesen eltűnt, mihelyt a patak elérte a dachsteini mészkő szurdok bejáratát. A Cuha völgye Kardosrétpusztánál jura rétegekbe vágódott be, itt még a legnagyobb aszályban is volt kevés víz; csak a porvacseszneki vasútállomástól 1 km-re délre, ott, ahol a dolomit képződik, szökött el a patak vize teljesen. A Gerence-patak vízhozamát az 1961. év második felében hat különböző alkalommal megmértük a szurdok több pontján, annak megállapítása végett, hogy a különböző nagyságú vízhozamokat milyen módon nyeli el a szurdok különböző szakasza. A mérési pontok megjelölésére jó lehetőséget nyújtottak a Gerencevölgyben a patak mentén haladó országút kilométerkő-jelzései. A szurdok felső kezdeténél, a bakonybéli SZOT üdülőnél a 18-as számú kilométerkő van, a szurdok alsó végénél, Huszárokelőpusztánál a 25. sz. kilométerkövet találjuk (1. ábra). A szurdok hossza tehát 7 km. A vízhozammérések eredményét a 2 ábrán tüntettük fel. Ebből a grafikonból látható, hogy a szurdok 19