Hidrológiai tájékoztató, 1962

1. szám, április - Dr. Jaskó Sándor: Újabb adatok az észak-bakonyi karsztszurdok vízföldtanához

\ 2. ábra. A Gerence-patak vízhozamveszteségei a bakonybéli karsztszurdokban 1961. év őszén. felső szakaszában a 18 és 21-es km-kövek között, te­hát kb 3 km hosszú távon, aránylag kicsi a nyelőképes­ség. Itt ugyanis a völgytalpat agyagos hordalék tölti ki, mely vízzáróként szerepel. Csak az erdőőrlaktól észak felé, ahol már a dolomitsziklák lenyúlnak a pa­takmederig, kezd jelentősen megfogyni a patakvíz. A nyelőképességnek ez a hirtelen növekedése a szurdok közepén, mindig megmutatkozott, függetlenül a víz­hozam mennyiségétől. A szeptemberi és októberi méré­seknél, amikor a Gerencében csupán 1—2 m 3 víz volt, ez a kevés víz mindig teljesen elszökött a szurdok kö­zepe táján, úgyhogy a 22-es km-kőtől lefelé teljesen száraz volt a meder. Ezzel szemben december 9-én Bakonybélnél 6,6 m 3/p, Huszárokelőpusztánál pedig 0,4 m 3/p volt. Az eltűnt víz mennyisége tehát 6,2 m 3 volt, ami több az 1959. évben kimutatottnál. Va'ószínű, hogy a szárazság után kiürült kőzet­repedések, kőtörmelék közötti hézagok mohóbban nyel­ték el a vizet, mint amikor hosszabb esőzések után már feltöltődtek és csak a lassú, lefelé haladó, fokoza­tos elszivárgásoknak megfelelő vízmennyiséget vehe­tik fel. A lehullott csapadék, valamint az észlelési idő­ponttokban mért patakvízhozam közötti összefüggése­ket a 3. ábra szemlélteti. Ezen látható, hogy az 1961. évi országos szárazság a Bakonyban is megmutatkozott. Bakonybélben augusztus 20-tól október 18-ig, vagyis majdnem két teljes hónapon keresztül, mindössze 10 mm csapadék hullott le. Ennek következtében a Ge­rence-patak vize is erősen leapadt. Csak október végén indult meg a kiadós őszi esőzés, mely megduzzasztot­ta a patakot. A november 4—6-i esőzést követő első nagy árhullám nyomai a szurdok egész hosszában lát­hatók voltak: letört faágak, megmozgatott friss kő­hordalék. Ez az aránylag nagyobb vízhozam — kisebb ingadozásoktól eltekintve — egészen december köze­péig. vagyis a téli fagyok beálltáig tartott. A sziklarepedésekben eltűnő víz lefelé szivárog a mélybe, míg el nem éri a mélyben elhelyezkedő karszt­víztömeg felszínét. A karsztvíztükör mintegy 35 m mélységben van a Gerence-völgy alatt. A völgytalp ugyanis a szurdok felső végénél 270 m, alsó végénél 220 m, magasságban van a tenger színe felett. Odvas­kőnwzía tszf-i magassága 250 m. Ismeretes, hogy a karsztvíztükör szintje idősza­kosan változó. A Gerence-völgyben a VITUKI-nak két kansztyízszin-észlelő kútja vap. Az egyik kút a 20-as km-kőtől 100 m-re északra, az odvaskői csárdánál van, 30 Lehullod L^paack a !?n Karsztvizszin f- az eszieíoKútban 2íS rr, 'sz.f 2/7 246 215 301 10 Október 10 , 20 AJOvember 1 10 , 20 Szeptember Jelmagyarázat Akarsztvíz o Karsztvíz- patak * Vízhozam- \Lehullott le/színe szín észteíes vízhozama mérés csapadék December 3. ábra. A lehullott csapadék, a Gerence-patak vízhozama és a karsztvíztüfcör ingadozása Közötti össz­szefüggés. (1961. szeptember 1-től 15-ig.) 20

Next

/
Thumbnails
Contents