Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Szigyártó Zoltán: A Magyar Vízrajzi Szolgálat 75 éves és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 10 éves fennállásának megünneplése - Dobolyi Tibor: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság tiszántúli tanulmányútjáról

tengelyében haladva egy állásból tudta kikotorni a medret és előállítani a két deponiát, de nagy puttonya miatt munkája gorombán darabos volt. Mind két kotró napi teljesítménye kb. 3000 m

3 volt és a Keleti főcsatornából kereken 9,5 millió m

3 földet kotortak ki. A töltésekkel elfoglalt területen mintegy 700 kat. hold kaszáló létesült és ugyanennyi erdő. Az erdők üde zöld sávja ezen a kopár, fátlan vidéken előhírnöke a főcsatorna által kialakítandó új növénykultúrának és aki ismerte a Hortobágy vidékét a főcsatorna építése előtt, az nem mehet el meghatottság nélkül emellett az új honfoglalásnak tekinthető munka mellett. A tiszavasvári elágazásnál létesült a Keleti főcsatorna vízbeeresztő és hajózsilipé, valamint a Nyugati főcsatorna beeresztő zsilipé. A harmadik nagy zsilip a Bakonszegi ideiglenes vízleeresztő zsilip, amelyen keresztül 10 m

3/'s vízmenynyiséget lehet leadni a Körösök völgyébe, ahol a már régen berendezett öntözőművek időszakosan vízhiánynyal küzdenek. A Keleti főcsatornát keresztező belvízlevezető erek és csatornák kereszteződésénél bújtatókat építettek, amelyek a keresztező belvizeket a főcsatorna alatt vezetik tovább, de szükség esetén ezek vize bevezethető a főcsatornába is, vagy a főcsatornából is továbbítható ki víz ezeken keresztül. A Keleti főcsatorna jobb oldalán összesen 12 fürtfőcsatorna épül ki és ezek vízellátására szolgálnak a vízkivételi művek. A vízkivételi zsilipek 1,5—9,0 m

3/s vízátbocsátására alkalmasak. A nagyobbak nyílt szelvényűek, hogy esetleg kisebb bárkákkal hajózhatók legyenek. Pl. a K. V. tározó bemutatott vízkivételi zsilipé bárkázható is. A Keleti főcsatornának a főbb közlekedési utakkal való kereszteződéséhez vasbeton kétesuklós ívhidakat építettek. 20 db ilyen 50—60 m fesztávolságú híd épült. Az utolsót még építik, de rövidesen azt is befejezik. A hidak építését 1953-ban kezdték el s azóta szerkezeti rendszerük fokozatosan tökéletesebb lett. A klasszikus 2 csuklós hossz- és kereszbordás pályalemezes ívhidak helyett ma már hossz- és keresztirányban utánfeszített pályalemezes hidak készülnek. A főcsatorna 4 helyen keresztez vasútvonalat. Tiszalöknél, Balmazújvárosnál, Hajdúszoboszlónál és Sápnál. Az első két helyen merevített Langer-tartós 60 m fesztávolságú, vasszerkezetű híd épült. Hajdúszoboszlónál és Sápnál párhuzamos övű szimmetrikus rácsozású vashidak épültek. A hídpályák alatt a hajózás érdekében 5 m-es szabad nyílást hagytak, de a hajdúszoboszlói és sápi hidaik esetében addig, amíg a hajózás tényleg meg nem indul a főcsatornán, csak 1,5 m a szabadnyílás. Ez azért van így, hogy az utóbbi két fővonali vasúti keresztezés helyén a vasúti pálya költséges emelését el lehessen halasztani. __ A főcsatorna mentén 10 km-ként korszerű csatornaőrházakat, a tiszavasvári zsilipnél a zsilipkezelők részére lakóházakat. Hajdúszoboszlón szakaszfelügyelői lakást építettek. A főcsatorna mentén 100 km hosszú szolgálati telefon is épült és a szivárgó vizek, valamint a főcsatorna miatt lefolyástalanná vált belvizek levezetésére övcsatornák készültek. A Keleti főcsatorna 1951-ben megkezdett építését 1963. tavaszára teljesen befejezik. Az öntözést a főcsatornából már 1954-ben megkezdték, amikor a tiszalöki duzzasztóművet üzembe helyezték. Az öntözés felfejlődése azonban nem követte a főcsatorna nyújtotta lehetőségeket, pedig a főcsatorna 1955-ben Kábáig és 1956ban végig olyan mértékben elkészült, hogy az öntözés fokozatos fejlesztésének akadálya nem volt. Megállapítható azonban, hogy a mezőgazdaság szociális átalakulása óta rohamosan fejlődik a nagyüzemi gazdaságokban az öntözés. Dobolyi Tibor (VIZIBER) ismertette ezután röviden a két tiszavasvári zsilipet. A megszokott módszerrel Tiszalöknél a Keleti főcsatorna torkolatánál vízbeeresztő zsilipet és hajózsilipet, Tiszavasvárinál pedig — ahol a terepen és a vízszintben nagyobb lépcső van — ujabb vízbeeresztő és hajózsilipet kellett volna építeni. Űjítás révén a torkolati műtárgyakat azonban el lehetett hagyni. így a duzzasztott víz gravitációsan jut be a főcsatornán Tiszavasvárig. Ez ugyan azzal a hátránnyal jár, hogy a Tisza árvizei is szabadon bejátszanak a Tiszalök—tiszavasvári 4,7 km hosszú főcsatorna szakaszba, ezért ezen a szakaszon a főcsatorna töltései részben árvédelmi töltések. A hajózsilip építéséről meg kell említeni, hogy annap alapozása komoly próbára tette az építőket. A hajózsilip felsőfőjét eredetileg merülőkapuval tervezték meg, amely miatt az alapgödörrel mélyen kellett volna lehatolni a finom, majdnem folyós szürke iszapos homokba. Az alapozás Larssen-szádfalakkal körülvett és vákuumos talajvízszínsüllyesztéssel víztelenített munkagödörben folyt. A földkiemelés során azonban talajtörés következett be, mielőtt elérték volna a tervezett fenékszintet. Ezért a további földkiemelést azonnal abbahagyták és az alapgödör fenekét bebetonozták, miután a helyszínen készített vázlatos terven megállapították, hogy hogy lehet a merülőkapu helyett emelőkaput építeni. A tiszavasvári hajózsilip vasbeton műtárgya 3 részből áll: a felsőfőből, a 85x12 m alapterületű hajókamrából és az alsó főből. A műtárgy alapját Larssen-vasszádfallal vették körül. Az alsó főbe az ismert támkapus elzárást építettek be, körülfutó csatornákkal. A felső főbe azonban Magyarországon először nagyméretű (12,90x9,0 m) emelőkaput alkalmaztak. Ez az emelőkapu zárja el a 12,0 m széles zsilipnyílást és ennek felemelésével lehet az öntözővizet és a hajókat egyaránt a zsilipen átbocsátani. A 72 t-ás emelőkaput teljes felemelés esetén 10,2 m-re kell a küszöbtől felhúzni s hogy ezt megkönnyítsék, kétoldalt összesen 60 t ellensúlyt alkalmaztak. Az emelőkapu árvízkapu is és, hogy teljes legyen a biztonság, eléje betétgerendás elzárást is lehet elhelyezni. A Nyugati főcsatorna beeresztőzsilipe vas-szegmens tiltós vasbeton építmény. A betonépítmény monolit szerkezetű és alapján Larssen vasszádfallal vették körül. A zsilipet 3 pillér két 4,5 m széles részre osztja és a szegmens kapuk által elzárt két befolyónyílás szélessége 4,5 m, magassága 3,0 m. A nyílások felett árvízi védőfal van. Tiszalökön ugyancsak Dobolyi Tibor ismertette a vízlépcső építését és szerelését. A tiszalöki vízlépcső rendeltetése a tiszalöki öntözőrendszerhez öntözővizet szolgáltatni, az öntözőrendszerhez tartozó halastavak és tározómedencék megtöltése, a duzzasztóműnél előálló esés energiatermelésre való hasznosítása és a Tisza, továbbá a hozzá csatlakozó természetes és mesterséges vízrendszer egy részének elsőrendű állandó víziúttá való kifejlesztése. A duzzasztás folytán a csatlakozó öntözőrendszer teljes kiépítése után kereken 200 000 kh terület látható el gravitációs úton öntözővízzel, a Tisza Dombrádig, a Bodrog pedig az országhatárig összesen 130 km hosszban hajózhatóvá lett, a vízerőtelep pedig évente mintegy 58 millió kWó elektromos energiát termel. A tiszalöki vízlépcső három egymással összefüggő részre tagozódik: a duzzasztóműre, a hajózsilipre és a vízerőtelepre. A duzzasztómű három nyílású mélyküszöbű mozgógát, összesen 3x37 = 111 m szabad nyílással. Az egyes gátnyílásokat billenőtáblával ellátott háromövű vasszerkezetű szekrényes gáttestek zárják el. A duzzasztótáblák 6,0 m, a billenőtáblák 2 m magasak. A gátszerkezet 94,5 m A. f-i duzzasztást tesz lehetővé. A hajózsilip 1200 t-s uszályok átzsilipelésére is alkalmas 85x17 m hasznos alapterülettel épült meg, mindkét végén támkapus megoldással. A kamra feltöltésére a kétoldalán elhelyezett 12—12 töltőnyílással ellátott oldalcsatorna szolgál. A vízerőtelep síkalapozással épült és 62x48 m alap79