Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Szigyártó Zoltán: A Magyar Vízrajzi Szolgálat 75 éves és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 10 éves fennállásának megünneplése - Dobolyi Tibor: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság tiszántúli tanulmányútjáról

A Magyar Vízrajzi Szolgálat 75 éves és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 10 éves fennállásának megünneplése Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság 1962. szeptember 7 és 11 között ünnepelte meg a Magyar Vízrajzi Szolgálat 75 éves és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 10 éves fennállását. A szeptember 7 és 8-án megtartott tudományos konferenciára Európa igen sok országából jöttek külföldi vendégek. így Ausztriából 6, Belgiumból 1, Bulgáriából 1, Csehszlovákiából 6, Franciaországból 1. Hollandiából 1, Jugoszláviából 3, a Kínai Népköztársaságból 1, Lengyelországból 8, a Német Demokratikus Köztársaságból 4, a Német Szövetségi Köztársaságból 3, Olaszországból 1, Romániából 2 és Svájcból 1, összesen 39 vendég érkezett. Külön ki kell emelni azt, hogy a konferencián hivatalosan is képviseltette magát a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (dr. Friedrich Wilhelm elnök személyében) és a Hidraulikai Kutatások Nemzetközi Szövetsége (Harold Jan Schoemaker főtitkár személyében). A külföldi vendégek szetotember 6-án este ismerkedtek meg egymással, s a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a Magyar Hidrológiai Társaság vezetőségével a Royal szállóban rendezett ismerkedést esten. Szeptember 7-én délelőtt a konferencia ünnepi ülésszakon emlékezett meg az évfordulók jelentőségéről. Dr. Mosonyi Emil levelező tag, a Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási, Vízépítési és Hidrológiai Bizottságának elnöke megnyitó szavai után Dégen Imre országos vízügyi főigazgató méltatta előadásában a vízgazdálkodási tudományos kutatás jelentőségét és magyarországi múltját. Az ünnepi ülésszák második előadója Stelczer Károly, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet igazgatója volt. aki az Intézet feladatait és munkáját ismertette. A délutáni, I. tudományos ülésszakon két előadás szerepelt. G. V. Bogomolov egyetemi tanár (Moszkva, Szovjetunió) a felszín alatti vízkészlet értékelésének módszereiről, s Henri André, az Electricité de France osztályvezetője (Grenoble, Franciaország) a vízihozamnyilvántartás módszereiről és műszereiről tartott beszámolót. A szeptember 8-án délelőtt lezajlott II. tudományos ülésszakon dr. Bata L. Géza egyetemi tanár (Belgrád, Jugoszlávia) tartott előadást „Új irányzatok a hidromechanikában" címmel, majd az ülés résztvevői dr. Vladimir Madera egyetemi tanár (Prága, Csehszlovákia) „A vízminőség védelme" című előadását hallgatták meg. Az elhangzott előadásokat élénk vita követte, amelynek során a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet osztályvezetői, Weimann Béla, Ihrig Dénes, Darab Katalin, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, Lászlóffy Woldemár, a műszaki tudományok doktora, Bogárdi János akadémikus és V. Nagy Imre, a műszaki tudományok kandidátusa részleteiben is ismertette a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiemelkedő eredményeit. A konferencia hivatalos nyelve a külföldi résztvevőkre tekintettel magyar, orosz, német és francia volt. A külföldi vendégeinket szinkron tolmács berendezés segítette az előadások és a hozzászólások figyelemmel kísérésében, míg a magyar hallgatóság az idegen nyelven elhangzott előadásokat, illetve hozzászólásokat magyar fordításban kézhez kapta. A konferencia külföldi vendégeink tiszteletére szeptember 7-én este az országos vízügyi igazgató, s szeptember 8-án este a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet igazgatója adott fogadást. Szeptember 8-án délutántól szeptember 11-én estig a rendező bizottság a külföldi vendégek részére külön programot állított össze. Szeptember 8-án délután külföldi vendégeink meglátogatták a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Hidraulikai Laboratóriumát. Szeptember 9-e, vasárnap, szabad nap volt számukra. Ezen a napon külföldi vendégeink' délelőtt egy városnéző autóbusz túrán, délután pedig hajókiránduláson vehettek részt. Szeptember 10-én és 11-én a külföldi vendégek kétnapos tanulmányúton vettek részt. E tanulmányút során meglátogatták a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Kecskemét melletti „Komi'ósi Imre" talajvízháztartási kísérleti telepet, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szolnoki vízminőségi laboratóriumát, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet mirhó—gyolcsi belvízgazdálkodási kísérleti telepét, s megismerkedtek a Tiszalöki Vízerőművel kapcsolatos, illetve az annak környezetében folyó kutatásokkal. A tanulmányút résztvevői utolsó programpontként Tokajban megtekintették a történelmi nevezetességű Rákóczi pincét, s a kirándulás résztvevői az ott lezajlott borkóstoló után jó hangulatban tértek vissza Budapestre. A jólsikerült konferencia a résztvevők teljes elismerését vívta ki, s hozzájárult ahhoz, hogy minél szélesebb körben megismerjék a magyar vízgazdálkodási tudományos kutatás múltját és a jelenben elért eredmények jelentőségét. (A konferencia anyaga a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiadásában sokszorosított formában is megjelent. Szerk.) Dr. Szígyártó Zoltán Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság tiszántúli tanulmányútjáról A Hidrológiai Társaság 1962 október 2—4-én nagysikerű tanulmányutat rendezett, melynek főállomásai: Debrecen, Hajdúszoboszló, Nyíregyháza, Tiszavasvári és Tiszalök voltak. Köszönet illeti a Hidrológiai Társaság debreceni, és nyíregyházi helyi vezetőit, akik a jó házigazda gondosságával és vendégszeretetével mindent elkövettek annak érdekében, hogy a tanulmányút minél eredményesebb legyen és résztvevői minél jobban érezzék magukat. Az első napon Debrecenben Vermes László (VITUKI) tartott értékes előadást a Debreceni Kísérleti Szennyvízöntöző Telepről. A szennyvízöntözéssel kapcsolatban hazánkban még igen kevés tapasztalattal rendelkezünk és ezért hozta 76