Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Vitális György: Földtani és vízföldtani megfigyelések a Magyar Hidrológiai Társaság 1962. évi romániai tanulmányútján

készült szivornya fogja öszegyűjteni és a kb. 1,5 km-re levő Kaptációs telepre juttatni (gravitációs szállítás). A Kaptációs telepen 15 db 2 m 0-jű aknakút, 13 db 210 mm 0-jű csőkút és 400 m hosszú galéria biztosítja a megfelelő mennyiségű víz kitermelését. Az aknakutak betonból, a csőkutak acélból, a galéria pedig 300—500 mm 0-jű perforált betoncsőből készült. A kutak és a galéria vizét ugyancsak szivornyarendszer gyűjti össze a 4 m 0-jű és 9 m mélységű kútba. A gyűjtőkútból 700 mm 0-jű 2,5%° lejtésű (kb. 1,1 m sebességgel) vasbeton tokos cső vezeti a vizet a kb. 3 km-re levő Rákóczi úti átemelő telephez. A 700 mm 0-jű cső 440 l/s levezető képességű. 1963-ban a százfenesi teleptől kiindulva 700 mm 0-jű gravitációs csövet fektetnek a Kaptációs telepig, majd a Kaptációs teleptől 1000. mm 0-jű gravitációs csövet a Rákóczi úti átemelő telepig. Mindkét csővezeték pörgetett vasbetonból készül. Az új csővezetékek naponta kereken 110 000 m

3 vízmennyiség bevezetését fogják biztosítani. A balparti és Kaptációs telep napi teljesítménye jelenleg kb. 24 000 m

3. A vízmű teljesítményét 1985-ig folyamatosan több mint háromszorosára emelik. A vízvezetékhálózat jelenleg 180 km össz-hosszúságú nagyobbrészt öntöttvas, kisebb része acél anyagú. A városban 3 vízellátási zóna van és valamennyi zónában 4,5 .att. maximális , illetve üzemi nyomás uralkodik. A város őszesen 6000 m

3 tározómedencével rendelkezik (3000, 2000, 700, 300 m

3-es medencéjük van). A hálózati veszteség 8—11%. A víz önköltsége 0,7 Lei/m

3. Kolozsvár csatornázása egyesített rendszerű. A hálózat kereken 100 km össz-hosszúságú. Építési anyaga beton. Jelenleg szárazidei maximális szennyvízmenynyisége 350 l/s, 1985-ben már 930 1/s-ra számítanak. A szennyvizek jelenleg minden tisztítás nélkül a Szamosba ömlenek, a jövőben ötszörös hígításig eleveniszapos biológiai tisztítással kezelik, illetve tisztítják a szennyvizet, a Szamosba vezetés előtt. A Víz- és Csatornamű együttes létszáma 56 fő, melyből 40 a vízellátásnál. 16 a csatornázásnál dolgozik. Az 56 főiből 3 mérnök és 4 technikus. Az ismertetésből láthatóan tanulmányútunk során áttekintést kaptunk romániai barátaink tevékenységéről és az utóbbi évek nagyarányú fejlődéséről. Baráti fogadtatásunkat és a .velünk való igen szívélyes törődést ezúton is köszönjük. Nagy L. Dénes Földtani és vízföldtani megfigyelések a Magyar Hidrológiai Társaság 1962. évi romániai tanulmányútján A MHT augusztus 1—14 között megrendezett romániai tanulmányútja — annak ellenére, hogy főleg vízilétesítmények és vízgazdálkodási kérdések tanulmányozására irányult — földtani és vízföldtani szempontból is rendkívül tanulságos volt. • A tanulmányút során végzett megfigyeléseket — a korábbi és a legújabb irodalmi adatokkal kiegészítve — a látottak rögzítése mellett azzal a szándékkal tesszük közzé, hogy Társaságunk által az elkövetkezendő években, előreláthatóan ugyancsak a mostani útvonalon megrendezésre kerülő tanulmányutak földtani és vízföldtani vonatkozásairól a résztvevők számára útmutatót nyújtsunk. Űtunk során a Román Népköztársaság csaknem valamennyi földtani tájegységét érintettük, amelyeket az útvonalvázlattal együtt az 1. ábrán mutatunk be. Hely hiányában az egész útvonal földtani és vízföldtani viszonyait részletesen nem ismertethetjük, csak az általános érdeklődésre feltétlenül igényt tartó és a későbbiekben is okvetlenül felkeresésre ajánlott néhány tájrészletről szólunk. A közbeeső területrészek jelentősebb látnivalóit csak átfogóan vázoljuk. Biharkeresztes és Bors között átlépve az országhatárt, Nagyváradra érkezünk, ahol a Május 9 (Félix-, vagy Viktória fürdő) 48 C°-ú és a Május 1 (Püspök fürdő) strandfürdő 41 C°-ú hévizei érdemelnek említést. Az említett hévizek a Bihar hegység (Nyugati Középhegység) nyugati szegélyén, a Pannóniai medence peremtörésén lépnek felszínre. Származásukat régebben juvenilis eredetű túlhevített vízgőzöknek, újabban kb. 1500 m mélységig beszivárgó víz felmelegedése révén (vadozus eredeit) magyarázzák. A Május 9 fürdő területén legutóbb 130 m mély fúrásban 70 C°-ú hévizet tártak fel. Az új strandot ez táplálja. Nagyváradról Nagyszalonta—Arad—Temesvár— Lúgos útirányon át végighaladunk a Pannóniai medence Román Népköztársaság területére eső részén, majd ennek legkeletibb öblénél Karánsebes után bejutunk a Déli Kárpátokba. (A Déli Kárpátok szerkezeti egységeit — a Keleti Kárpátoktól eltérően — a jobb áttekinthetőség miatt az 1. ábra nem részletezi.) A Temes patak mentén szembetűnők a völgy teraszai. A vízválasztón áthaladva, a Mehadica patak völgyében települő Mehádiáp át a herkulesfürdői vasútállomásnál elérjük a Cserna patak völgyét, melyben ÉÉK-felé haladva Herkulesfürdőre érkezünk. Herkulesfürdő már a rómaiak (Traián császár) idejében „ad aquas Herculi sacras" néven ismert fürdőhely volt. Forrásaira az 1700-as évek derekán ismét felfigyeltek, s azóta világhírű gyógyfürdővé vált. Herkulesfürdő és közvetlen környékének földtani felépítésében uralkodóan a Déli Kárpátok ÉK—DNy-i csapású paleozóos kristályos palái (főleg gnájsz) és mezozóos mészkövei vesznek részt, melyek között alárendeltebben paleozóos gránit és mezozóos agyagpala települ (2. ábra). A hévforrások a Cserna völgyét is megszabó törések mentén, kb. 5 8 km hosszú vonalon részben a Cserna folyó medrében, részben attól 20 m magasságban fakadnak (3. ábra). A források hőmérséklete 37—56 C° között váltakozik. A magasabban fakadó források hidegvizűek. A hévforrások — túlnyomórészt a folyó jobbpartján — közvetlenül a gránitból, a mészkőből, vagy az agyagpalából fakadnak. A fürdő területén 1885-ben Zsigmondy Vilmos 274 m mély, 48 C°-ú hévizet szolgáltató artézi kutat fúrt. Az összesen 16 forrás közül balneológiailag 9 forrás vizét hasznosítják. A hévforrások erősen radioaktív hatásúak és nagyon sokféle ásványi anyagot tartalmaznak. Bonyolult ásványos összetételükre a Na-al (0,2562—1,1491 g/l) szemben a nagy Cl tartalom (0,9397—4,2907 g/l) jellemző. A Na- és Ca-kloridok az oldható sók 85—95%-át képezik. A legkisebb koncentrációjú hévforrások szulfátokat és karbonátokat tartalmaznak, mivel ezek a beszivárgó vízzel keverednek. A forrásvizek lítiumot is tartalmaznak. A 9 herkulesfürdői hévforrás, melyeknek vizét felfogják, 4000—5000 m

3/nap ásványvizet szolgáltat. Ez a nagy vízhozam is a hévizek vadózus eredete mellett szól. A felszíni víz kb. 2 km mélységig behatol a föld kérgébe, s ott felmelegszik. A júra időszaki tengeri és lagunáris üledékből, melyeken keresztülhalad, kioldja a tengervízre jellemző ásványokat. A gránit tömzsöket határoló törések mentén feltörő hévizet radioaktív anyagok kisugárzásai érik. Az albitosodási és szerpentinesedési folyamatban, mely valószínűleg a gránittal való érintkezés folytán jön létre, a víz elveszti nátriumtartalmának egy részét és magnézium tartalmának leg68