Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Vitális György: Földtani és vízföldtani megfigyelések a Magyar Hidrológiai Társaság 1962. évi romániai tanulmányútján

1. ábra A Román Népköztársaság földtani egységeinek vázlatos térképe (Nagy L. után) |:|-|:jj ftisöpi/ocin o/jóp/ioce'o fthő/rn'ocin i o o o o J középs<5/niocin a/sókréta |/

v

V

/

v

V

J Í9/jofcctrbon ^^^^^ gránit, cf/'cr/f ej jrartodirrit eg*-*. wwíwa pfrfdot/t et rzt.yr nagyobb részét, miközben kalciumban gazdagodik. Egyes források vize (pl. Herkules, Hygiea) a beszivárgó víz hatására, amelyből szulfátokat, karbonátokat vesz fel, később a felszínhez közel felhígul. Herkulesfürdő határában a mészkőterületen mindenütt karsztos formák észlelhetők. Ezek közül a Rabló (Hajdú) barlang és a Csorich magaslaton levő ún. „izzasztó barlang" érdemei említést. Zsigmondy Vilmos a Herkulesforrás kénvegyületekben való hiányát azzal magyarázta, hogy a forrás hévize egy nagy üregbe ömlik mely az „izzasztó barlanggal" áll kapcsolatban, s így az erős légáramlat a kénhidrogén gázt ezen az izzasztó barlangon viszi el a forrás vizétől. A forrásvíz szilárd alkatrészeit pedig áradáskor a Cserna hígítja. Mint tudománytörténeti érdekességet említjük meg a Herkulesforrás melletti sziklafalon elhelyezett kis emléktáblát, amely a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1872 szeptember 16—21 között megrendezett herkulesfürdői (XVI) vándorgyűléséről tudósít. Herkulesfürdőről Orsován át az Alduna mellé érkezünk, ahol először kis kitérőveL a Kazán szorost, majd útúnk folytatásában a Vaskaput tekintjük meg. A/

ve/ty íut/rulL ff OK 2. ábra. Herkulesfürdő és az Alduna környékének vázlatos földtani térképe (Geoloska karta FNR Jugoslavije, Belgrad, 1952. M=l:500 000 után) ^ I ^ j| ^ , i t/fon md/iUo I

kozen/Ó e'ra/só- —=rr\ afró/id/M kvorcit•• • r 1 Ao/noAtcŐ ] /iárz ogyotjpo/a Srr/'r/dlyoj pQ/cí/f 3. ábra. A Cserna völgy földtani szelvénye a Herkules forrás táján (

Schafarzik F. után) 69