Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Bakonyi Iván: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság dunántúli tanulmányútjáról

bánya város ivóvízellátása. Az előadások témái között tanulmányúti beszámolók is szerepeltek. 1957-től 1961-ig a Csoport tevékenysége csak néhány előadás, klubest rendezésére szorítkozott. Fő témák a Cuha patak tározási lehetősége, a Kisalföld vízföldtani viszonyai, altalajöntözési kérdések, vízmérőberendezések üzemi feladatai voltak, az egyéb beszámolókon kívül. A Csoport ezeken kívül még részt vett az 1958-ban megindított műszaki tiszti tanfolyam szervezésében, és az előadókat tagjai sorából biztosította. Munkánk során elsősorban arra törekedtünk, hogy minél szélesebb körben felkeltsük a szakemberek érdeklődését a fontosabb vízügyi vonatkozású kérdések iránt. Bizonyos mértékű öncélúság is kialakult, sajnos, mert ezek a kérdések jóformán csak a Vízügyi Igazgatóság szakembereit érdekelték. Ezt felismerve azonban több ízben történtek törekvések, hogy kapcsolatunkat külső szervek, vállalatok felé kibővítsük. Az 1962. év elejétől új. kibővített munkaprogrammal indultunk és munkánkban szoros kapcsolatot kívánunk biztosítani a MTESZ társegyesületekkel a közös célkitűzés minél jobb megvalósítása érdekében. Segítjük a Győr—Sopron és Komárom megyei Tanácsok munkáját, mert a II. és III. ötéves tervek célkitűzései a vízgazdálkodás és azzal összefüggő kérdések terén igen , I I r ' \ V

1-) nagyok. " 1 A tanácsi és már külső szervek igényt is tartanak munkánkra. Ennek egyik megnyilvánulása az volt. hogv bevontak az Északdunántúli regionális terv bírálatának munkájába. Munkánk iránti érdeklődést bizonyítja az elmúlt évi öntözésfejlesztéssel fogl?lkozó 2 na nos ankét sikere és későbbi visszhangia. Célunk az volt., hogy az Északdunántúl öntözés lehetőségeire irányítsuk a figyelmet. Ez sikerült, és ma már a hivatalos öntözésfejlesztési program tartalmazza a javaslatainkat, melyek egyre nagyobb ütemben kerülnek megvalósításra. A jelen és közeljövő tevékenységét az alábbi iránvelvek alapján kívánjuk végezni: a tagok szakmai fejlődésének előmozdítása, az országos célkitűzéseknek helvi viszonylatban a vízgazdálkodás terén történő megvalósításának elősegítése, és a fontosabb vízrendezési és vízhasznosítási kérdések megoldására vonatkozó javaslatok kidolgozása. Az irányelveknek megfelelően vitaülések, előadások mellett mindinkább nagyobb feladatokat kell a munkabizottságokon belüli munkával mecoldani Munkabizottságaink főként két feladat körben dolgoznak. Az egyik az öntözés kérdése, mely nálunk komplex feladat. KaDcsolódik a belvízrendezéshez a hansági területek altalaj öntözésénél, a tározáshoz a dombvidéki területeken, de a Hanságban is a Fertő tó vízszín állándósítási kérdéséhez kapcsolódva, és a folyószabályozáshoz a dunai vízkivételek miatt. A Hanság vízgazdálkodási kérdésével a Hanság hasznosítási terv keretén belül foglalkozunk, melynek megoldásához még további vizsgálatokra van szükség. Üj fejezetet jelentett az öntözési feladatok között a csőkutas öntözés elterjedése, mely téren nagyok a lehetőségeink, és a csőkutakra, vagy a dunai vízkivételekre települő permetező öntözőfürtök létesítése. A dombvidéki területeken a kisvízfolyások vízhozam ingadozása miatt az öntözés csak tározással fejleszthető, illetve létesíthető. Komárom megyében vizsgálatok szükségesek a bányavizek hasznorítását illetően is az öntözés érdekében. A vizek tisztaságának védelmével kapcsolatosan igen sok vizsgálatra, de főleg megfelelő intézkedésre van szükség területünkön, mert a bányák, ipartelepek és városok szennyvizei miatt vízfolyásaink erősen szennyezettek. Ez a szennyezettség nemcsak közegészségügyi, esztétikai szempontból szüntetendő meg, illetve csökkentendő, hanem a felszíni vizek hasznosítása érdekében is. Ez a kérdés legélesebben Dorog környékén vetődött fel az esztergomi halastó létesítésével kapcsolatban. de minden komolyabb ipartelep és nagyváros környékén, végig a Nagy-Dunán, határozottan súlyos a helyzet. E munkában társadalomi úton kívánunk a hivatalos szerveknek segítségére lenni vizsgálatok, javaslatok és rendezvények útján. Az említett fontos kérdéscsoportokon kívül egyes időszerű kérdések megoldására szervezett munkabizottságokban is tevékenyen részt veszünk Ilyenek például: Győr zöldövezetének létrehozása, a szigetközi konzervgyár létesítése, Győr város fejlesztésével kapcsolatos kérdések stb. A Csooort eddigi tevékenységében fontos szerepe volt a különböző kérdések helyi tanulmárivozására szervezett tanulmányutaknak. Ezek nagy érdeklődést váltottak ki. mert sok esetben a tagság másirányú elfoglaltsága miatt csak ilyenkor tudott a feladatokkal a területen találkozni. Az elmúlt évben a Fertő tó. a Felső-Duna szabályozás és a tatai halastavak létesítésének. valamint üzemének tanulmányozására szerveztünk jól sikerült tanulmányutakat. A közelmúltban igen komoly feladatot jelentett a vízgazdálkodási keretterv készítése, melynek társadalmi bírálatában vettünk részit. A jövőben hasonlóan az eddigiekhez kívánjuk munkánkat folytatni és azt kiterjeszteni nagyobb terű letre a taglétszám fokozatos emelésével. Bízunk abban, hogy tevékenységünkkel — ha kis mértékben is — de jól fogjuk szolgálni a vízgazdálkodás fontos ügyét. Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Dunántúli tanulmányútjáról A Magyar Hidrológiai Társaság 1962 július 3-án és 4-én két napos dunántúli tanulmányutat szervezett Dorog, Győr és a Balaton melletti egyes vízi létesítmények tanulmányozására. A tanulmányút célja dunántúli városaink és a Balaton környékének vízellátási és szennyvíztisztítási kérdéseit tanulmányozni, részben üzemben levő műtárgyakon, másrészt az építés alatt levő műtárgyak építési tapasztalatainak átadásával. Dorog, dunántúli bányavárosunk, erőmű, vegyimű és egyéb ipari üzeméivel, csatornázva még nem volt. így a bányából és ipari üzemekből a szennyvíz közvetlenül a Kenyérmező patakba folyt el, annak vizét teljesen elszennyezve. Különösen veszélyes a vegyiművek fenoltartalmú szennyvize. Ez a jelentős mennyiségű fenol a Kenyérmező patakon közvetlenül Esztergomtól Ny-ra kerül a Dunába és megfertőzi az esztergomi és az alatta levő ivóvízkutakat. Ennék megakadályozására épült a dorogi szennyvíztisztító telep, melynek egyik legfontosabb szerepe, házi szennyvizek jelenlétében az ipari eredetű fenol lebontása. A helyszínen a műtárgyat Páris Emil oki. mérnök, a VIZITERV dolgozója ismertette. A Győri Ipari Vízmű a mosoni Duna-ág mellett települt ipari üzemeket látja el — megközelítőleg ivóvíz minőségű — ipari vízzel és ezzel Győr ivóvízellátását mentesíti végső kiépítésében 33 000 m

3/nap ipari víz szolgáltatásával. A tanulmányút időpontjában az alacsony nyomású szivattyúház, a homokfogó és a magasnyomású szivattyúház már üzemben volt míg a flokulátorok, ülepítőmedencék és az automatikus vegyszeradagoló építés alatt volt, A tervező részéről Tassfi László oki, mérnök, a 59