Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Vendl Anna: Egyes hazai víztározók feliszapolódásáról

alapján a hordalékanyag 1,9 t/m

3 átlagos térfogatsúlyú. 475 t. Az évi átlagos feliszapolódás mértéke, a tározó 34 000 m

3 térfogatához viszonyítva, százalékosan: 250 s= 100=0,74% 4. ábra. A bélapátfalvai víztároló vázlatos helyszínrajza mét megjelent és azóta állandóan volt a patakban víz. 1949-ben a nagy szarazság miatt a Lackó patak forrásai UJDOI kiapadtak, A larozó pedig teljesen Kiszaladt, ekkor jol latnatok voltak a tóban levő források. A tó keleti reszet a patak beomlese alatt iszapos, nádas borítja. A tó partján köröskörül a gátig kevés nadas latnaió. A völgyeizarás helye a Lacno patakon a üeiapattaivai Cementgyártól K-re 1 km-re van. A tározó egy medencebol áll. A tározót közvetlenül körülvevő doiuDok magassága 400 m körüli. A tó teknó alakú vóigyben helyezkedik el (4. ábra). A domboldalak lankásaK, hullámos felületűek. A volgyszakasz eróziós eredetű. A tározotól DK-re húzódik a 815 m magas Belko. A völgyszakasz legmélyebb pontja a víztározó leneKen 337 m A. í. A tarozasi szint 344,5 m A. f. A hegyeket erdőik ligetek, cserjések borítják. A tározó jobb oldala mellett a domboldalon makadám út húzódik, a cementgyár irányában. A terület legidősebb földtani képződményei a triász időszaki mészkő, agyagpala és homokkő. Az alsó miocént agyag, homok, homokkő képviseli. A tározó közvetlen környékén pleisztocén barnaföld települ. A tározó jelenkori ártéren van. A völgy fenekén holocén patakhordalék és iszapos, sovány rétiagyag található. A vízgyűjtőterület a Lackó patak forrásvidékére esik, nagysága kb. 6 km

2. A vízgyűjtőterület kőzetei becslés szerint átlagban félig vízáteresztőnek mondhatók. Vízzáró 20%, vízáteresztő 30%, féligvízáteresztő 50%. A tározó fő táplálója a Lackó patak. A tározó feletti szakaszon középsőszakaszjellegű mederben folyik. Medre kb. 2 m széles, 50 cm mély, teknő alakú. A tóban a gyár adatai szerint 4—5 kis forrás" van, amelyek 1949-ben amikor a tó teljesen kiszáradt, láthatók voltak. A völgyzárógát alatt a Lackó patak bal oldalán a gáttól kb. 100 m-re kis forrás fakad. Feltehető volt, hogy ez gátalatti szivárgásból létesült, de a gyár adatai szerint gátépítés előtt is meg volt. A Lackó patak hordaléka a felső szakaszon apró kavicsos homok. A tározónál, a tó K-i részénél, miután a patak esése csökkent, már csak iszap látható. A tó hordalékfeltöltődése nem erős. A tározó felülete 1,7 ha, térfogata 34 000 m

3. A vízgyűjtőterület erdővel borított. Az 1920-as években az erdőt kiirtották. A második világháború után volt újból nagyarányú erdőtelepítés. Becslés szerint a felszínfedettség százalékosan: erdő 80%, cserjés, ligetes 5%, szántóföld és kert 5%, rét, legelő 5%, kopár terület 5%. Az üzem vízszükséglete naponta kb. 1000 m

3. A tó vize kevésnek bizonyult, ezért a Mészművek a Bélkő karsztvizét, amely percenként 275 1 vizet biztosít, használja még fel. A tóban haltenyészet van. Sporthorgászat folyik. A Lackó patak 1936-tól 1956-ig 20 év alatt összesen 5000 m

3 hordalékot szállított a tározótérbe. A víztározóba tehát évenként átlagosan 250 m

3 hordalék került. Ennek súlya, tekintve, hogy ásványi összetétele 34 000 A vízgyűjtőterület 6 km

2, így az elsodort hordaléktömeg 1 év alatt 250 m

3 V

=~6X«~

=

0'

042 mm egyenletesnek feltételezett lekopást hozott létre a vízgyűjtőterületen. A

z elsodras értéke ebből 42 m

3/év/km

2. A leülepedett hordalék anyagának szemcseeloszlási vizsgálata szerint a talajmechanikai jellemzők a következők: A tó jobb oldalán: 0^=0,064 mm; D

1

0=0,0032 mm; U=20,0; D =0,009 mm. A tó bal oldalan: I>6o=ü,055 mm; JJ

1

0=0,0032 mm; U=17,2; D =0 009 mm. A leülepedett anyag homokos vályognak minősíthető. A leülepedett hordalék ásványi összetételére jellemző, hogy igen sok kalcit mellett kvarc, egyenes kioltású földpatok, kevés töredezett amfiból és opak ásványszemcsék észlelhetők (magnetit). A sok kalcit a vízgyűjtőterületen levő mészkövekből került a tóba. Az ásványszemcsék százalékos eloszlása a következő: kalcit 60%, kvarc 25%, földpát 10%, amfiból, magnetit és egyéb színes ásványok 5%. A cementgyár üzemi vízhasználatának közelítő ismerete alapján a tározóba évenként átlag 320000 m

3 víz folyt be. Az átlagos hordaléktöménység eszreint: 250X1,

9X10

3 , , C= 320 000 4

8 kS/"

1 Jósvafői víztározó A völgyelzáró gátat 1937-ben dr. Kessler Hubert tervezte. A kivitelezésre 1939-ben került sor, s 1940-ben készült el. Célja a Jósva patak vizét felduzzasztani és idegenforgalmi célokra tavat létesíteni. Ezenkívül a jósvafői Tengerszem szálló és a hozzátartozó gazdasági épületek áramszolgáltatását biztosító törpe erőmű vízellátásának biztosítását is szolgálja. Eleinte a gát alatt szivárgás volt, később a mederfenék eltömődött s a szivárgás megszűnt. A tó vizét általában két évenként leeresztik és a medrét kitisztítják. A Jósva forrás 1954-ben 3 napos árvizet okozott. Az alsó barlangból felszökő víz a tavat felduzzasztottá, az úttámasztó rézsüt elvitte és a gátat megrongálta. Az árvíz után a tó vizét a fenékkiürítőn leengedték. Az 1955 augusztus 6-i árvíz a gátat ismét megrongálta s a gátkoronából 40 cm-t elvitt. 1956-ban a gátat újjáépítették. » A völgyelzárás helye: jósvafői Tengerszem szállótól KDK-re 500 m-re a Jósva patakon. A tározó egy medencéből áll. A tó hossza kb. 180 m, legnagyobb szélessége kb. 65 m. A víztükör felülete kb. 1 ha, befogadóképessége dr. Jakucs László szerint 20 000 m

3. A Jósva patak völgyszakasza a tározónál eróziós völgyszakasz. A domborzati viszonyokra meredek lejtők jellemzők. A gát koronamagassága mintegy 215 m A. f. A tó jobb oldalán, a domboldalon makadámút vezet a Tengerszem szállóig. A tó bal oldalán pedig a felvíz csatorna betonba ágyazva vezeti a Jósva forrás vizének egy részét a turbinaházhoz. A domb bal oldalán a tó feltt kb. 10 m-re gyalogösvény vezet Aggtelek felé (5. ábra). A tározót tápláló Jósva forrás jelenleg beton forrásfoglaló szűrőkosárral ellátott medencén keresztül jut a Tengerszem szálló birtokában levő szivattyúházon keresztül a tómederbe és a tolózárral ellátott felvíz-csatornába. A vizet eddig ivóvíznek is használták, azonban a víz minőségét gyakran kell ellenőrizni, mert sokszor colival fertőzött. A tározót a Jósva forrás táplálja. A Jósva forrás 49