Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Göbel Ervin: A mecsekszentlászlói Nagy-forrás és a Kis Tóth-réti patak vízföldtani viszonyai

a karsztvíz a hegység belsejében több szintben tároló­dott. A nagy vetők és az ezeket kísérő mellékvetők kö­rül különösen sok a karsztüreg. A karsztüregek csak­nem kivétel nélkül litoklázisokból fejlődtek ki. a közönségesen ismert karsztvízszín. Ha a vető a mész­kő alatt más kőzeteket is harántolt, akkor a felszálló vízben mutatkozik az illető kőzetekből kioldott anyag; kristályos alaphegységből radioaktív anyag, szulfá­tok, fémek. 1. táblázat. Néhány pécsi és komlói mélyfúrás hőmérsékleti adatai G A fúrás jele és száma 1 Vonatkoztatott mélys. m-ben Maximális hő­mérséklet C° Geotermikus gradiens P.2 960 42 30,0 P. 3 1050 45 30,0 P. 5 1000 50 25,0 P. 7 650 55 14,5 P. 23 600 30 30,0 P. 24 410 26 25,6 P. 25 582 32 26,5 K. 17/a. 930 64 17,0 N K. 146 885 55 19,5 A mészkő hegységet harántoló vetők mentén a különböző szintű víztároló üregekből úgyszólván állan­dóan folyik le víz a vető tájékán a mélyebb szintekre, és ott felmelegszik. A felmelegedő víz azután a vető mentén felszáll és rendszerint magasabbra emelkedik, mint a legfelsőbb, to f-j* r-t *- — ,« —v y* • K-ir/ a • p-T 2. ábra. A fő harántvetőktől való távolság és a geotermikus gradiens közötti összefüggés az 1. táblázat­ban feltüntetett fúrásoknál. T=harántvetőtől való tá­volság m-ben. G=geotermikus gradiens. Az esetleges szénsavtartalom egyes esetekben abból a vízből is származhat, amely előzőleg a mészkövet ol­dotta. A felszálló melegvíz ellenállásba ütközik. Felszín­ről fúrással megütve úgyszólván ellenállás nélkül tör fel, ezáltal a mélyben a „forduló" ideje lecsökken. A leszálló-felszálló folyamat meggyorsul, ennek eredmé­nyeként a felmelegedés a mélyben kisebb mértékű lesz, s a nyomás csökken. Ezzel magyarázható, hogy a leg­több melegvizet feltárt fúrásban a kezdetben magasra feltörő melegvíz szintje és gyakran hőmérséklete is idő­vel lecsökken. Amennyiben mesterséges beavatkozás nincs, beáll egy új egyensúlyi állapot, amely hosszú ideig változatlanul megmaradhat. Ha azonban szivaty­tyúzással nagyobb mennyiséget termelnek ki, mint amennyi a természetes hozzáfolyás, akkor mind kedve­zőtlenebbé válik a helyzet, s a víz időleges vagy végle­ges elapadásához és hőmérséklet csökkenéséhez ve­zethet. A fentieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Mecsek hegység eddig feltárt melegvizei a mezozóos szerkezeti vonalakhoz éppúgy kapcsolódnak, mint a tri­ász mészkőhöz, dolomithoz, illetve egyes esetekben egyéb mésztartalmú kőzetekhez. A mecsekszentlászlói Nagy Forrás és a Kis Tóth-réti patak vízföldtani viszonyai DE. GÖBEL ERVIN Orsz/ sos Vízkutató és Fúró Vállalat A Hosszúhetényben újonnan létesített feketekő­szenet feltáró akna, és az azzal kapcsolatos lakótelep, mind ivóvíz, mind üzemivíz szükségletének (összesen 5000 m 3/nap) részbeni biztosítására több lehetőség kí­nálkozik: 1. Mecsekszentlászló és Hosszúhetény terü­letén fakadó források foglalása, valamint a patakok völgyi hordalékának kutakkal való megcsapolása, 2. Hirdtől ÉNy-ra, kb. 2 km-re levő pliocén homok meg­csapolása, 3. A Mohács—Pécs között kiépítendő dunai regionális vízvezetékből történő vízellátás. Az első víznyerési terület az aknától mindössze 4— 5 km-re, a második 7—8 km-re, a harmadik 30 km­re van. Érthető, hogy elsősorban a legközelebbi terület felé fordult a figyelem, melynek a vízföldtani viszo­nyait az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat tárta fel. A kutatási terület elsősorban jura és kréta, vala­mint az azokat vékony rétegben fedő pleisztocén és holocén képződmények területére esik. Tulajdonképpen a Keleti Mecsek. Csengőhegy, Zengővár és Hármas­hegy által közrefogott területen fekszik. E terület déli oldaláig húzódik fel Hosszúhetény község északi ré­sze, mely jelen kutatás szempontjából fontos terület (1. ábra). Hosszúheténytől É-ra mintegy 3 km széles sávban húzódik a liász és a dogger korba tartozó homokos palás márgák, agyagmárgák és tömör mészmárgák öve­zete helyenként mészkőpadokkal. Ezek a képződmé­nyek összességükben vízrekesztőként szerepelnek. Ar­ról nincs tudomásunk, hogy a beléjük zárt homok és mészkőrétegek gyakorlati szempontból jelentős meny­32

Next

/
Thumbnails
Contents