Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Göbel Ervin: A mecsekszentlászlói Nagy-forrás és a Kis Tóth-réti patak vízföldtani viszonyai

ZÖ/d*r- vóröter szeme/ét mt'sxJeá tCOrár mór*

fco fi /no'rgm rárör gwrtár márga fb//or mésjrAŐ áj márga ^ 1 flárA* ár/ó//b/ márga T 1 I toorci —

I J ' /j t f~ *á/áer rrt/rAr, />omaAv/

t ' / / fó/tor márga dorn er/ fa/

for márga ér f/'OQ/n 1. ábra. Hosszúhetény és Mecsekszentlászló környékének vázlatos földtani térképe (Wein György földtani térképe után kiegészítéssel) nyiségű vizet adnának. E vízrekesztő összletre települ a kimmeridgei — titón — berriasi emeletekbe tartozó karsztosodé mészikőösszlet, mintegy 225—250 m vastagságban. Az alsókrétát követő ausztriai hegységképződési szakasz idején felgyűrődések, felpikkelyeződések, rátolódások és törések következtek be az előző képződményekben — ezek hozzájárultak a karsztosodás kialakulásához. E szerkezeti jelenségek ÉNy—DK-i, valamint NyDNy—KÉK-i irányt képviselnek. Az utóbbi megegyezik a Zengővár magasra emelt rögének tengelyével. 33