Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Schmidt Eligius Róbert: Hévizeink és a hegységszerkezet összefüggései Budapesten

vízépítő mérnökök hagyják el az egyetemet az ország különböző vidékem folytatva tovább ilyen irányú tevékenységüket. Eközben egy-egy bírósági tárgyalás, a magánfelék perein hallgatták meg az úszómesterek véleményét és néha az Állami Földtani Intézet szakértői végeztek mérést, ezek megfigyeléseinek eredményeit részletesen a mérés módját, hanem még ha azonos módon mértek volna, — márpedig biztos, hogy nem úgy mértek — egyéb forrás helyét is, pl. a Duna-vízállás szerint is változik a vízhozam. Az egyetemi hallgatók méréseinek egyik érdeme a Duna-vízállás hatásának kiértékelhetősége. 3. A budai langyos és meleg források összefüggésére már régen rámutattak. A Malomtó lecsapolásakór nemcsak a Lukács- és Császárfürdő forrásai apadtak el, hanem a Gellérthegy körül fakadó források is megérezték ezt. A közelmúltban ezt a feltevésemet az Ásvány— Földtani tanszék fiatal munkatársai, Horváth József és Horváth Lajos észleléseikkel igazolták. Ettől függetlenül köztudomású, hogy a Dagály utcai strandfürdő ún. Béke-forrásának megfúrásakor 1944-ben ugyanabban az órában a Margitsziget északi végében levő Zsigmondy Vilmos-féle I. sz. fúrás artézi kútjában kb. 1 m-rel csökkent a vízszín, ekkor szűnt meg a vízesés. Tehát kétségtelen, hogy a budai langyos és melegforrások összefüggenek egymással. A legjobban igénybevett rész a Duna-mente. 4. Miután a budai langyos és meleg forrásoknak nemcsak az összefüggését sikerült kimutatni, hanem kétségtelen tény, hogy az É-i forráscsoport helyén hőmérséklet és hozamcsökkenés volt megállapítható. Az okokat felderítve a források érdekeit előmozdító intézkedéseket kell javasolni. A hőmérsékletcsökkenés azzal magyarázható, hogy a vízadó réteget túlzottan igénybe vették, és így az utánpótlódó víz nem időzik elég hosszan az azonos, nagyobb hőmérsékletű rétegek között, tehát nincs ideje felmelegedni. A vízhozam csökkenése ugyancsak a túlzott igénybevétel következménye. Itt fontos az a tény, hogy nemcsak a természetes források vízhozama apadt el, hanem a jólfoglalt mélyfúrású kutaké is. Éppen ezért az illetékes hatóságoknak (a Főváros Tanácsának, az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Természetvédelmi Tanácsnak) együttesen, egyetértve kell hozni olyan intézkedéseket, amelyek a további romlást megszüntetik. Kívánatos lenne, hogy pl. 1963 április 15-től október 15-ig a Lukácsfürdő területéről ne adjanak melegvizet az odacsatlakozó háztömböknek. Bármenyire is sajnálatos, hogy az érdekelt lakosság néhány hónapon át nélkülözné a meleg gyógyvizet, itt országos érdekről van szó, főleg a betegek ezreinek érdekéről. Ezzel egyidejűleg figyelni kell a forrás megfigyelések sűrítésével — a hőmérséklet és vízhozam méréseket és hacsak a legkisebb javulás jelei jelentkeznének, fenn kell tartani közérdekből a melegvíz szolgáltatási tilalmat A fővárosi fürdők fejlesztésének alapjai a langyos és meleg gyógyvizek. Kétségtelen, hogy a természetes vízelőjövetelek sajnálatos módon a túlzott igénybevétel miatt igen leromlottak. Van hely, ahol teljesen elapadtak (Rudas-fürdő Árpád forrása, Beatrix forrás stb.). Meg kell barátkozni, hogy ezek közül legfeljebb „mutatóba" kellene meghagyni egyet-egyet és azután egyegy fürdő helyén legfeljebb két jól kivitelezett fúrást szabadna engedélyezni. Ilyen fúrásra nincs szükség a Gellért fürdő helyén, ott a forrás medencében 16 víz előjövetel ismeretes. Á Rudas fürdő helyén is megvan a két fúrás: a Juventus és az Attila. Áz Imre fürdő helyén is megvan a két üzemeltethető forrás: a Nagyforrás és a Mátyás-forrás. Hasonlóképpen sem a Lukács, sem a Császár-fürdő helyén újabb fúrásokat engedélyezni nem szabad. Igen meggondolandó — most más "szempontokra hívjuk fel a figyelmet — hogy a Margitsziget területén lemélyített 3 artézi kút gyógyvizét helyesen használják-e.fel? A jelek szerint nem. A D-i végén levő 2. sz. artézi kút vizét túlzott mértékben veszik igénybe. Ezidő szerint megvan a remény, a lehetőség arra, hogy a rendkívül értékes langyos és meleg gyógyvizeink összetételét megvédjük további romlástól. Az illetékeseknek a szakemberek véleményét figyelembe kell venni, s ezek alapján intézkedniük kell. Hévizeink és a hegységszerkezet összefüggései Budapesten DR. SCHMIDT ELIGIUS ROBERT Magyar Állami Földtani Intézet Addig, amíg Nagy-Budapest vízellátását szolgáló pleisztocénkori rétegek vízszolgáltató képességében a hegységszerkezet alig, vagy egyáltalán nem játszik szerepet, addig Budapest fürdőváros jellegét meghatározó meleg- és hévizes gyógyforrások határozottan hegységszerkezeti elémekhez, nevezetesen haránttörésekhez kötöttek. A régi, klasszikus, Schafarzik-iéle elmélet szeriint ezek a hévizek az Alföld nagy mélységeiből áramlanak a Budai hegység felé. Ez a felfogás azonban, bár sokáig kielégítő magyarázatul szolgált a hévízforrások keletkezésére a mai geomechanikai, nagytektonikai és vízföldtani ismereteink mellett már nem tartható fenn. Magyarország legújabb alaphegységtérképe szerint a mezozóas és paleozóos, tehát az igen jó és kifejezetten rossz vízadó kőzetösszletek pásztás elrendezésűek, amelyek egymással váltakozva DNy—ÉK-i irányban szelik át az ország területét Négy ilyen mezozóos üledékgyűjtő vályú, ún. kratoszinklinálisról tudunik ma. Az egyik a dunántúli Magyar Középhegységet, tehát a Keszithelyi hegységet, a Bakonyt, a Vértest, a Gerecsét. és a Budai hegységet magában foglaló vonalat, amely a Romhány-nézsai rögökön át fiatalabb képződményeik által eltemetve egészen a Szendrői szigethegységig követhető. A második, előbbivel párhuzamos rrfézozóos kratoszinklinális Inkén, Bugyin és a Bükk hegységen át Sátoraljaújhelyig húzódik. A harmadik mezozóos pászta a Mecsek hegységet foglalja magában és Debrecen irányában halad, a negyedik pedig a Villányi hegységen és Tótkomlóson át Nagyszénás irányában. Ezek a pászták képviselik azokat a területeket, amelyeken karsztos hévíz feltárása remélhető. A köztük levő paleozóos sávok vízfeltárási szempontból meddők. A budaipesti hévizek szempontjából ez azért fontos, mert az egyik ilyen paleozóos sáv közvetlenül Budapest déli része alatt húzódik (1. ábra). Ez választja szét a budai karsztos hegységet a Bugyinál aránylag kis mélységben feltárt mezozóos sávtól Megdőlt tehát az a régebbi felfogás, mintha a mezozóos képződmények az Alföld egész területe alatt összefüggő összletet alkotnának a mélyben. Ezért nincs is meg annak a lehetősége. hogy az Alföld felől mezozóos képződményeken keresztül felmelegedett víz érkezhessék a Budai hegységbe. De a harmadidőszaki képződményeken keresztül sem érkezhetik víz a budai hévízforrások táplálására, mivel a budai mezozoikumot a Duna balpartján lényegileg vízzáró oligocénkori rétegösszletek választják el az Alföld fiatalabb harmadidőszaki vízadó összleteitől. De az izoláltság ténye mellett szól az a körülmény is, hogy a szóbanforgó budai gyógy- és hévi20