Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Schmidt Eligius Róbert: Hévizeink és a hegységszerkezet összefüggései Budapesten

X>Va'c OHa/van -i-^sGGödö/io Cretém icncei tó H^o'rpqtbta fz&ke /+ " ^ + / 4 O Bo/oton/cen/xe -+ -t- 4 T 'hervjBr Otyp* j *Pat&azo/kum /kibúvásban maamá/ közpt Pa/cozo/kum e/takarva 4 + 4 . 4- 4 4 4 4 D + 4 4 4 4-4 4 4 4 4 4 + 4 + 4 4 4 4 4 ,4, 4 4 4 + +,4.44 4 4,4,4 4^ 4+44 Mezozoikum kibúva'/ban Mezozoikum ettckarva Kajnozóoi er uptivum kibúvásban 1. ábra. Budapest környékének, alaphegység térképe z?knek egészen más a vegyi összetétele, mint az alföldi harmadidőszaki rétegeké. A budai hévízforrások lényegileg karsztvizet szolgáltatnak. Utánpótlódási területüket magában a mezozóos hegységben kell keresni. Ennek a hegységnek DK-i szárnya maga a Buda-Pilisi hegység, ellenszárnya pedig a Gerecse. Maga a karsztvíz lényegileg csapadékvíz, és hőmérséklete, vegyi összetétele attól függ hogy milyen hosszú és milyen mélyrenyúló utat tett meg a beszivárgási helytől a forrásfakadás helyéig. Az egyes források és forráscsoportok hozamát a szintkülönbségen kívül a karsztos vízjáratok méretei szabják meg. A Budai hegységben — éppúgy, mint az egész magyar közbenső tömeg területén — a harántirányú, vagyis az ÉNy—DK irányú törések azok, amelyek diszjunktív jellegűek, tágultak. Ezek a hegységben tárolt vizet szinte drenáge-szerűen csapolják meg és szállítják a hegység lába felé, ahol a víz a záró oligocénkori rétegeknek ütközve és ott mintegy megtorlódva, a nyitott töréseken át az alacsonyabb felszínen forrásokként jelenik meg. A budai természetes hévízforrások fakadási szintje ezidőszerint 105 m A. f-i magasság körül van. Magában a hegységben, pl. Pilisvörösváron kb. 137 m A. f-i magasságban van a karsztvízszint, míg Dorogon, a bányák nagymérvű leszívó hatása következtében ma 122 m A. f., de ezt megelőzően is csak 131 m. A. f-i magasságban. A karsztvízszín tehát Pilisvörösvár felől egyrészt Dorog felé. másrészt Budapest felé esik. Ez a körülmény, párosulva a nyitott haránttörések által képviselt vízjáratokkal, szabja meg egyrészt a vízutánpótlódás irányát, és a víz utánpótlódási terület nagyságát. Ezért a hidrodinamikai egyensúly megbontása nélkül Budapest területén kinyerhető hévízmennyiségek szükségszerűen korlátozottak. 21