Hidrológiai tájékoztató, 1961
3. szám, december - Dr. Szesztay Károly: A Balaton medrének feltöltődéséről
A Balaton medrének feltöltődéséről DR. SZESZTAY KÁROLY, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Az, hogy a Balatonoan - ugyanugy, mint a Föld minden állóvizében - egyre több és több iszap halmozódik fel, egyszerű és közismert tapasztalati tény. Arra a kérdesre, hogy mennyi az évenként lerakódó iszap mennyisége, ezidő szerint csak egészen közelítő választ lehet adni. Dr. Zólyomi Bálin tnak a szigligeti öbölben vett iszapmintán végzett virágpor vizsgálata és a szórványos régészeti kutatások az utolsó évezredek átlagában mintegy évi 0,4-0,8 mm átlagos mederszint emelkedésre engednek következtetni. Az 1895-ben, 1930-ban és 1955-ben végzett mederfelmérés eredményeinek összehasonlítása ennél 10-szer nagyobb, évi 5-10 mm átlagos mederemelkedést mutat. Az elláposodás folyamatára vonatkozó ujabb szovjet kutatások eredményei hivták fel a figyelmet arra, hogy a vízmélység fokozatos csökkenésével a mederfeltöltődés üteme bizonyos határértéknél ugrásszerűen megnövekedhet. Ez esetleg magyarázata lehet a két adat nagyságrendi eltérésének,de hangsúlyozni kell azt is,hogy a tárgyra vonatkozó eddigi vizsgálatok sokkal inkább tekinthetők a probléma felvázolására és a megoldás lehetőségeinek kitapogatására tett első úttörő kísérleteknek, mint a méréstechnika és a limnológiai kutatás mai lehetőségeit kihasználó módszeres kutatómunkának. A Balatonból az 1959-60. évi adatok szerint évente átlagosan 200.000 m3 iszapot kotornak ki a kikötők ós a strandok karbantartására és helyi épitési célokra. Ez a mennyiség a tó egész felületére egyenletesen szétosztva 0,3 mm/óv rétegvastagságot jelent. Az ez ido szerinti kotrási teljesítmény mintegy 25-30-szoros növelésével tehát lépést lehetne tartani a legpesszimistább becslés szerinti evi 1 cm-es feliszapolódással is. A kotrási teljesítmény nagymértékű megnövelése korszerű berendezések beállításával egyáltalában nem látszik elérhetetlennek. Az adott körülmények között követendő legcélravezetőbb és leggazdaságosab b megoldást azonban csak a feliszapolódás ütemének, okainak és folyamatának alapos meglsmerese után lehet majd a szóbajöhető lehetőségek közül kiválasztani. A kotrások módjának a megválasztása, a kikotort anyag hasznosítása, elhelyezése számos tisztázandó kéi>dé3t vet fel es szóba kerülhetnek természetesen a kotráson kivül más, a feliszapolódás okainak megszüntetésére, illetve mérsékelésére irányuló beavatkozások is. A Vizgazdálkodási Tudományos Kutató Intéze t az Országos Vizügyi Főigazgatósá g megbizá sából a közelmúltban összefoglaló jelentést készített a Balaton feliszapolódásával kapcsolatos eddigi kutatások eredményeiről ' és f. év május 10-én nyilvános témabeszámolót, illetve vitát tartott a kérdésről, amelyen 18 intézmény összesen 87 munkatársa vett részt. Az Jilés szünetében tartott szűkebb megbeszélésen a Vizgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet vezetői - a Balatoni Intéző Bizottság felkérésének eleget téve - a maguk részéről vállalták a Balaton feliszapolódásával kapcsolatos kutatások koordinálását. Az eddigi vizsgálatok eredményei éa a május 10-i vitaülésen elhangzott 26 hozzászólásban foglalt Javaslatok alapján a tervezett kutatások az alábbi főbb kérdésekre irányulnaks I. A mederfeltöltődés ütemének és okainak meghatározása 1. A meder újbóli felmérése visszhangos mélységmérővel. Kísérleti mérések a különböző mérési eljárásokkal készült három korábbi mederfelmérés pontosságának megállapítása ás eredményeik összehasonlítása céljából. 2. Iszapvizsgálatok a régebben leülepedett rétegek korának meghatározása céljából főként virágpor-elemzés alapján. /A korábbi fúrásokból rendelkezésre álló és mintegy 30 ujabb fúrással kiemelendő iszapminták alapján./ 3. A Balaton hajdani mederállapotára vonatkozó történelmi feljegyzések, térképek és régészeti leletek módszeres feldolgozása. 4. A Balaton vizterében és iszaprétegében lejátszódó kémiai és biológiai folyamatokra vonatkozó adatok értékelése és szükség szerinti kiegészítése a tó "száraz anyag mérlegének" összeállítása céljából. 5. Méréstechnikai kísérletek és rendszeres észlelések megindítása a Balaton felületére hulló por mennyiségének meghatározása céljából. 6. A Zala hordalékára vonatkozó 1941-43. évi mérések eredményeinek felülvizsgálata méréstechnikai kisérletek és rendszeres észlelések alapján. 7. A Balaton belső áramlásainak és iszapvándorlásának vizsgálata jelző anyagokkal, sürün megismételt részleges mederfelméréssel és mederbe épített fix pontokkal. II. A kotrások és a mederfeltöltődés elleni védekezés leggazdaságosabb megoldása 1. A Balaton iszapkészletének mennyiségi és minőségi felmérése a mezőgazdasági, vagy ipari hasznosíthatóság céljából. 2. A kotrással előállított árkok feltöltődésének vizsgálata a tó különböző részein. 3. A kikotort iszap elhelyezésére legalkalmasabb parti területek kiválasztása. 4. A parti területek hordaláktermelésének csökkentésére irányuló beavatkozások vizsgálata. 5. A hinárirtás leghatékonyabb és leggazdaságosabb módozatainak megállapítása. x Ezen az uton is kérjük azokat a személyeket és intézményeket, akik be tudnának kapcsolódni a fentebbi - előzetes vázlatnak tekintendő - felsorolásban foglalt kutatásokba, vagy adatokkal, javaslatokkal tudnák elősegíteni mielőbbi sikeres megoldásukat, juttassák el észrevételeiket a Vizgazdálkodási Tudományos Kutató 'Intézethez /Budapest VIII..Rákóczi ut 41/. M Dr.Szesztay Károly : A Keszthelyi öböl feliszapolód'ása, Vizgazdálkodási Tudományos Kutató Intéze t, Budapest, 1961, 67 lap, 19 ábrával. 48
