Hidrológiai tájékoztató, 1961

1. szám, március - Hidrológiai Előrejelzési Konferencia (Zsuffa István)

előrejelzésekkel foglalkoznak. Dr. Szesztay pedig mér a következő lépésről, a hajózást érdeklő előrejelzésről beszélt, sőt a kérdés megoldásáról is beszámolt. Kalinin professzor, aki az AIHS belgrádi előrejelzési symposion-ának és az ENSZ ázsiai bizottsága által Bombay-ban rendezett előrejelzési tanfolyamnak is a főelőadója volt, a hidrológiai előrejelzések hidraulikai és szemiempirikus módszereiről beszélt. Bemutatta többek között azt az eljárást, amellyel a mederben való tározódás számítására szolgáló, Magyarországon is használt Muskingum módszer nagy mértékben egyszerűsíthető.Előadásának - dr.Kaczmarek előadásához hasonlóan - az elektronikus számológépek alkalmazása ad rendkívüli jelentőséget, amivel a hidrológia előtt teljesen uj látóhatar nyilik. Dr.Prof. W.Kresser e. konferencián - a világon talán elsőnek - összefoglalóan ismertette a hosszúidejű előrejelzések módszereit és az ezzel kapcsolatos problémákat. Beimitatta az általa integrációs módszernek elnevezett rendkívül gyors és könnyen kezelhető periódus vizsgá-' lati eljárást és ismertette a Duna bécsi szelvényére kiadandó előrejelzések első eredményeit. Kresser professzor előadásához szorosan kapcsolódik a periódus kutatás hidrológia területén legjobban elismert képviselőjének ár. W.Frolownak Írásban benyújtott hozzászólása.Az elért igen értékes és érdekes konkrét eredmények bemutatása mellett dr.Prolow rámutatott a hidrológiában oly jelentő^ szélső értékek /maxima-maximorumok stb./ perióduskutatás alapján álló vizsgálatának lehetőségére, Hozzászólásában a több évtizedes,u.n. ultrahosszu időelőnyü előrejelzesek szükségességéről és a lehetőségről is ir. Ugyancsak Kresser professzor előadásához kapcsolódóan ismertette Németh Tivadar dr.Berkes Zoltán megeorológiai jellegű,dr.Ubell Károly talajvízre vonatkozó és dr.

Kessler Hubert forrásvizhozamokra vonatkozoelőrejelzéseit. Dr. Z.Kaczmarek az előrejelzésekkel kapcsolatos matematikai-statisztikai kérdéseket boncolgató előadásán a hidrológiának ezt a fejezetét számunkra teljesen uj oldalról Tcözeliti meg és az előrejelzések kiadásához valószinüségszámitáson nyugvó elméleti alapokat keres. Az előrejelzés kiindulását szolgáltató adatokat éppúgy mint az előrejelzendőket valószínűségi változóknak tekinti. E - matematikailag két több dimenziós vektor közötti - kap-csolat szorosságát a kovariancia-mátrix bevezetésével az információ elmélet alapján vizsgálja. Az előrejelzett elemeket jelölő két vektor elemei közül azokat-használja föl az előrejelzésre szolgáló kapcsolat meghatározásánál, melyekből az előrejelzendő adatokra vonatkozó információ maximális és az elhagyott vektorelemek a másik vektorra vonatkozó információk számát lényegesen nem emelik. Kaczmarek dr. módszere alkalmas az előrejelzett értekek bekövetkezése valószínűségének a számítására is. * Érdekessége még az előadásnak, hogy a vizsgált kapcsoletra meghatározott információk számát egy - ket egymástól független» a vizsgált adathalmazhoz hasonló nagyságrendű adathalmazból számitható - információmennyiséghez köti. Csak ennél az információmennyiségnél lényegesen nagyobb értékek esetén mondhatjuk, hogy a két vizsgált vektor eg^nással kapcsolatban van Ugyanorre a gondolati®netre utalt dr.Kresser professzor emiitett előadásában. A SchuBter által bevezetett expectancia ugyanis tetszésszerinti. a véletlen szerint alakuló adatsortól elemezhető periódusok mértékszáma. Csak ha a kielemzett periódusból megfelelően számitott mértékszám ennél az expectanciánál lényegesen nagyobb, mondhatjuk, hogy a kielemzett periódus létezése fizikai jelentőséget tükröz. Dr.Kaczmarek előadásában az előrejelzés alapját szolgáltató kapcsolat meghatározására a numerikus korreláció számítást ajánlotta. Ezzel szemben dr.Prékopa András adjunktus szerint szükséges lenne olyan módszert kidolgozni-, amoly által szerkesztett kapcsslat nem az eltérések legkisebb négyzetösszegén alapszik, hanem a kiindulást jelentő és a szorosság vizsgálatánál, a változók kiválasztásánál felhasznált információ elméletnek megfelelő valamilyen enthropia-minlmum elven. A munkabizottság ülésein tehát a hidrológiai előrejelzések szinte valamennyi problémájáról szó esett. A gyakorlat kérdései mellett tárgyalták a hidraulikai és matematikai segédeszközök problémáit és az előrejelzések tudományos megalapozását is. Az előadások során felvetődtek mindazok az alapvető kérdések, amelyek az egyéb hidrológiai feladatokkal foglalkozó kutatót is érdeklik. Dr.Szesztay előadásával kapcsolatban a grafikus, vagy numerikus módszerek alkalmazásának elsőbbsége került szóba /a grafikus módszerek könnyebb használhatóságuk mellett nincsenek még megfelelően kidolgozva/, Kresser professzor előadásán a periódus kutatás jogossága vetődött föl /a korrelációs módszerek is lehetnek formálisak, a perióduskutatás sem nélkülöz minden fizikai alapot/, Dr.Kaczmarek munkájával kapcsolatban a matematika szerepéről volt szó /a matematika eszköz, nem helyettesítheti a fizikai meggondolásokat, de ha a fizikai alapon kiválasztott tényezőket számokkal, mennyiségekkel jellemeztük, vagy grafikusan ábrázoltuk, már a matematikához, vagy a geometriához folyamodtunk, amelyeknek módszereit ismerni és alkalmazni kell/. A munkabizottságban ezeknél az évtizedek óta vitatott kérdéseknél komoly vita nem alakult ki. Talán éppen ez bizonyltja leginkább a konferencia sikerét. Szubjektiv, az elvi kérdéseket soha el nem döntő, viták huzavonája helyett a biztonsággal megvitatható kérdéseket beszélték meg, a fentvázolt elvi kérdésekkel kapcsolatban pedig mindenki egy-két gondolatot kapott és valószínűleg tisztább lett a munkabizottság tagjaiban az ezekről a kérdésekről önmagukban kialakított kép. A munkabizottság utolsó ülésén határozatot hozott, mely szerint a tudományos munka összhangjának biztosítására a Dunamenti országok előrejelzéssel foglalkozó szervei közös bizottságot hoznak létre. A bizottság célja az előrejelzéssel kapcsolatos szakmai és tudományos együttműködés kialakítása és ápolása. A tagok munkájukat minden kötöttség nélkül, de egymást tamogatva végzik. A közöB munka fontos állomásai a két évenként tartandó közös megbeszélések, amelyeket minden alkalommal más ország rendez. A konferencia munkáját április 14-én nyilvános záróülésen fejezte be, ahol dr.Lászlóffy Woldemár a hidrológiai társaság tagjai és a vizügyi szervek képviselői előtt ismertette a munkáját és a határozatokat. A záróülésén Púja Frigyes külügyminiszter helyettes a Dunabizottság, dr.Bélay József vezérigazgató a hajózás, dr. Dési Frigyes a meteorológiai világszervezet részéről üdvözölte a konferenciát. Az értekezlet Dégen Imre vizügyi főigazgató zárószavával ért véget. Zsuffa István 9