Hidrológiai tájékoztató, 1961

1. szám, március - Hartyányi László: A kondorosvölgyi minta belvízgyűjtőterület

A kondorosvölgyi minta belvízgyűjtő terület HARTYÁNYI LÁSZLÓ, ÖRKI, Szarvas A mezőgazdaság fejlesztésében egyre nagyobb szerepet játszik az okszerti vízgazdálkodás. Érthető tehát, hogy a mezőgazdasági kutatás világeeerte egyre erőteljesebben keresi a vízgazdálkodási beavatkozások mennyiségi és minőségi feltételeinek vizháztartási összefüggéseit. _ A mezőgazdaságnak a vízgazdálkodáshoz fűződő érdekeit tartva szem előtt, létesitette az Öntözési es Rizstermesztési Kutató Intézetet 1955-ben Szarvas mellett az u.n. Kondoros— völgyi minta belvizgyüjtő területet.Az itt megindult kutatás elsődleges célja a vízgyűjtő lefolyásl viszonyainak, a fajlagos lefolyásnak es a lefolyási tényező változásának a meghatározása volt. Ezen túlmenően azonban ez az igen jó adottságokkal rendelkező természetes vízgyűjtő lehetővé tette, hogy megvalósuljon a vizháztartási kutatásnak egy, a mezőgazdaság egészébe beillesztett, a lehetőség szerint korszerű és nagymértékben továbbfejleszthető bázisa. 2 ' A 22 km kiterjedésű vizgyüjtő területén belül sem öntözés, sem öntözővizet szállitó belvízcsatorna nincsen. A tiszántúli* sikvidéki jellegű, de mégis minden oldalról zárt öblözet vízháztartásába a félszinen csak a természetes csapadékból helyben lehulló vízmennyiség Juthat be. Felszini elfolyás csak a főcsatornán keresztül lehetséges, itt azonban minden körülmények között gravitációsan. A kísérleti terület lefolyási, ill. vizháztartási jelenségeinek ellenőrzésére hidrológiai, hidrometeorológiai, talajtani, agrotechnikai megfigyelések, illetőleg vizsgálatok vannak folyamatban. A vizsgálatok céljára rendelkezésre álló berendezések: vizhozammérő berendezés a főcsatorna torkolatánál; 16 csapadékmérő és 4 csapadékiró; meteorológiai állomás ; 27 talajvízészlelő kut; 6 álló vízmérce. Vizháztartási szempontból jellegzetes négy különböző helyen naponta 3 m mélységig történik talajnedvességmérés. Az eszlelőkutak, továbbá a területen lévő 396 ásott, használati kut rendszeres észlelésével, a talajvizjárás teljes ellenőrzés alatt áll. Belvizárhullám levonulása alkalmával folyamatos a lebegő hordalék mérése. Nem kevésbbé fontos a mezőgazdaság szocialista átalakításával kapcsolatosan változó agrotechnikai tényezők hatásának a folyamatos ellenőrzése sem. Az eddig bekövetkezett 23 lefolyás mérési eredményei azt mutatják, hogy a minta viz?

yüjtő maximalis lefolyási tényezője a fagyott talajon olvadó hóból várható. A mértékadó ajlagos lefolyást azonban a zápor eredményezi. Megállapítható, hogy a különböző jellegű /hóolvadás,esőzés, zápor/ csapadékból származó belvizárhullámok levonulása egymástól jellegzetesen eltérő vizhozamgörbét eredményez. Megállapítható volt, hogy a kisparaszti müvelés évtizedei alatt a sekély szántás következtében kialakult eketalp vízzáró rétege kedvezőtlenül befolyásolta a termő-talaj vízgazdálkodását. A mezőgazdasági nagyüsemek alakulásával mindinkább terjedő gépi szántás jelentős mértékben megváltoztatja a terület visgazdálkodási viszonyait és a belvizképződést csökkenteni képes. A különböző mélységben müveit területeken a csapadék beszivárgása és a viztározás időben és térben egyaránt jelentősen eltér egymástól. A területen folyó vizsgálatok két fő irányban haladnak. Egyrészt a gyakorlati, alkalmazott mezőgazdasági vízgazdálkodás számára kidolgozandó eljárások, módszerek kialakítása, másrészt a vízháztartás alapvető vizsgálatainak irányában. A minta vízgyűjtő adottságai mindkét irányú munkát lehetővé teszik. Ezeknek a szerencsés lehetőségeknek a kiaknázása a vízgazdálkodási kutatásnak elsőrendű érdeke. lo