Hidrológiai tájékoztató, 1961

2. szám, augusztus - Bornemisza István: Beszámoló a Borsodi Regionális Vízmű létesítményeit megtekintő tanulmányi kirándulásról - Dobolyi Tibor: A Borsodi Regionális Vízmű ismertetése

A Sajó-menti ipar és bányavidék területén jelenleg lo-12.ooo m3/nap, 1965-ben a több, mint 83.000 lakos és az ijsar részére 18.5oo - 24.000 m3/nap és távlatban 1975-ben várható loo.000 lakos és az ij>ar részére 26-33.000 m3/nap vízmennyiséget kell biztosítani.A vízigény számításakor a lakosság fajlagos vízigényét Kazincbarcikán a közműves lakások esetében 15o l/fő/nap, a többi lakótelepek helyén loo l/fő/nap, a falvakban a közkutas fogyasztás mellett pedig 5o l/fő/nap értékkel vettük számításba. ^eg kell jegyezni, hogy korábban törpevizmüvekkel is kísérleteztek: pl. Ormosbányán, Rudabányan, Rudolftelepen, stb. Néhány év után azonban - az alábányászás, illetve a vizadórétegek kimerülése következtében - a kutak vízhozama fokozatosan csökkent, vagy elapadt. Parti szűrésű kutakkal a kérdést megoldani nem lehetett, mert a Sajó mentén a Sajó vizének rendkívül szennyezett volta a talajban távolabbra is kihat,a Bódva mentén pedig a medret legtöbb helyen vastag vizzáró agyagos iszapréteg takarja. A Sajó völgyében található kavicsos üledék egyébként azért sem mindenütt alkalmas víznyerés céljára, mor-t a dombok fplől lefolyó talajvizek a szénbányák környékén szulfát tartalmúak. A több éven át folytatott széleskörű feltárások Vadna és Sajószentpéter térségében nem vezettek sikerre, viszont kiderült, hogy Kazincbarcika térségében, a Sajó jobbpartjan megfelelő mennyiségű és minőségű viz nyerhető a Sajó-menti alluviális kavics teraszból. Itt első lépésben 1951-ben telepitették az un. II/a.sz.telepet, 3 db csőkuttal. Ezek átlagban, illetve csúcsban 1.5oo-2.5oo m3/nap vizet szolgáltatnak. Ettől kb. 7oo m-re épült a II. sz.vizmü. Itt 8 db 8-I0 m mélységű csőkutat telepitettünk, amelyeknek összes vizadóképességét átlagosan, illetve csúcsban mintegy 4.000 - 5.5oo m3-re becsüljük. A már előzőleg említett borsodsziráki I. sz. vizmü helyén eddig a 26 kut közül legfeljebb 16 db üzemelt egyidejűleg,mert a többi kútnak vize a megengedettnél lényegesen több vasat és mangánt tartalmaz. 1961. elején azonban üzembe helyeztük a borsodsziráki vas- és mangántalanitót és igy mind a 26 kutat üzemeltetve mintegy l.ooo m3-rel több vizet termelhetünk. További víztermelő telep a IV. sz., a Bódvára alapított edelényi vizmü 5oo - l.ooo m3/ nap ho zammal. Ha igy a szükségletet a termeléssel összehasonlítjuk, megállapítható, hogy a 18-24.000 m3-es ,1965-ös vízigénnyel szemben az I., II., Il/a. és IV.telepen - figyelemmel a kutak vízhozamának várható kismérvű csökkenésére - mindössze 13.000 - 17.000 m3 viz áll majd rendelkezésre. Éppen ezért határoztuk el, hogy a termelés további fokozása érdekében Borsodszirákon talajvizdusitást végzünk, amelyhez a Bódvának, most már a rakacai vizzel is növelt vizét használnánk fel. A talajvizdusitás előkészítő munkálatai jelenleg folynak és 1961 nyarán sor kerül a dusitási próbákra. Ettől mintegy további 1.5oo - 2.000 m3/nap víztöbbletet remélünk, azaz összesen 14.5oo - 19.000 m3/nap víztermelést.Azonban még igy is komoly vizhiánnyal számolhatunk: 1965-ben 4.000 - 5.000 m3/nap, 1975-ben pedig 12.000 - 14.000 m3/nap. A hiányzó vizmennyi3ég felszinközeli rétegekből nem szerezhető b

e.A nagyobb mélységekből történő vizbeszerzés nem lenne gazilasagos, de a banyavizekkel szerzett tapasztalatokból következtetve bizonytalan is lenne. Karsztvizek lennének Aggtelek - Jósvafő közelében, de'azokat az adott domborzati viszonyok és távolság miatt átvezetni nem lehet. Karad megoldásként a felszíni tarozás utján történő vizbeszerzés és erre a Bán patak völgyében,a Lázbércnél találtunk alkalmas helyet. Itt 25o m hosszú, 2o m magas völgyzárógáttal 5,5 millió m3 vizet lehet tározni, ebből teljes tisztítás után 2o-25.ooo m3/nap ivóvizet lehetne biztosítani, sőt a Sajó vízhozamát is pótolni lehetne esetenkint 0,4 m3/sec vizmenynyiséggel. Szóba jöhet a Lázbérc későbbre tolódása mellett egy kisebb termelési lépcsőt jelentő másik felszini tározó, pl. az Upponyi tározó megépítése is. Döntés juliusban várható. A lázbérci tározás utján nyert vízmennyiség egyrészt fedezné a Borsodi Regionális Vizmü előbb emiitett hiányát, másrészt mintegy 8.000 - lo.ooo m3 vizet adna Ózd varos részére, ahol éveken át tartó igen széleskörű kutatások ellenére sem sikerült a város térségében a vízigényt fedezni s ezért rövidesen katasztrofális lesz a vizhiány.A tározó gátja mellett épülne a tisztítótelep, a III.sz.vizmü, Vadnán pedig az átemelő szivattyútelep. A már kiépült Borsodi Regionális Vizmü 3 magassági övezetre tagolódi

k ós már jelenleg is ellátja vizzel Kazincbarcikait, Alberttelepet, Hzuhakállót, Szelesaknát, Mucsonyt, Izsófalvát, Ella-aknát, Rudolftelepet, Kurittyánt, Felsőnyárádot, Ormosbányát és Rudabányát, s még néhány bányatelepet. Az első övezetet az I., II., és Il/a. telep látja el, a második és harmadik zónát pedig a szuhakállói és ormosbányai átemelőtelepek. Ezeket 1961. I. né.-ben, a tervezettnél egy évvel korábban állítottuk üzembe, biztosítva Rudabánya ellátását is. Herbolya és Alacska nyomóvezetékeit ez évben kezdtük építeni. A kiépült nyomóvezeték mentén Kazincbarcikán, Berentén, Szuhakállóban, Rudolftelepen, Kurittyánban, Ormosbányán és Rudabányán vannak tárolómedencéink. Végső kiépítés után loo kmen felül főnyomóvezeték létesül és 8.7oo m3 lesz az összes tárolótérfogat.A medencékben tárolható viz az átlagos vízigénynek kb. 33 %-a, ami hazai viszonylatban igen jónak mondható. A beruházás összköltsége a völgyzárógátas tározókkal együtt mintegy 4oo millió forint. Ebből a két völgyzárógátas tarozó költsége 15o millió forint. A regionalis mü épitkecései

t a Borsodsziráki vizmütől eltekintve, az Országos Vizügyi Főigazgatósag ruhazza be. A munka 1956-ban indult és a részleges üzembehelyezés - beleértve a II.sz.telep ideiglenes üzemét - 1958 juliusában történt meg s azóta a rendszer fokozatosan épül. Ez évben a Lazbérchez tartozó,s a gáttal egyidejűleg kiépítendő vezetékektől eltekintve a termelő, átemelőtelepek, tároló medencék és fővezetékek épitését befejezzük. A regionális vizmü létesítésének alapgondolata Illés Györg

y OVF. főosztályvezetőtől származik. A vizkutatásokat, a rendszer tanulmánytervét s részben tervfeladatát is a MÉLYÉPTERV végezte, illetve készítette, később tőle a generáltervezést és a részlettervezést a VIZITERV vette át. A beruházás lebonyolítását az OVF megbízásából a VIZ

IBER végzi. A fővezetékek-, átemelő- és termelőtelepeknél és tározómedencéknél a CSÉV, a rakacai és lázbérci völgyzárógátnál a Vizügyi Épitő Vállalat a generálkivitalező. 17