Hidrológiai tájékoztató, 1961

2. szám, augusztus - Dévény István: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportjának eddigi munkásságáról

Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportjának eddigi munkásságáról DÉVÉNY ISTVÁN, A M. H. T. szegedi csoportjának elnöke A szegedi csoport 1952. november 12-én alakult

. A szegedi hidrológusok azonban jóval a negalakulás előtt már tevekeny munkálkodást rejtettek ki a Közlekedés és Mélyépitéstudományi Egyesület szegedi csoportjában, nem önálló szakosztály keretében ugyan, de mint hidrológiai temakörrel foglalkozó csoport. Számos, a várost érintő ügyben nyilvánította véleményét és munkabizottságokban tárgyalta meg a felvetődő hidrológiai kerdéseket. A megalakulás után a csoport azonnal igen eredményes munkához fogott. Érdeklődési körét 1953.első felében főként, sőt majdnem kizárólag a Tisza csatornázásával kapcsolatos kérdések tanulmányozása töltötte ki.A kérdést 9 munkabizottság keretében tárgyaltuk meg és munkánk eredményes voltát a Szegeden 1953. junius havában tartott 2 napos országos ankét sikere mutatta. Ennek az ankétnak eredményeképen kiviláglott, hogy Szegeden a Tisza-folyón duzzasztó müvet építeni nem szabad és ezzel az ezirányban folyó tervezeseknek határozott irányt mutattunk. Még 1953. évben kialakult a csoport tevékenységének főbb irányvonala is. Eszerint elsősorban Szeged környékének és az egész Dél-Alföld hidrológiai kérdéseit előadások és tanulmányutak keretében fel kell tárni, e kérdésekkel az eziranyban érdeklődő szakembereket megismertetni, a nagyközönség körében pedig hirlapi cikkekkel,, népszerű ismertetésekkel a jelzett kérdéseket és azoknak országos viszonylatban való fontosságát népszerűsíteni. Munkálkodásunk az elmúlt evek során fokent a fentiek jegyében mozgott. Igy az 1954. év folyamá

n előadások hangzottak el a Tiszai árvédelemről, az alsótiszai töltések méretezéseiről, a hullámterek gazdaságos hasznosításáról, a szegedi 1879-es árviz okairól és tanulságairól. Munkabizottságokban tárgyaltuk meg Szeged város vízellátásának kérdéseit, ezen kivül a szegedi fűszerpaprika öntözéses termelésének lehetőségeit.Az előbbi kérdések mélyreható feltárásával nagymértékben hozzájárultunk Szeged távlati fejlesztési tervének^összeállításához, a fűszerpaprika öntözéses termelésére vonatkozó javaslatainkat pedig felsőbb körök is elismerésre méltatták. 1955-be

n Szeged régi vizi-életéről, árvizvédelmi helyzetéről, a Fehér-tói madár rezervátumról és az országos kerettervnek Csongrád-megyei vonatkozásáról hangzottak el az eredeti célkitűzésnek megfelelő előadások. Tagjaink ezen kivül részt vettek a Csongrád-vármegye vizügyi kérdéseire vonatkozó nagyszabasu monográfia első összeállításában. A Tisza folyónak Szeged-mindazenti szakaszán 2o5 résztvevővel rendezett tanulmányut és az ott elhangzott előadások pedig a folyamszabályozás szükségességét és a folyómenti öntözés lehetőségeit tárták fe

l* 1956-ba

n az árvédelmi töltések állékonyságáról, a Tisza alföldi vízgyűjtőjének hidrológiájáról, öntözőtelepek tervezésének ujabb szempontjairól szóló előadások illeszkedtek be szorosan célkitűzéseinkbe. Az Atka-szigeti permetező öntözésnek, valamint az ÖRKI szarvasi telepeinek a helyszínen való tanulmányozása és az ott elhangzott előadások igen nagymértékben hozzájárultak a Csongrád-megyei vizügyi problémák feltárásához. 1957-be

n előadások keretében foglalkoztunk Szentes város vizügyi kérdéseivel és Hódmezővásárhely régi vízrajzával. Mindkét előadás- nagymértékben hozzájárult az emiitett városok környékének vizügyi szempontból való megismeréséhez és ezzel a jövő tervezések számára szilárdabb alapot nyujtottunk. Az évnek kiemelkedő eseménye volt a vizügyi műtárgyak szabványositásával foglalkozó országos ankét, amelynek eredményei, az ott hozott határozatok ebben az országos fontosságú kérdésben irányt mutatóak voltak. 1957. decemberében és 1958.februárjában 2 előadás keretében a Maros-folyó völgyének kialakulását tárta elénk egyik kiváló kutatónk. Ugyanebben az évben igen nagysikerű volt a Kiskunhalas és környékének vizügyi kérdéseit tárgyaló előadás, amely es az ugyanakkor tartott vita során elhangzott felszólalások,számos helyi kérdés megoldását segítették elő. 1958-ba

n folytatólagosan a fenti célkitűzéseknek megfelelően az ez évben tartott lo el9adás közül 4 közvetlenül is az Alföld déli részének kérdéseivel foglalkozott és ezek során a már emiitett 4 előadáson kivül a Kondoros völgyi mintavizgyüjtő telep lefolyás! viszonyairól éa a Maros-torkolat rendezéséről tartott előadások közvetlenül a többi előadás pedig közvetve erősen érintették e területrész hidrológiáját. Igy a jugoszlávok által tervezett Duna- Tisza- Duna csatorna terveinek ismertetése a szomszéd állam nagyszabású tervezetének elsősorban délalföldi vízfolyásainkra gyakorolt hatását vizsgálta meg az előadó,a tiszai árvizek előrejelzésének problémái pedig, amelyről egyik kiváló fiatal kutatónk tartott előadást, a folyók szabályozásával foglalkozó szakembereinket a legnagyobb mértékben érdekelte. Igen nagysikerű és országos visszhangot kiváltó rendezvenyünk volt sz évben a talajvíz mozgásának törvényszerűségeit vizsgáló vita-délután, amelyen 2, e kérdéssel foglalkozó - de egymással nem egészen azonos nézeteket valló - szakemberünk fejtette ki e tárgyban véleményét. Munkabizottságaink ez évben ugyancsak a fentebb emiitett cél érdekében fejtettek ki működést. Ezeknek sorában elsősorban kell megemlítenem a termál-kutaknak hasznosítása tárgyában összeült komplex munkabizottság munkáját, amely a legnagyobb részletességgel dolgozta ki a termálvizeknek fűtésre való felhasználását, annak rentabilitását és a beruházott összegek amortizációját. A Szeged Város Tanácsa kérésére végzett kutatások és megállapítások igen erősen esnek latba a Tanács erre vonatkozó határozatának kidolgozásakor, igy a közeljövőben 1 mintegy 2 ezer méter mély és remélhetőleg 15oo-18oo liter/perc hozamú, 75-8o C -u vizet adó kutat mélyítenek le a város területén. Egy másik munkabizottság a Vizügyi Igazgatóság részéről öszszeállitott és Csongrád-megyével, főként pedig Szeged városával és közvetlen környékével foglalkozó második vizügyi monográfiát bírálta felül. Megállapításai a monográfia kiegészítése szempontjából igen nagy fontosságúak voltak. 1958. nyarán igen jól sikerült tanulmányutat rendeztünk a Dunán 7o résztvevővel. Két csoportban hajóval tettük meg az utat Szob46