Hidrológiai tájékoztató, 1961

2. szám, augusztus - Dévény István: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportjának eddigi munkásságáról

tói Bajáig, illetőleg visaza és útközben a budapesti, illetve a bajai Vizügyi Igazgatóság szakemberei értékes előadásokban ismertették meg a résztvevőkkel a Duna-szabályozás fontosabb kérdéseit. 1959. első félévé

t nagyobb szabású rendezvények jellemzik. Januárban Makón ankétszerü klubest keretében rendeztük meg a budapesti Balneológia! Szakosztállyal közösen Makó városának ilyen irányú adottságaival foglalkozó előadásokat.Az ankéton 6 előadás hangzott el és az azon résztvevő mintegy 4oo fő meleg érdeklődéssel figyelte az elhangzottakat. A klubest sikerét igazolja, hogy ennek eredményekéjjen a város több millió forintos beruházással már hozzá is fogott a lehetőségek kihasználásához. Ugyancsak széleskörű érdeklődést keltett ez évben a Holland-Német tanulmányúton résztvett szakembereink beszámolója. Az MTESz Szegedi Intézőbizottságának termei teljesen megteltek érdeklődőkkel, akik előtt a tanulmányúton résztvett szakemberek 4 előadásban ismertették a Hollandiában és Németországban tapasztaltakat és rámutattak a hazánkbar '• rstnosithatő látottakra. Márciusban a Vizügyi Igazgatósággal és a Hazafias Népfronttal közös rendezésben emlékeztünk meg a szegedi árviz 8o éves évfordulójáról. Az emlékesten közel 5oo fő vett részt. A felsoroltakon kivül még 6 előadást rendeztünk az 1959. év folyamán. Ez előadásokon elhangzottak ismét szoros összefüggésben állottak a Szeged vidéki hidrológiai problémákkal, így ket előadásban a termálkutak kiképzését, illetve a termálvizek hasznosítását tárgyalták e kérdések országos nevü ismerői. Egy-egy előadás pedig a csatornák és rizstelepek talajvízre gyakorolt hatásával, illetve a Tisza élővilágával foglalkozott. Decemberben pedig ismételten a felszínalatti vizek kérdését tárgyalta, egyéni felfogásban egyik kiváló tagtársunk. Előadása országos visszhangot és érdeklődést keltett, amelyet 196o. januárjában a Hidrológiai Társaságban Budapesten az ország legkiválóbb szakembereinek jelenlétében is megismételt. A tanácsi szervekkel való jó és szoros kapcsolatot tanúsítja az a tény, hogy Szeged Város Tanácsa szakkérdésekben 1959-ben is a Hidrológiai Társaság szegedi csoportjahoz fordult szaktanácsért. Felkérésére a III.ker.ivóvízellátásának kérdésében és a termálvizek nyári hasznosítása kérdésében alakítottunk egy-egy munkabizottságot, ezek munkájukat közmegelégedésre fejezték be. A csoport tagjai ezen kivül igen értékes közreműködést fejtettek ki az - ugyancsak Szeged Város Tanácsa felkérésére alakult - a a MTESz Szegedi Intézőbizottsága keretében megalakított és a Szegeden esetleg létesítendő Gyógyszerárugyar kérdésével foglalkozó munkabizottságban, valamint a szegedi kereskedelmi és ipari kikötő elhelyezését vizsgáló munkabizottságban is. 1960. első felébe

n több előadásban számoltak be kiv4ló szakemberek Franciaországban, Albániában, Indiában és a Szovjetunióban tett tanulmányutaikról. Ezek az előadások nagy mértékben hozzájárultak ahhoz,hogy rendezvényeink iránt az érdeklődés ismét erőteljesebben felfokozódott, mert az előző évben sajnálattal tapasztaltuk, hogy előadásaink látogatottsága csökkent. A jelzett év első felében elhangzott lo előadás közül csak egy volt, amely eredeti célkitűzésünknek megfelelt, amikor is a Szegedi Fehér-tó vizháztartásaval foglalkozott kis ankét keretében egyik kiváló előadónk. Ugyanekkor az érdeklődőket repülőgépen tett utazás keretében ismertettük meg a Fehér-tó valamint a Szeged-csongrádi Tisza-szakasz vizügyi kérdéseivel. Az év második felében folytattuk eredeti célkitűzéseinknek megfelelően Magyarország Dél-alföldi részeinek hidrológiájával kapcsolatos kérdések vizsgálatát. Ennek érdekében 3 előadás keretében a felszínalatti vizek hasznosításának kérdését, a rizstelepi vizbeszivárgások néhány hidraulikai- hidrológiai kérdését és a Tisza szennyeződésével kapcsolatos- ké,!— déseket vitatta meg a csoport részben budapesti, részben szegedi előadók előadásai nyomán. További 3 előadás olyan ismeretterjesztő előadás volt, amelyeken részben a magyar - francia vizügyi kapcsolatokat, részben Kina, illetve Egyiptom vizimüveit ismertették a fővárosi előadók. A munkabizottsági munka terén ez évben az Algyői vízrendszer hasznosításának kérdéseivel foglalkoztunk. Igen jól sikerült az elmúlt év őszén a Duna-kanyarba tett tanulmányutunk, amelynek során kiváló előadók a Duna-kanyar morfológiai jelenségeivel és kialakulásával,illetve a Duna-kanyarba tervezett vízlépcső ismertetésével tették a feledhetetlenül szá^ utat emlékezetessé. Talán nem lesz érdektelen, ha néhány statisztikai adatta

l is jellemzem az elmúlt évek munkáját. Az elmúlt 9 év folyamán összesen 83 elöadast tartottunk, ezek közül hidrológiai tárgyú 38 volt, 1 előadás geológiai jellegű, 6 előadás földrajzi tárgyú volt, ezen kivül 2 erdeszeti, 8 balneológiai és 28 egyéb tárgyú előadás hangzott el. Rendezvényeink látogatottsága igen változatos volt. Nagyobb rendezvényeinket esetenként több száz fő látogatta, átlagosan azonban hallgatóink létszáma előadásonként 3o-35 fő körül mozgott. Az 1959. évben tapasztalt kisebb mérvű csökkenő tendenciát, - mint említettem, - érdekesebb előadások, vetítések, rendezésével sikerült kiküszöbölni. 11 tanulmányutat rendeztünk, ezeken átlag 6o fő vett részt. A csoport ezen kivül az elmúlt évek során 3 nagyszabású országos ankétot, 4 kisebb ankétot rendezett. Taglétszámun

k kisebb-nagyobb ingadozást mutat. Az alakuláskor belépett 72 tag létszáma 1954-ben 94 í'öre növekedett, majd az 1955. évi tagrevizió során 82 főre csökkent. 1956. elején ujabb tagtoborzással ismét 94 fő volt a létszamunk, az ellenforradalmi események hatása alatt azonban e létszám ismét 72 főre csökkent le. Azóta állandó növekedéssel jelenleg taglétszámunk 12o fő. A csoport vezetősége eddigi munkálkodásának legfőbb eredménye, hogy Szeged környékén a hidrológiai kérdések iránt érdeklődő igen széleskörű közváleményt sikerült teremteni a tanácsi és társadalmi szervekkel szoros kapcsolatban. Ennek fejlesztése és még szélesebb körbe való kiterjesztése jövő célkitűzéseink közé tartozik, ennek megfelelően fogjuk az eljövendő évek munkaterveit összeállítani, remélhetőleg eredménnyel. 47