Hidrológiai tájékoztató, 1961

2. szám, augusztus - Láng Gábor: Új melegvízű fúrt kút Csepelen

váirás mellett adja át a kutakat később a hasznosításra jelentkező- közületi vagy szocialista mezőgazdasági szerveknek. A Kőolajipari Tröszt általában nem képezi ki a meddő furatokat melegviztermelő kúttá, legfeljebb abban az esetben, ha az utolsó rétegvizsgálat megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű termálvizet eredményezett és a kut vizének hasznositésára valaki jelentkezett. A legtöbbszőr azonban többszázezer forintos költségbe kerül még az ott levő berendezéssel is a furatnak melegviztermelő kúttá való kiképzése s erre a Koolajipari Trösztnek sem hitelfedezete, sem berendezés-kapacitása nincs. Nem ia volna helyes minden meddő fúrás esetében elvégezni a kutkiképzést, hiszen a szénhidrogénkutató fúrások túlnyomó része várostól, községtől meglehetősen távol fekszik s ez a körülmény a fürdő céljára való hasznositás szempontjából igen kedvezőtlen. A legtöbb esetben tehát csak a mezőgazdaság jöhet szóba, ahol a kut vizét fel lehet használni. De ott is alaposan megnöveli a hasznositással kapcsolatos beruházási költségeket, ha a létesítményhez 'bekötő utrol és elektromos vezetékről is gondoskodni kell. Mindezeket figyelembe véve, addig, amig egy-egy furat vizének felhasználási lehetősége tisztázva és a hasznositással kapcsolatos letesitmenyhez szükségés beruházási összeg biztosítva nincs, nem volna helyes a kutkiképzési munkákat elvégezni,mert esetleg felesleges munkára költenének, azonkívül csak növelnék a víz- és hőenergia pazarlást, amelyet sokan jogosan kifogásolnak. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a megnyitott termálkutak túlfolyó vizének elvezetéséről is gondoskodni kell, s ennek költsége esetleg többszázezer forint is lehet. Ezzel kapcsolatban ujabb feladatként jelentkezik a termálkutak túlfolyó vizét befogadó vízfolyások vize sótartalmának megnövekedése,ez esetben lehetetlen a vizet öntözés céljára felhasználni. Végül - nem utolsó sorban - azért sem vállalhatja a Kőolajipari Tröszt minden egyes fúrásnak.víztermelő kúttá való kiképzését, mert szabad berendezés kapacitással nem rendelkezik, azonkívül a szénhidrogénkutatási hitel erre a célra nem használható fel. Jelenleg kb. 17o-re tehető azoknak a meddő furatoknak a száma, amelyet a Kőolajipari Tröszt hasznosításra átadott az OFP-nak. Érdeklődés állandóan van különböző állami és tanácsi szervek részéről, de régebbi fúrásoknál a kutkiképzési munka elvégzésére aránylag csak kevés helyen került eddig sor. A meddő furatok melegviztermelő kúttá való kiképzési munkái a kútfúró iparág részére jelenleg rendelkezésre álló berendezésekkel igen költségesek.Ilyen természetű munkára a portábilis un. lyukbefejező berendezés a legalkalmasabb, mert alapozást nem igényel és néhány óra alatt felszerelhető. Ha azonban a furat alsó szakaszába béléscsövet kell beépíteni, akkor már nagyobb teherbírású fúrótornyot kell felszerelni és ez igen költségessé teszi a kutkiképzési munkákat. A megfelelő teherbírású berendezés loo kn?-ről való szállítási és felvonulási költsége az alapozással együtt ugyanis kb. 15o.ooo Ft, s a berendezés napi üzemköltsége pedig géphasználattal 3 műszakra kb. 8.000 Ft.A perforálás az elkerülhetetlen várakozással együtt fmkint 2.000-2.500 Ft. Az ilyen természetű munkákat pedig ahol annyi bizonytalansággal kerül szembe a kivitelező, csak gépes, ill. gépnélküli regie órákkal lehet elszámolni. Mindezeket számitásba véve egy kutmegnyitás költsége a jelenleg rendelkezésre álló BA tipusu berendezéssel - ha nem kell a furatba béléscsövet is beépíteni - 5-600.000 forintra tehető. Nagyjából ennyibe kerültek a kiskőrösi és a hajdúböszörményi eredményes kutmegnyitások is. Remélhetőleg 1961-ben a kútfúró iparág hozzá fog jutni a már megrendelt lyukbefejező berendezéshez s akkor kevesebb költséget fog igényelni egy-egy meddő fúrásnak víztermelő kúttá való kiképzése. Mindenesetre az eddigi tapasztalatok arra intenek,hogy a szénhidrogénkutatás szempontjából meddő furatok víztermelés céljára történő kiképzése vizhozam szempontjából még a karottázsszelvények ismeretében is nagyobb kockázatot rejt magában, mint ugyanott egy uj kut fúrása. A kockázat növekedik, ha a megnyitandó szakaszban annakidején nem végeztek palástcementezést, bár ennek hiánya nem zárja ki a rétegnyitáa sikerességét. Ennek ellenére a kockázattól nem szabad visszariadni, mert a meddő olajkutató fúrásokba olyan nagymennyiségű, igen értékes csőanyag van beépítve, hogy azok hasznosításával, helyesebben mondva aktivizálásával feltétlenül érdemes és kell is foglalkozni. Most nézzük, mivel »lehetne a meddő furatok hasznosításának ügyét előbbre vinni és megakadályozni, hogy 1-2 kedvezőtlen eredménnyel végződő kutkiképzési munka zsákutcába vigye ezt a népgazdaság szempontjából nagy értéket aktivizáló vállalkozást? Legfontosabb teendő a kutkiképzéshez megfelelő kivitelezői kapacitásról gondoskodni. Az OVIKUV 1961.évi beruházásai között - mint mar említettem -'szerepel egy lyukbefejező berendezés beszerzése. Ez alkalmas lesz arra, hogy a furatokban kb. 15oo m-ig a kutkikéjjzéssel kapcsolatos munkákat el lehessen végezni. Ezzel a termálkutkiképzésnél felmerülő munkák túlnyomó részét meg lehet oldani. Másik teendő a melegviztermelő kúttá való kiképzésre szóbajöhető furatok kijelölése. Az OFF a Kőolajipari Tröszttől átvett kutak földtani és műszaki dokumentációiból megállapítja, hogy minden egyes meddő furattól meleg, vagy hidegvíz termells szempontjából mi várható és ennek érdekében milyen munkálatokat kell elvégezni s kb. mennyibe kerül a kutkiképzés. Ezt a kiértékelést az OFF megyénkint végzi s az eredményt közli a megyei tanácsi szervekkel a hasznosítási lehetőségek felderítése és a hasznosítási tervek kidolgozása céljából. Hajdú és Bihar, valamint Pest megye területén lévő meddő furatok anyagának ily módon való feldolgozása már elkészült.Az igények egyeztetése során lehetne a munkák sorrendjét kijelölni. A költségek előteremtésére nézve az 1959. évi mélységi víz-ankéton elhangzott az az élotrevaló javaslat, hogy a kormányzat évente bocsásson bizonyos beruházási összeget erre a célra az OFF, vagy az OVF rendelkezésére. A hitel összegét annak figyelembe vételével,hogy egy lyukbefejező berendezéssel évente öt meddő furat melegviztermelő kúttá való kiképzését lehet elvégezni, 2,5-3 millió forintban 29