Hidrológiai tájékoztató, 1961

2. szám, augusztus - Dr. Papp Károly: A Fővárosi Tanácsház udvarán tervezett artézi kútfúrás földtani lehetőségei

A Fővárosi Tanácsház udvarán tervezett artézi kútfúrás földtani lehetőségei DR. PAPP KÁROLY /Ezt a tanulmányt a budapesti Tudományegyetem nyugalmazott geológus professzora a Központi Városházán 1942.január lo-én tartott értekezleten "Véleményes jelentés a székesfővárosi központi városháza udvarán tervezett artézi kútról" cimen terjesztette elő. A szerző által rendelkezésünkre bocsájtott, közel 2o éve kelt jelentést - helyenként kissé röviditve - részint a kérdés időszerűsége,részint vitainditás céljából közöljük.Szerk./ Általánosan elfogadott elmélet, hogy a Budai hegység triász dolomit és mészkő rétegei közé a csapadék túlnyomó része beszivárog, s ennek hasadékaiban összegyülemkezve bizonyos szintben megállapodik s mint karsztvíz jelentkezik. A karsztviz nyugalmi szintje a Budai hegységben loo-13o m t.sz.f.-i magasságban, tehát a Duna szintje fölött kb. 34 méterrel magasabban van. Zsigmondy V

. 1867-ben azt irja, hogy a 345 km2 vízgyűjtő területen, a Budai hegysSgben leszivárgó víznek alig huszad részét teszik ki a Duna mentén kitörő hévforrások, ezek menynyiségét naponként 49,42o m3-re becsüli. Később Zslgmondy V

. 1878-ban azt mondja, hogy ez a víztömeg a Dunába folyik, s megjegyzi, hogy ezen kil'olyo vízmennyiség pótlására a légbeli csapadékok 1/8 része is elegendő. Papp F

. az összes meleg és langyos források napi vízhozamát 57,342 m3-ben állapitja meg. Horusitzky H. és Tarics S. becslései szerint kb. 60,000 m3 viz tör elő a főváros területén nap ónként. Véleményem szerint az összes budapesti szökevény-források, hévforrások és artézi kutak vízmennyisége 24 óránként loo.ooo m3-re becsülhető. Ha ezek után Zsigmondy V., ifj. Lóczy L

., Horusitzky H. és Papp F. különböző adataiból egységes képet akarunk nyerni,ugy azt mondhatjuk, hogy a naponként loo.ooo m3 vizet adó feltörő források 1 esztendő alatt 36,5 millió m3 vizet ontanak ki fővárosunk határában, amely viztömeget már csupán a Buda-Kovácsi hegységben leszivárgó 96 millió m3 csapadékvíz is bőven pótol. A pesti sikság alatt elhelyezkedő hévizekről akkor szereztünk tudomást, amikor Zsigmondy Vilmo

s bányamérnök 1868-1878.között a városligeti fúrással 97o m mélységben a dolomitban rejlő 74 C -os vizet megcsapolta. Az azóta eltelt 8o év alatt a székesfőváros határában 18 olyan fúrás történt, amely a hévizeket ontja. A főváros területén létesített fúrások vizet 2 csoportba oszthatjuk: I./ a mészkőből és II./ a dolomitból fakadó hévizek csoportjába. I./ A mészkőből és márgából fakadó hévizek

. A József-hegyi forráscsoport hévizei a budai márga hasadékain at törnek í'el a melységből, s itt a Budai hegységből kiáramló karsztvízzel találkozva, mint a Lukács- és Császárfürdő gyógyvizei ismeretesek. A Császárfürdő Török forrása a budai hévizek legbővebb forrása, mely naponként csaknem lo.ooo m3 63 C hőfokú vizet szolgáltat. A szomszédos Lukács-fürdő északi határos részén az 1919 évben lo4 m t.sz.f.-i szinten 25 m-es fúrást mélyesztettek, amely már ebből a csekély mélységből a budai márga hasadékából napi 1728 m3 62 -os hévizet szolgáltat. Margitszigeti II.BZ. fúrás

. Szemben a Lukács forrással a Margitsziget déli végén, légvonalban alig 4oo m távolsagra, 1936-ban fúrást mélyesztettek, s a 3lo m mélységben megütött triász mészkőből 1,5 m magasságra szökő 72 C héviz fakadt, amely 24 óra alatt nem kevesebb mint 495o m3 vizet adott. Margitszigeti I. sz. fúrá

s a fent emiitett fúrástól északi irányban 2 km távolságban a Margitsziget északi részén van.Ezt a fúrást az óbudai zsinagógával szemben Zsigmondy V.18661867 között mélyítette. A 118 m mély fúrás kezdetben kiscelli agyagból 24 óránként 44 C hőfokú 568o m3 hévizet ontott, mely 9 m magasságra szökött. A hévizet 1 m-rel a sziget szintje alatt csővezetéken a szomszédos fürdőbe vezették; a vízmennyiség ezen a mélyebb szinten 15,79o m3/nap volt. Margitszigeti III, sz.furá

s-t a Nagyszállótól ÉNy-ra 8o m-re, 1938-ban mélyítették. Az eocén mészkőben !>o2,l m-ben befejezett fúrás vízhozama 1,4 m-es depresszió mellett ll,8oo m3/nap; a víz hőfoka 42 C . A régi I.sz.városligeti fúrás alapján lloo m mélység körül dolomitot vártunk, ehelyett a furó 1246 m mélységben dachsteini mészkövet ütött meg. A mészkő hasadékából 79 C , 6437_m3 héviz tört fel a magasba, amely jelenlegi végleges kiképzésben 24 óta alatt 532o mj 76 C hévizet szolgáltat. E mélyfúrás vízmennyisége alig 36o m3-rel múlja felül az 1936évben furt II.sz. margitszigeti hévforrás vízmennyiségét. II./ A dolomitbol fakadó hévforrások. A városligeti I.sz.artézi kut

. A városligeti II. sz. uj fúrástól DNy-i irányban iio m-re a Hősök-terén van az I.sz. l'urás, amelyet Zsigmondy Vilmo

s 1868-1878 között mélyeszteti, ós amely 97o,48 m mélységben a dolomitban végződött. A felszökő viz már 917 m körül jelentkezett és minél mélyebbre hatolt a furó a dolomitba, annál több és melegebb vizet adott. Nevezetes, hogy ebben a fúrásban a legmagasabb hőfok 9oo m-ben az oligocénkori kiscelli agyag iszapjában 81 C volt. Az 119o m3/nap hozamú kitörő héviz 74 C és 13 m magasra emelkedett a térszín fölé. Az I.sz. artézi kut vizét a felszín alatt o,5 m-rel a régi artézi fürdőbe vezették át. A kut vízmennyisége a végleges kiképzés után ebben a szintben napi 76o m3 volt. Jelenleg 710 m3, tehát a csökkenés nem volt nagymértékű. Az Erzsébet-hid budai pillérének alapozása előtt talaj fúrásokat végeztek s 1897 január 11-én d.u. a Rudas fürdő előtt, a kert Ny-i sarkán a Duna 0 pontja alatt 9 m mélyen, a felszín alatt 18 m mélységben a furó melegvizet talált, amely 1,5 m magasra szökött és 24 óra alatt l.ooo m3, 47 C vizet ontott ki. 2S