Hidrológiai tájékoztató, 1961
2. szám, augusztus - Dr. Papp Károly: A Fővárosi Tanácsház udvarán tervezett artézi kútfúrás földtani lehetőségei
A következő 1898. év augusztus 31-én d.u. 3 órakor ugyanezen a helyen robbantottak s itt a Duna 0 pontja alatt 2 m-ből melegviz fakadt fel. A vizfeltörés után 1/2 óra múlva a 21 cm vastag üregből 1,5 m magasra ugrott fel a vizsugár. Szeptember 1-én reggel 9 órakor a Duna 0 pontja felett 3 m magasan a Duna akkori alacsony vízállásánál 2 m-rel magasabban ömlött ki a viz a Dunába. Hőfoka 44 C ,vízmennyisége 24 óránként 624o m3 volt. Kalecsinszk y elemzése szerint a héviz vegyi összetételében hasonlitott a közeli Rácz-fürdő Kis-, másnéven Mátyás-forrásának vizéhez. A robbantással felfakasztott viz kiömlése után a közeli Rudas- és Rácz-fürdőben a források vízmennyisége apadni kezdett. Kalecsinszky S . 1898 évi leírása szerint a Rácz-fürdő Nagy-forrása 72o m3/nap-ról szeptember 2-án 6oo mJ/nap-ra apadt, azonban a szökevényforrás szeptember 4-én történt betömése után fokozatosan emelkedett. A hidpillérek alapozásakor 19o2-ben azt észlelték, hogy a szigetelő aszfalt-réteg a hévizektől felmelegedett s némi eltolódást okozott. Ezért a jelenlegi budai hidfő 2 pilléré között kutató-aknát mélyesztettek a Duna 0 pontja alá 3,3o m mélyen, a felszín alatt 15,8 m mélységig. Magam Szontagh Tamá ssal 19o2 május 1-én a kutató kisérleti aknában azt láttam, hogy a Gellérthegy dolomitjára települő budai márga hasadékaiból 24 -os langyos viz szivárog elo. Megállapítottuk, hogy a szökevényforrás hévize melegitette fel az aszfaltréteget. Egy hónap alatt a hidfő oszlopán 33 mm eltolódást mértek. A RudaB és Rácz-fürdő környékének fúrásai . A Gellérthegy északi peremén az 1932-1938 évek között számos mélyebb l'uras történt, amelyek egymáshoz igen közel fekszenek. Ezeket két csoportba sorozhatjuk: A./ az Erzsébet-híd budai hidfőjétől D-re és B./ ettől ÉNy-ra eső fúrások. A./ Az Erzsébet-híd budai hidfőjétől D-re történt fúrások. 1./ A Dur.a—parti kutatófurás . Az Srzsébet-hid budai hídfőjétől D-re alig loo m távolságra, szemben a Rudas-fürdővel van fővárosunk egyik legalacsonyabb térszínen történt fúrása lo2,6 m t.sz.f.-i fekvésben. A fúrást Mazalán Pa l mélyesztette az 1932. évben, közvetlen a Duna partján a 0 pont felett 6 m-es térszínről. A kifolyó viz mennyisége naponként 562 m3, 46 C héviz volt,melynek nyugalmi szintje 11 m-ben állott. Ezt a tetemes vizbőségü hévizet eltömték, mivel a Juventus és Attila kutak vízhozama igen lecsökkent. 2./ Rudas-fürdő, Juventus-forrás . Közvetlenül a Rudas-fürdő bejárata előtt lo5 m t.f. szinten, közel az Erzsebet-hidhoz, 19-52 febr. 17-27 között mélyesztették a Duna 0 pontja felett 8,3o m-re. Nyugalmi szintje a 0 jjont felett lo m. Napi vízmennyisége 57o m3. 3./ Rudas-fürdői uj Attila-forrás . A Hungária gyógyforrás és a Juventus forrás között, a Juventustöl i'l m tavolságban Ny l'elé fúrta Mazalá n és 1932 január 27-febr.13.között az un. Kénes-forrást a Duna 0 pontja felett 9 m, lo5,5 m t.sz.f.-i térszínen. A viz nyugalmi szintje 8o m, a Duna 0 pontja felett lo m. A felszökő 45 C -u héviz naponként lo4 m3, majd 182 m3 mennyiséget szolgáltat, s uj Attila-forrás néven ismeretes. B./ Az Erzsébet-hid budai hidfőjétől ÉNy-i irányban lévő fúrások. 4./ Tabáni I. sz. fúrás . A régi Rácz-fürdő, jelenleg Imre-fUrdötöl É-ra az Árok és Sas utca sarkan az 19.)!? évben Zsigmondy B. RT. mélyesztette ezt a fúrást, a Duna 0 pontja felett 8,5 m, a tenger szine felett lo5 m térszínen. A felszín fölé emelkedő héviz nyugalmi szintje a Duna 0 pontja felett lo m. A 46 C héviz napi mennyisége 262 m3. 5./ Tabán i II .sz. fúrás . A régi Rácz-fürdo, jelenleg Imre-fürdő Ny-i sarkán Mazalán P. 1935 évben, a Dwá"0 pontja felett 9 m, a t.sz. felett lo6 m szinten mélyesztett kutató í'urást. A 44 C°-u viz nyugalmi szintje a Duna 0 pontja felett 9»4o m, mennyisége 187 m3/nap. 6./ A Buda-Várkerti mélyfúrás . Mindezen fúrások között a legészakibb és legmagasabb /127 m t.sz.r./helyen van a Várkert D-i részén mélyesztett fúrás, amely Horusitzky H . javaslata folytán létesült az 1938. évben. Vízmennyisége naponként 41o m3. 7./ A budai Döbrentei-téri mélyfúrás . Utoljára hagytam a Döbrentei-téri mélyfúrást azért, mivel ez a i'uras van legközelebb a Tanácsházán tervezett fúráshoz, s igy némi támpontot nyújt a létesítendő fúrás viszonyaira. A Döbréntei parkban az Erzsébet-hid budai hidfőjétől É-ra az 1932 évben, A védőterületen belül fúrtak héviz után azzal a kikötéssel, hogy ha a fúrás a szomszédos fúrásokat veszélyeztetné, ugy betömendő. A furópontot Pávai Vájna F. tűzte ki s a fúrást Mazalán Pá l végezte. A fúrás a hidfő közvetlen közelében, kb. loi m t.sz.f. magasságban 19J2 januar végén indult meg III.számmal jelölve.Az átfúrt rétegsor o-lo m között alluvialis kavics és agyag, lo-loo m között budai márga, loo-132 m között dolomithomok, felszálló hévízzel és 132-151 m között kemény dolomit 42 C hévizzel. Vízmennyisége Mazalán P . szarint a Duna 0 pontja felett 8,63 m térszínen napi lo9 m3. Összefoglalás . Ha ezek után a Fővárosi Tanácsháza udvarán mélyítendő fúrásról kell nyilatkoznom,véleményem a következő: A Fővárosi Tanácsháza udvara az Erzsébet-hid budai hídfőjétől, ahol a legközelebbi hévforrásokat s a Döbrentei-téri mélyfúrást ismerjük, légvonalban 9oo m távolságnyira, s a Várkerti mélyfúrástól 1 km-re esik. A tanácsházi fúrás rétegsorozatára a szomszédos Orczy-ház fúrásából következtethetünk, amelyet az 193o évben 2o8 m melységig a kiscelli agyagba mélyesztettek.A budai Gellért-hegytői a pesti városligeti Zsigmond y-fele régi fúrásig vont szelvény éppen metszi az Orczy-ház fúrását. /Lásd" Schaffer X.í'7: általános geológia, Bpest 1919. 624. old., 481.kép. Szerk./ Ezen a régebben készült szelvényen, ha meghosszabbítjuk az Orczy—házi fúrástól 15o m távolságra eső fúrást a mélység felé, ugy a fúrás 6oo m mélységben eléri a dolomitot, amely elméletileg 6o C^-u hévizet fog szolgáltatni. Eltekintve azonban minden elmélettől,a meglévő fúrások adataiból következtethetünk arra, hogy a tanácsházi fúrás a felszíni néhány méteres hordalék alatt a kiscelli agyag, budai márga, esetleg az eocén márga átfúrása után behatol a fődolomitba, amely itt a hévizét tartalmazza. Véleményem tehát az, hogy a Fővárosi Tanácsháza udvara, amely a budai hévforrásoktól kereken mintegy 1 km távolságra, a városligeti régi artézi kuttól 3 km-re van, alkalmas helynek mutatkozik hévizü artézi kut mélyesztésére, amely felszökő vizet igér. Mindezek alapján javasolom a Fővárosi Tanácsháza udvarán egy 6oo m-es mélyfúrással, a héviz felkutatását, s a feltárandó héviz központi fűtésre való felhasználását. 26
