Hidrológiai tájékoztató, 1961
2. szám, augusztus - Székely Ákos: A víz hasznos és káros hatása a talajra
A vizekben jelenlevő, illetve időszakosan megjelenő szóda azért is káros az öntözés szempontjából, mert a talajszerkezet szempontjából hasznos kétértékű,nevezetesen,kalcium kation tartalmát, a viznek csökkenti, Ca /HC0 3/ 2 + Na 2C0 3 = 2 Na HC0 3 + CaCOj /2/ CaClg + Na 2C0 3 » 2 NaCl + CaCO^ /3/ Ezért nyáron a szikes vizek kalcium kation tartalma a téli vizsgálati adatok tört része lehet. Másrészt amig a /2/ és /3/ reakció a vízben teljesen végbe nem megy, a viz pH értéke, vagyis lugossága nem emelkedik. Ezáltal^a viz kalcium tartalma mintegy védi a vizet az ellugosodástól. Télen a fentiekkel ellentétes biológiai folyamatok következtében, megkezdődik a kivált mész oldódása a vizben,hidrokarbonát alakjában,az ismert Tillmans-Heublei n egyenlet szerint. n CaC0 3 + n HgO + m C0 2 - n Ca /HCC> 3/ 2 + /m-n/ C0 2 /4/ Kyár Tél A téli időszak az /l/ egyenlet esetében is a hidrokarbonát képződésnek kedvez, azaz a viz pH értéke csökken, a viz savanyúbb lesz. Varg a /1931/ Fertő-tói kísérletei azt bizonyítják, hogy ez a pH érték csökkenés nagy lehet, a nyári 8,89 pH télen 6,24-re csökkent,ami 2,65 pH érték változásnak felel meg! Buc h adatai /193o/ alapján a vizben levő széndioxid, szénsav, hidrokarbonát, valamint karbonaí összetevők, ugyanazon víz pH értékét évszakonként széles pH közben változtathatják meg /l.ábr a/. 1. ábra. A víz pH értékeinek változása évszakonként, a széndioxid megjelenési formáitól függően /Buch 193o. adatai alapján/ A nátriumsók megengedhető maximális mennyiségét a vizben az un. szikesedési hányados adja meg. A szikesedési hányados azt fejezi ki, hogy a vizben oldott összes kationok hány százaléka nátrium ión. Hazai tapasztalatok alapján a határérték: 35-45 Abban az esetben ha a viz hatása káros a talajra, másodlagos elláposodást, másodlagos elszikesedést, illetve a talaj degradációját okozhatja. A talaj elláposodása és elszikesedése ismertebb fogalmak. A talaj degradációjánál a pangó vizek hatására a talaj szervesanyaga oldható formába megy át és eltávozik,ezáltal a talaj termékenysége csökken. A talaj szervetlen agyagos részei is szétesnek és megnő a talaj oldható amorf kovasav mennyisége, ami szintén nem kedvező a talaj szerkezete és termékenysége szempontjából. Az elmondottakból látható, hogy behatóan kell vizsgálat tárgyává tenni öntözés előtt a talajt és a vizet is,sőt egymástól nem is különválasztottan, hanem együttesen, mivel »gymásra hatva mindkettő tulajdonsága megváltozhat. 14
