Hidrológiai tájékoztató, 1961
2. szám, augusztus - Bornemisza István: Beszámoló a Borsodi Regionális Vízmű létesítményeit megtekintő tanulmányi kirándulásról - Dobolyi Tibor: A Borsodi Regionális Vízmű ismertetése
Beszámoló a Borsodi Regionális Vízmű létesítményeit megtekintő tanulmányi kirándulásról A Magyar Hidrológiai Társaság 1961.május 24-25-én tanulmányutat rendezett, melynek keretében a résztvevők megtekintették a Borsodi Regionális Vizmü egyes telepeit, a Rakaca völgyi tározót és a tervezett Lázbérci tározót. A kb. 5oo km-es utat autóbusszal tették meg. A tanulmányut megnyitása tulajdonképen május 25-én,a Borsodsziráki Vizmünél történt,ahol a budapesti és nyíregyházai autóbuszok megérkezése után Dobolyi Tibo r - a vizmüvet üzemeltető VIZ IBER igazgatója - üdvözölte a megjelenteket,majd vázolta a Borsodi Regionális Vizmü /BRV/ létesítésének szükségességét, telepeinek elhelyezését, azok kapacitását és üzemét. Ezután a résztvevők megtekintették a vastalanitót.melyet Ruszkay Endr e /VIZIBER/.valamint a vizmü talajvizdusitási kísérleti telepét, melyet Páris Emi l /VIZITKRV/ ismertetett. A próbaüzem időszakban lévő,de már a hálózatra dolgozó tisztítóberendezés az ország első, teljesen hazai tervezésű és kivitelezésű vastalanitója. A talajvizdusitási kísérleti telep elszivárogtatási medencéi különböző építési fázis ban voltak, igy nagyszerűen szemmel lehetett követni a medencék építési lépéseit. A Borsodsziráki Vizmütelep után a Borsodmegyei Meszes és Szalonna községek között levő Rakaca völgyi tározó megtekintése következett. Itt Szepessy Józse f /VIZIBER/tartott ismertetést, melyben beszámolt a tervezési és kivitelezési munkákról. Délután az Ormosbányai átemelőtelepet, majd a Kazincbarcika II. vizmütelepet tekintették meg. Itt a telep - és általában véve a BRV rendszer - üzeméről Vrabély Arman d /VIZIBER/ tartott beszámolót, melynek során többek között a vizállástávjelző és kapcsoioberendezések működését is vázolta. Kazincbarcika után a Bán patak völgyében leVő Lázbércnél, a tervezett völgyzárógát helyén, Krempels Tibo r /VIZITERV/ ismertette a tervezéssel és az épitéfsel kapcsolatos feladatokat. /fezt az ismertetést a Hidrológiai Tájékoztató - 1961. március - 45. oldalán közöltük. Szerk./ A tanulmányi kiránduláson elhangzott ismertetéseket - a kérdés időszerűsége miatt Tájékoztatónk következő oldalain tesszük közzé. Bornemisza István. A Borsodi Regionális Vízmű ismertetése DOBOLYI TIBOR, Vízügyi Nagylétesítmények Beruházási Igazgatósága A Sajó völgyében, illetve a borsodi azénmedencében a felszabadulás után hatalmas ipartelepek letesültek, ezeknek vízigényét kielégíteni nem egyszerű feladat. De ugyanígy nem egyszerű kérdés a borsodi szénmedencében települt községek es Kazincbarcika ivóvízellátása, valamint az ipari vizfogyasztók igen tekintélyes ivóvíz minőségű vizigényének kielégítése sem. A II.világháború előtt a lakosság vízellátását nagyobbrészt fertőzött, ásott kutak biztosították, amelyek vize azonban az alábányászás következtében mindinkább elapadt ugy, hogy pl.^az ötvenes évek elején Ormosbányára távolról lajttal kellett az ivóvizet szállítani. Létesültek korábban kisebb helyi víztermelő müvek,de ezek kapacitása az alábányászás miatt fokozatosan csökkent. Ezért határozta el az Országos Vizügyi Főigazgatóság, hogy a kérdést az egész területre kiterjedő, un. regionális vízművel oldja meg, amely vizmü reszlogesen 1958. juliusa óta üzemel és fokozatosan fejlődik. Az ipari vizellátást ezen a területe n legnagyobbrészt a Sajó és részben a Bódva folyó fedezi. Átlagos, vagy közel átlagos vízjárású evekben az igények a két folyó vizéből kielégíthetők. De ha megvizsgáljuk a Sajó-völgy vízmérlegét egy-egy száraz időszakban, - amilyen pl. legutóbb 1947 , es 195o-ben fordult . elő - akkor megállapíthatjuk, hogy az országhatártól Miskol.cig az Ózdi Kohászati Üzemek, az öntözőtelepek,, a kazincbarcikai Hőerőmű, a Borsodi Vegyi Kombinát, a Borsodi Hőerőmű, a Sajószentpéteri Üveggyár, a különféle MÁV vizkivételező helyek ipari vízigénye nagyjában még kielégíthető, de az Északmagyarországi Vegyi Müvek és a Diósgyőri Lenin Kohászati Müvek igénye már csak korlátozottan es a Sajó medreben Miskolcon a varos tömény szennyvize a Szinva patak erősen szennyezett vizével keveredve folyik, minden higitás nélkül a Hernád-torkolatig. Közegészségügyi szempontból és azért,hogy az egj(re fejlődő ipar vízigénye"is kielégíthető legyen, gondoskodni kellett arról, hogy a minimalis Sajó vízhozamok esetén a Sajó medre legalább 1,5 m3/sec vizpótlást nyerjen. Ezt biztosítja a Rakaca Tározó, ahol 5,2 millió m3vizet tárolunk völgyzárógát segítségével, s ahonnan kisvizek idején a Bódván keresztül a szükséges vízmennyiséget pótolhatjuk. Az ivóvízellátás és ivóvíz minőségű ipari vizigény biztositás a lényegesen nehezebb feladat. Ennek során a borsodi iparvidék térségében először a 2 fő ipari vizfogyasztó,a Borsodi Hőerőmű és a Borsodi Vegyi Kombinát ivóvizminőségü technológiai, illetve kazántápviz igényének biztosítására került sor,az ötvenes évek elején végzett kutatások alapján alkalmasnak talált borsodsziráki Bódva-menti homokos kavicsrétegre alapított vízmüvei. Itt, az un. I.sz.telepen 26 db csőkutat telepitettek. Ezekből jelenleg naponta 4.000 - 6.000 m3 viz termelhető, amit a telep az említett két nagy s egy sor kisebb üzemnek, ezenkívül Sajószentpéter és kisrészben Kazincbarcika részére szállít. Az iparosodás ugrásszerű emelkedésének hatására a bányavidék életszínvonala is lényegesen emelkedett,s ezzel együtt emelkedett a vizigény is. A bányák és üzemek közelében gomba módra nőttek és nőnek az uj korszerű lakótelepek, köztük hazánk egyik nagy szocialista városa, Kazincbarcika Békeváros, ezek komoly vízigényt jele'ntenek. 15
