Hidrológiai tájékoztató, 1961

3. szám, december - Hírek, ismertetések

telenül a szürőviz és a kut szlirőviszonyainak változásával is összefüggnek,azoktól a nyomásértékektől, melyeket egy bizonyos rétegre fúrt régi és ujabb kutakban észlelhetünk, tehát amelyek a rétegvíz nyomásállapotának változását jobban jellemzik. Néhány kiválasztott kúton bemutatjuk a régi és a jelenlegi nyugalmi vízszintek alakulásáts nyugalmi vizszint 1960. XII.hóban Kut száma: fúrásának éve: nyugalmi vizszint fúráskor 39 I. Csongrádon 39 1954 Csongrádon + 8,3 26/a 1955 + 8,3 64 1959 + 8,0 II. Szentesen 62 1908 34 1910 + 7,0 69 1911 + 7,0 53 1911 + 7,0 67 1927 52 1930 + 6,0 68 1955 + 5 ,b 39 1956 + 4,8 28 1957 + 4,8 52/b 1957 + 4,2 + 7,25 + 7,25 +.7,95 + 1,80 + 4,30 + 1,60 + 4,50 + 2,90 + 3,25 + 4,05 + 3,35 + 4,50 + 3,20 A kutak többsége által megcsapolt rétegeknél pedig, a rétegekre furt régebbi és ujabb kutak építésekor ir.ért nyugalmi vízszintek: Csongrádon: Szentesen: 210-280 m kutmélység között 1890-1950 között 310-350 m kutmélység között 1890-1950 között furt kutaknál: + 7,5 m furt kutaknál: + 6,7 m 1950-1960 között furt kutaknál: + 8,0 m 1950-1960 között furt kutaknál: + 5,5 m A két város egyes távlati vízgazdálkodási kérdései

. E rövid ismertetés keretében csupán a városok vízgazdálkodásának jövöjevel összefüggő egy-két kérdés felvetésére van mód. Első kérdésként vetődik fel a számos városi kut sorsa a korszerű központosított vízmüvek megépitéBe után. Amint láttuk a belterületi kutak névleges hozama Csongrádon 20.000 m3/ napj Szentesen 24,800 m3/na

p, s mivel ekkora vízmennyiségre nincs szükség, e két varos területének ilyen nagymérvű tulfurtsága a jövőben még nagyobb vízpazarláshoz vezethet, mint jelenleg. A vízkinccsel való takarékos gazdálkodásnak abból a szemléletből kell kiindulnia, hogy artézi vízkészletünk nem kimeríthetetle

n, bar rögtön hozzátehetjük,hogy a vizsgált térségben a napjainkig kitermelt, szerény becslés szerint 500 millió m3 vízmennyiség csak kis mértékben rontott a nyomásviszonyokon. A fölösleges vizeifolyások meggátlása, a kutak megfelelő elzárása elsősorban energiával vaTo gazdálkodást jelent, mert ezaltal hosszabb időre biztosítunk korszerű kiképzésű, jövőbeni mélyíurasaink szamara kedvező nyomásviszonyokat, a kutakban magas nyugalmi vízszinteket. Feltehető továbbá az a kérdés is,hogy furhatunk-e a hol célszerű ujabb mélyfúrású kutakat létesíteni az ismertetett körülmények között? Az iparfejlesztéssel,uj üzemek telepítésével kapcsolatban ugyanis ujabb és ujabb helyhez kötött vizigények jelehtkeznek. Kimutatható, hogy a kedvező vizföldtani adottságok miatt a viz nagyobb távolságra való vezetése egy-egy üzem részére nem gazdaságos; sokkal előnyösebb az ipari igényeket helyben, saját kúttal fedezni, ugyanis egy-egy 1000 m3/nap hozamú kut ára 1700-2200 fm csővezeték árának felel meg. A nagy lehetőségek nem jelenthetik a vizzel, iiletve a kutakkal való takarékos gazdálkodás szükségességének lebecsülését. A jövőbeni vizfeltárásoknál még fokozottabb gondossággal kellene eljárni a gazdaságossági szempontok érvényesítésében, tehát egy-egy kútfúrás szükségességének egységes szemlelet alapján való elbírálása tekintetében is és a műszaki megoldás /kuttervezés, kutkivitelezés/ terén is. A távolabbi Jövőt tekintve azonban már e szempontokon is tul kell tekintenünk, s számitásba véve az Alföld ezen területe alatt fekvő hideg és melegvizkincsünket, azok jövőbeni maximális kiaknázásána

k igénye is előbb-utóbb felvetődik, s az itt jelentkező feladatokra mind vízgazdálkodási és népgazdasági, mind tudományos és gyakorlati kutatási téren egyaránt, már most fel kell készülni. Az Építésügyi Minisztérium nyilvános pályázatot hirdetett 2000 fő befogadóképességű strand és nyitott thermálfürdő tipizálására alkalmas tervek elkészítésére. A hasonló jellegű tervpályázatok közül ez volt az első, ahol a pályaművek elbírálásánál az épitészeti-esztétikai kérdések mellett döntő súlya volt a mélyépítési és vízépítési vonatkozású megoldásoknak és ötleteknek. Néhány dijazott terv éppen a körültekintő vizépitésivizgépészeti-vizháztartási megoldásának, illetve újszerű ötleteinek köszönheti sikerét. A Bíráló Bizottság döntése alapján az I. dijat nem adták ki^ ellenben három pályaművet II. dijban, egyet III. díjban, három továbbit pedig megvételben részesítettek. II. dijat nyert /értekrendi rangsorolással/ Ottlik Gábor-Szemerédy Magda-Zsuffa AndrásMárkus Gyula-Herczegh Lajos terve, Kincsi István-Pogány István-Csorba Emánuel-Destek Endre terve és Szabó Iván-Domszky Tamás-Sz.Pusztai Éva-Gillyén Nándor-Arnold Károly terve. III.dijat kapott Komondy Zoltán-Kriszka György-Mentes Endre-Szivák Attila terve. Megvételben részesült Böjthe Tamás-Callmayer Perenc-Hoffer Iván-Póry Vilmos terve, Balogh István-Polónyi Károly-Horváth Csongor-Hackel Tibor terve és Bass László-Kováts Béla-Kövesdi Endre-Simon Sándor terve. 43